Líbia: sokan meghaltak a nyugati légitámadások következtében

Az állami televízió korábban azt jelentette, hogy a nyugati légicsapásokban 48-an haltak meg, és 150-en sebesültek meg. "Sokan belehaltak sebesüléseikbe, ezért növekedett meg a szám " - mondta az illetékes, aki név nélkül nyilatkozott. A veszteségadatot független forrásból eddig nem lehetett hitelesíteni.

A kormány arról adott tájékoztatást, hogy öt várost, Tripolit, Szirtet, Bengázit, Miszrátát és Zuvarát ért támadás a nyugati katonai koalíció repülőgépeiről, hadihajóiról és tengeralattjáróiról. Az állami televízió szerint az áldozatok többsége polgári személy. A fővárosban találat ért több olajtartályt is.

Miszrátai lakosok beszámolója szerint a nyugati harci gépek a várostól 7 kilométerre fekvő légi támaszpontot támadták, ahol a kormányerők vetették meg lábukat. Cáfolták az állami televízió azon jelentését, hogy a vadászgépek polgári célpontokat és üzemanyag-tározókat támadtak meg a városban. 

OLDALTÖRÉS: Líbia: légicsapás érte Tripolit, támadás Bengázi ellen

Líbia: légicsapás érte Tripolit, támadás Bengázi ellen

Az öt országból - az Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Kanadából és Olaszországból - álló nemzetközi koalíció szombaton támadást indított levegőből és tengerről líbiai célpontok ellen, de Moammer Kadhafi líbiai vezető rendíthetetlenül folytatta a fenyegetőzést, miszerint "csatatérré" változtatja a Földközi-tenger térségét.

Több hétig tartó habozás után az ENSZ felhatalmazásával és arab támogatással vette kezdetét a líbiai repüléstilalmi övezet létrehozását célzó Odyssey Dawn (Hajnali odisszea) fedőnevű hadművelet, amellyel az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei megpróbálják megakadályozni a február 15-én kirobbant líbiai kormányellenes lázadás vérbe fojtását.

Amerikai és brit hadihajókról, valamint tengeralattjárókról 112 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, és több mint húsz líbiai célpontot találtak el szombat este a többszakaszos hadműveletek kezdetén - jelentette be Washingtonban William Gortney altengernagy. Az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtóértekezleten az altengernagy közölte, hogy a támadások a líbiai légvédelmi rendszerek és stratégiai jelentőségű kommunikációs központok ellen irányultak. 

A műveletek, amelyeket az Európában állomásozó amerikai haderő stuttgarti parancsnokságán hangolnak össze, a francia légierő vadászgépeinek bevetésével indultak, s közép-európai idő szerint szombaton 17 óra 45 perckor "dördült el az első lövés". Egy francia harci repülőgép megsemmisítette az első célpontot, egy katonai járművet. Valamivel több mint két óra múlva akcióba lendült a brit és az amerikai haditengerészet, illetve légierő is. Tornado típusú brit vadászbombázókról Stormshadow manőverező robotrepülőgépeket lőttek ki. 

A légicsapások elsődleges célpontjai a líbiai főváros, Tripoli, valamint Miszráta körüli légvédelmi ütegek voltak. Légitámadás érte azonban a Kadhafihoz hű erők állásait Bengázinál, Szirtnél és Zuvaránál is. Egy azonosítatlan repülőgép repült át vasárnap hajnalban a líbiai főváros déli része felett, Moammer Kadhafi líbiai vezető megerősített szálláshelyénél, amelynek része egy laktanya is. Helyi idő szerint hajnali két óra húsz perckor megszólaltak a légvédelmi ágyúk, vörös csíkokat rajzolva az égbolton. 

A líbiai állami televízió hírei szerint a nyugati légicsapások első hullámában legalább 48 ember vesztette életét, közülük huszonhatan Tripoliban, a sebesültek száma legalább 150-re rúg. Az áldozatok többsége polgári személy. 

