Közlekedés: rendezetlenek a bírságolás szabályai

Szabó Máté ombudsman szerint alapos felülvizsgálatra szorulnak a közlekedési bírságolás törvényi szabályai; kiszámítható szabályozás hiányában háttérbe szorult a bírságolás eredeti célja, a közlekedésbiztonság javítása és a szabályszegések megelőzése, és fennáll az egyéni jogsérelmek lehetősége.

MTI

Az Országgyűlési Biztos Hivatala az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a bírságolás területén 2009 óta több előremutató változás történt, ilyen az új technikai, informatikai háttér, a központosított ügykezelés bevezetése. Sok állampolgári panasz szerint azonban a bírságolási eljárásokban így sem tudták betartani az eljárási határidőket, s ez önmagában alkalmas arra, hogy sértse a tisztességes eljáráshoz való jogot. 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kiemelte, hogy a vizsgált problémák rendszerszintűek, túlmutatnak a hatóságok eseti jellegű mulasztásain, az eljárást megalapozó jogi szabályozással kapcsolatban ugyanis számos alkotmányossági aggály fogalmazható meg. 

Megállapítása szerint ennek hátterében főként az áll, hogy hosszú idő óta rendezetlen a közúti közlekedésről és a közigazgatási eljárásról szóló törvény viszonya; a 2011-es módosítások, a további szankciók kilátásba helyezése és az "ötletszerű" korrekciók nem hozhattak pozitív változást. 

Az ombudsman példaként említette: mind a jogbiztonság követelményét, mind a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a törvény nem határoz meg olyan egyértelmű, objektív határidőt, amely után már nem lehet közigazgatási bírságot kiszabni. További visszásság, hogy számos esetben ugyanazon szabályszegésből kiindulva egymás előtt, után vagy éppen párhuzamosan folytatják le a szabálysértési és a közigazgatási eljárásokat. 

Szabó Máté ezzel összefüggésben kiemelte: az Országgyűlés továbbra sem pótolta az Alkotmánybíróság által még 2009-ben megállapított jogalkotói mulasztását, nem egészítette ki a törvényt a szükséges rendelkezésekkel.

A jelentés kitér arra a 2011. január 1-jei törvénymódosításra, amely szerint a bírság befizetési határidejének lejártát követően a hatóság nyolc napon belül kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, hogy a szabályszegés elkövetéséhez használt járművet vonják ki a forgalomból. Az intézkedés végrehajtására (például a határidejére) vonatkozó szabályok azonban hiányoznak, ezért sérül az érintettek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga.

Az ombudsman szerint a súlyos jogkövetkezményekkel járó intézkedés jogi és szakmai indokai - az azonnali pénzbehajtás érdekén túl - nem világosak. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az új szabályozás aránytalan kötelezettséget tartalmaz: alkalmas arra, hogy "kiüresítse az adók módjára történő végrehajtás garanciális szabályait".

A visszásságok orvoslása érdekében Szabó Máté felkérte az illetékes minisztereket a törvényi szabályozás teljes körű felülvizsgálatára. Kezdeményezte: az országos rendőrfőkapitány intézkedjen arról, hogy a gépjármű üzemben tartóját a szabályszegés elkövetésétől számított nyolc napon belül értesítsék az eljárás megindításáról, a mentesülés lehetőségéről, s az ügyintézési határidőn belül hozzák meg a fellebbezést elbíráló másodfokú határozatot - áll a közleményben.

Az MTI megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot, a tárca az ombudsmani felvetésekre későbbre ígért választ.

Ezek is érdekelhetik