A közeljövő a nap, a szél és a vizienergiáé

Csernobil, Fukusima: a két város örökre beírta a nevét a civilizáció  történelmébe, a legfeketébb lapokat nyitva meg. A szovjet atomerőműben az emberi felelőtlenség vezetett robbanáshoz, majd irdatlan mértékű radioaktív  szennyezéshez. Fukusima pedig napjaink realitása a maga kis atomfelhőivel, amelyből nekünk is kijut (állítólag veszélytelen). 

Nem csoda, hogy egyre több ország fontolgatja: leáll,  felülvizsgálja atomprogramját. Ugyanis  az atomerőmű nem lekapcsolható: ahogy van előélete (uránbányászat), úgy emberi léptékkel végtelennek számító utóélete is: a kiégett fűtőelemek még évezredekig sugároznak. Ráadásul ha baj van, mint  most  Japánban, a mentés sem egyszerű. A magyar  szakminiszter által megkérdőjelezhetetlen biztonságúnak nevezett paksi erőműben pár éve olyan üzemzavar volt, amit  nagyon nehezen, külön technológia kidolgozása  árán súlyos milliárdokba került  sikerült csak elhárítani.

Másrészről az atomenergia nélkülözhetetlenné tette magát a fogyasztói társadalmakban. Európa áramszükségletének 30 százalékát adja, a bolygón 443 reaktor működik. Újabb 62-őt építenek, 158-at pedig  terveznek. Vannak országok, így Ausztria, ahol tilos atomerőművet építeni, s vannak olyanok, ahol rendszeresek az üzemzavarok: Szlovákia. Helyzetünk kényes,  hiszen egy esetleges katasztrófa, a kis távolságok miatt, az ország  egész lakosságát veszélyeztetné egyszerűen nem lenne hova kitelepülni. Ez, sajnos, akkor is áll, ha a környező államok valamelyikében  történne baj...

De mi lehet az atom helyett?  Ha mondjuk Paks leáll, akkor nehezen lenne elkerülhető, mondjuk, a  toronyi lignit  bányászata. Van más lehetőség is mondja egy gencsapáti műhely előtt Bogáti András, aki társával alternatív energiatermelő eszközök értékesítésével foglalkozik. Fukusima a világos példa arra, hogy nincs abszolút biztonságos atomerőmű. De nem csak ez itt a probléma. Mi lesz, ha megsérül egy atomtemető a több száz közül?  Van technológia és eszköz erre az esetre? Mert természeti csapás bárhol előfordulhat. 

A szél, a napfény viszont ártalmatlan és ingyen van - halljuk és a szakember bemutat egy napkollektort. Ebből 4-5 négyzetméternyi kellő energiát  nyújt egy átlagos családi háznak, ellát 3-4 embert. Igaz, nem olcsó, de mi a drága? A hagyományos energia ára csak növekedni fog a jövőben. Így a kollektorok  gyorsan megtérülnek - folytatja András. - Meggyőződésem, hogy már a közeli jövő is a szélé, a napé és a vízé lesz - mondja. De mi lehet az oka annak, hogy a szolgáltatók nem ösztönöznek az egyéni beruházásokra?

Nézzük az áramszolgáltató cégeket. A spanyoloknál jó áron beveszik a többletet, s amikor visszaigénylik az energiát, alig van különbség a két ár között. Ott virágzik is az alternatív energiapiac. Nálunk más a helyzet. Beveszik mondjuk negyven forintért az áramegységemet, s visszatáplálják 140-ért. Ez teljesen az önerős modell ellenében hat. Egyszerűen nem éri meg.

Bogáti András  szerint  hazánk a megújuló energiák nagyhatalma lehetne. Van erő, ész, hely kollektorgyárak emelésére.  A közgondolkodás még nem jutott el oda, hogy kikényszerítse az ágazatot kedvezően támogató politikai, majd kormányzati döntéseket. Ezért nem, vagy vonakodva lép a hagyományos energiaszektor is. 

Ha majd felismerik az emberek, hogy az alternatív energiahasználat nem csak olcsó, de szabadságot is ad, megváltozhat a helyzet.