Jelenleg mintegy huszonöt koalíciós hadihajó, köztük a Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt, Stout és a Barry nevű amerikai rombolók, valamint három amerikai tengeralattjáró tartózkodik a Földközi-tengeren. Öt amerikai felderítő repülőgépet is bevontak a műveletekre. A líbiai vizekhez vezényelték a Charles de Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozót, amely vasárnap fut ki a tengerre Toulonból. Az arab országok később csatlakoznak a katonai akciókhoz.

Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselők közölték, hogy az amerikai haditengerészet és légierő részt vesz a katonai műveletekben, de amerikai repülőgépek még nem kezdtek járőrözést a líbiai légtérben. Közlésük szerint Carter Ham tábornok, az Egyesült Államok Afrika parancsnokságának vezetője irányítja a műveletet.

Földközi-tengeri polgári és katonai célpontok elleni támadásokkal fenyegetőzött Kadhafi az állami televízióban órákkal a légicsapások kezdete után sugárzott nyilatkozatában. A líbiai vezető a harci gépekkel és manőverező robotrepülőgépekkel indított támadásokat a "keresztesek igazságtalan agressziójának" minősítette. Közölte, hogy a fegyverraktárakat megnyitva "felfegyverzik a tömegeket" Líbia megvédelmezése érdekében. 

Tripoliban szombat este líbiaiak ezrei gyülekeztek Kadhafi megerősített szálláshelyénél, hogy élő pajzsot alkossanak a légicsapások elleni védekezésül. Az Ideiglenes Nemzeti Tanács nevű ellenzéki szervezet szerint Kadhafi hívei erőszakkal kényszerítik a lakosságot arra, hogy élő pajzsot alkossanak a líbiai vezető szálláshelye körül.

Líbia az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követelte, és közölte, hogy ezentúl semmisnek tekinti a Biztonsági Tanács 1973-as számú határozatát, amely egyebek között repüléstilalmi zóna létesítését rendelte el a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató erők és a kormányellenes lázadók között kirobbant harcok miatt, a polgári lakosság védelmében. Ezen túlmenően Líbia úgy döntött, hogy többé nem működik együtt az Európai Unióval az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. 

Barack Obama amerikai elnök az amerikai szerepvállalás korlátozott voltát emelte ki a hadműveletek megkezdését bejelentve. A Brazíliában tartózkodó Obama közölte: engedélyt adott az amerikai fegyveres erőknek arra, hogy korlátozott hadműveleteket kezdjenek Líbiában, a líbiai polgári lakosság megvédését célzó nemzetközi erőfeszítések támogatására. Hangsúlyozta azonban, hogy az amerikai szerep a támogatásra szorítkozik, és Washington nem vezényel szárazföldi alakulatokat az arab országba. 

Kína sajnálkozását fejezte ki a Líbiára mért légicsapások miatt, Japán viszont támogatásáról biztosította a nyugati országok katonai műveletét vasárnap. Élesen bírálta a Líbia ellen indított katonai csapásokat Hugo Chávez venezuelai elnök, aki azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy azért támadták meg az észak-afrikai országot, mert kőolaját akarják megszerezni. Haszan Naszrallah sejk, az Irán és Szíria támogatását élvező libanoni síita Hezbollah vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Líbia ellen indított katonai művelet minden arab országban megnyitja az utat a nyugati beavatkozás előtt.

Mullen: megvalósult a légtérzár, Kadhafi erőit megállították

OLDALTÖRÉS: Mullen: megvalósult a légtérzár, Kadhafi erőit megállították

Az Egyesült Államok és szövetségesei létrehozták a légtérzárat Líbia felett és megállították Moammer Kadhafi erőinek előrenyomulását Bengázinál - jelentette ki vasárnap az NBC televíziónak Mike Mullen tengernagy, az amerikai egyesített vezérkar főnöke.

Mullen bejelentette, hogy az amerikaiak vezette légitámadás "kiiktatta" Kadhafi légvédelmét, csapást mért a repülőterekre és Kadhafinak a felkelők kelet-líbiai központját, Bengázit támadó erőire. Az amerikai vezéri főnök szerint a líbiai légierő egyetlen repülőgépe vagy helikoptere sem szállt fel az elmúlt napokban.

"Vagyis, gyakorlatilag megvalósult a légtérzár" - jelentette ki Mullen, hozzátéve, hogy Bengázi körzetében, ahol sikerült megállítani a kormányerők előrenyomulását, a nyugati harci gépek rendszeres járőrözésbe kezdtek. A berepülések hatóköre fokozatosan az ország nyugati részén található Tripoli felé tolódik majd el.

Mullen hangsúlyozta, hogy a nyugati katonai műveletek a BT-határozatnak megfelelően kizárólag a polgári lakosság védelmét és a humanitárius segélyakciók biztosítását célozzák és nem törekednek majd Kadhafi ezredes több mint négy évtizedes uralmának megdöntésére. 

A tengernagy ugyanakkor, a CBS-nek nyilatkozva elismerte, hogy a nyugati katonai akció katonai patthelyzetet teremthet, s nem tudta megmondani, hogy meddig tarthat el a beavatkozás. Szavai szerint a végjáték "nagyon bizonytalan". Az NBC-nek úgy fogalmazott: Kadhafi még mindig hatalmon lehet, amikor a műveletek napok vagy hetek múlva véget érnek.

A CNN-nek Mullen kijelentette: "azt, hogy ez politikai szempontból hogyan ér véget, nem tudom megmondani." Hangot adott annak a véleményének, hogy "még túl korai lenne találgatni" ezzel kapcsolatban.

Mullen szerint az Egyesült Államok néhány napon átengedheti az Odyssey Dawn hadművelet vezetését, de azt nem mondta meg, hogy kinek. A Líbia elleni akcióban jelenleg Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada vesz még részt. Az amerikaiak szerepe a későbbiekben a műveletek támogatására korlátozódik majd.

Az amerikai vezérkari főnök elmondása szerint Kadhafi élő pajzsokat alkalmaz egyes célpontok védelménél, de mint mondta, nem látott olyan jelentést, amely szerint a légicsapásoknak civil áldozatai lettek volna. Mullen értesülése szerint Kadhafi nem adta jelét annak, hogy vegyi fegyverek bevetését tervezné. 

A Pentagon közölte, hogy a haditengerészet Growler típusú repülőgépei elektronikai támogatást nyújtottak a támadáshoz, amelyben részt vettek a tengerészgyalogságnak a Kearsarge partra szállító hajóról felszálló Harrier gépei is. Az amerikai sajtó a B-2-es, lopakodó bombázók bevetéséről is beszámolt.

Egy amerikai katonai vezető szerint a kombinált támadás vasárnap napfelkelte után újabb, tengeri indítású Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott csapásokkal folytatódott, amelyeket precíziós vezérlésű légibombákkal végrehajtott művelet követett. 

Willam E. Gortney altengernagy, az egyesített vezérkar igazgatója kijelentette, hogy 6-12 órába telik amíg kiértékelik az elsősorban a Tomahawkokra épülő támadássorozat eredményeit. Mint mondta, a fő célpontot a líbiai SA-5-ös föld-levegő rakéták jelentették, amelyek megsemmisítése után lehetővé válik, hogy Global Hawk pilóta nélküli felderítő gépeket küldjenek az észak-afrikai ország légterébe.

Gortney szerint a líbiai légvédelem szovjet technológiára épül, amely azonban ma is veszélyes lehet a szövetséges repülőgépekre. Az altengernagy a célok között nevezte meg a radarokat és a líbiai kommunikációs eszközöket is.

Az Egyesült Államoknak jelenleg legkevesebb 11 hadihajója állomásozok a Földközi-tenger térségében, beleértve 3 tengeralattjárót, 2 rombolót, 2 partra szállító hajót, valamint a 6. flotta zászlóshajóját, a parancs- és ellenőrzési feladatokat ellátó Mount Whitneyt.

Robert Gates a líbiai hadműveletek elkezdődése miatt egy nappal elhalasztotta Moszkvába történő elutazását, amelyet eredetileg szombatra terveztek.

OLDALTÖRÉS: Kadhafi hosszú háborút ígért, csaknem száz halott Bengáziban

Kadhafi hosszú háborút ígért, csaknem száz halott Bengáziban

Moammer Kadhafi vasárnap "hosszú háborút" ígért, és kijelentette, hogy az egész líbiai nép fegyvert ragad és győzni fog.

"Végzünk minden árulóval és a keresztesek koalíciójának kollaboránsaival" - nyilatkozott a líbiai vezető telefonon az állami televíziónak. Kadhafi, akinek az arcát nem mutatták, csak a hangját lehetett hallani, elszántnak tűnt, és többször megismételte, hogy a "keresztesek koalíciója", az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország vezette országcsoport nem fogja őt távozásra kényszeríteni. 

"Ez egy keresztes háború a muzulmánok, főként a líbiai nép ellen. Azt hiszik, meg tudják félemlíteni a líbiaiakat. Ezek csak terrorista eszközök, és csak a szárazföldi erők lesznek győztesek" - mondta. 

"Elkerülhetetlenül vereséget fognak szenvedni. Nem lesznek képesek megadásra bírni népünket. Mindenkinek fegyvere van. Harcolni fogunk, ha folytatják az agressziót ellenünk" - mondta.

"Önök terroristák. Egy olyan nép ellen küzdenek, amely nem hívta önöket ide. Líbia pokollá változik ellenségei számára. Ez egy igazságtalan agresszió. Nem fogjuk elhagyni hazánkat, fel fogjuk szabadítani Líbiát" - folytatta. 

"Nem fogjuk megengedni Amerikának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának vagy a szövetséges erőknek, hogy élvezzék olajunkat" - hangsúlyozta. 

"Az összes líbiai város felkel, és végzünk minden árulóval, aki együttműködik Amerikával és a keresztesek koalíciójával. Mi fogunk életben maradni, és önök fognak meghalni. Kudarcot fognak vallani. Nem félünk. Győzelmünk elkerülhetetlen."
 
"Becsületünk védelmében hosszú háborúra készültünk fel. Önök vereséget fognak szenvedni, és ki fognak vonulni." 

Kadhafi közölte, hogy megnyittatta a líbiai fegyverraktárakat, és mindenkit felfegyvereznek, "automatafegyverekkel, aknavetőkkel, bombákkal" látnak el.

Több mint 90-en veszítették életüket péntek este és szombaton a Kadhafi-párti fegyveres erők és a felkelők harcaiban az északkelet-líbiai Bengáziban - közölték kórházi források és újságírók.

A Reuters tudósítója a város fő kórházának halottasházában vasárnap legkevesebb 24 holttestet látott, fegyveresek és civilek tetemeit, amelyek közül sok a felismerhetetlenségig összeégett, de további holttestek lehettek a hűtőkamrákban. Az egyik helyiségben nyolc Kadhafihoz hű fegyveres holtteste feküdt, a látogatók szerint hárman közülük csádi vagy nigeri zsoldosok voltak. Voltak köztük alig 8 éves gyerekek és hatvan év körüli idősebbek is.
 
Az egyik orvos azt mondta, hogy szombat éjszakáig 32 halottat és 66 sebesültet regisztráltak a kórházban. A kórtermek zsúfolásig telve voltak férfiakkal, nőkkel és gyerekekkel, akik a kormányerők támadásában sebesültek meg.

OLDALTÖRÉS: Bizonytalan a kimenetel - HÁTTÉR

Bizonytalan a kimenetel - HÁTTÉR

A nyugatiak, kiváltképpen Franciaország katonai akciót indítottak Líbia ellen azzal a bevallott céllal, hogy megdöntik Moammer Kadhafi hatalmát, a küldetés kimenetele azonban bizonytalan.

"Viszonylag hosszan eltarthat, de az sem lehetetlen, hogy gyors lefolyású lesz" - mondta egy névtelenül nyilatkozó francia illetékes, aki szerint minden a kiszámíthatatlan és irracionális líbiai vezetőn múlik.

A közelmúlt történelmében gyakran esett meg, hogy háborúval, vagy lázadással szembekerült vezető hirtelen távozott a hatalomból, olykor úgy, hogy erre nem volt magyarázat.

Ez volt a helyzet a szerb Slobodan Miloseviccsel 1999 júniusában, aki, miután a NATO hónapokig támadta, egyik napról a másikra adta meg magát. A tunéziai Ben Ali ez év eleji hirtelen távozása szintén meglepte a nemzetközi közösséget.

Moammer Kadhafi esetében - aki 1986 áprilisában amerikai bombák áradatát élte túl, miközben a támadásban meghalt a fogadott lánya - francia részről igen óvatosak. A külügyminisztériumban úgy látják, hogy "az előre menekülést választotta".

A nemzetközi közösség azt várja el tőle, hogy szó szerint betartsa az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely az erőszakcselekmények azonnali leállítását követeli - emlékeztetett Alain Juppé francia külügyminiszter. "A személyes véleményem az, hogy erre sajnos kevés a remény" - tette hozzá. 

A közvetlen közeljövőben a szövetségesek, akik kizártak bármilyen szárazföldi akciót, azon fognak munkálkodni, hogy ad hoc légi koalíciót hozzanak létre, a lehető legláthatóbb arab részvétellel, még akkor is, ha a lényeget tekintve ez a részvétel jelképes marad. Katar 4-6 repülőgépet ígért, az Egyesült Arab Emírségek pedig mintegy húszat.

Törekedniük kell továbbá arra, hogy leküzdjék a fegyveres intervencióval szembeni ellenállást: afrikai országok, Venezuela, Oroszország és Németország elítélték, vagy legalábbis fenntartásaikat hangoztatták.

A NATO-t távol tartják az akciók kezdetétől. A szervezettel közölték, hogy "most nem" - tájékoztat a francia illetékes. "A szövetség később majd közbelép, ha szükséges" - tette hozzá.

Érdekes módon a támadások lefolytatásának még nincs parancsnoka. Egy Németországban lévő amerikai főhadiszállás biztosítja az egyeztetést az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia között az említett forrás szerint. A parancsnoklás - nagyon is politikai - odaítélése egyelőre eldöntendő kérdés, éppúgy, mint az akcióért egyes országok által fizetendő összegek meghatározása így, gazdasági válság idején.

Bár Barack Obama amerikai elnök nem sietett csatlakozni a francia-brit diplomáciai-katonai offenzívához, és óvatosságát hangsúlyozta, amikor "korlátozott katonai akcióról", illetve "a líbiai polgári személyek védelméről" beszélt, nem fér kétség ahhoz, hogy a nyugatiak a mintegy negyven éve hatalmon lévő Kadhafi távozását akarják. "Segíteni fogunk a líbiai népnek abban, hogy felszabaduljon" - ismerte el Alain Juppé. "Nincs beleírva a Biztonsági Tanács határozatába, hogy távoznia kell. De ne beszéljünk mellé, teljesen nyilvánvaló, hogy mindennek a célja lehetővé tenni a líbiai nép számára, hogy maga válassza meg saját rendszerét" - mondta a miniszter.

A Hadászati Kutatási Alapítvány (FRS) embere, Francois Heisbourg szerint Kadhafi eltávolításának megvan a maga értelme, "ez lévén az egyetlen olyan formula, amely rövid távon lehetővé teszi az ország felosztásának elkerülését".

E cél elérése nem veszélytelen a nyugati katonák számára, de oda is figyelnek. "Az egyelőre leginkább exponált francia pilóták nem veszik félvállról a kockázatokat, amelyekkel szembenéznek" - jegyezte meg egy diplomata, aki szerint ugyanakkor az ellenfél gyenge, s a nyugati katonák "gond nélkül végrehajthatják küldetésüket úgy, hogy távol maradnak" a célponttól.