Ökofalu a fenntartható településmodell – Orbán Péter (x)

A Föld egésze egy érzékeny rendszer, amelyre beláthatatlan következménye van bármiféle beavatkozásnak. A környezet szennyezése, a fajok sokféleségének csökkenése felborítja a természet érzékeny egyensúlyait és ez globális szinten nem kívánt változásokhoz vezethet.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

Ennek az a veszélye, hogy a Föld lassan lakhatatlanná válik a problémák következményeként. A társadalom tagjait nemes egyszerűséggel „fogyasztókká” minősítette vissza a közgondolkodás, mégpedig olyan fogyasztóvá, aki nem folytat semmiféle szellemi tevékenységet, ezért nem is képes teljességében megérteni az igazi értékek üzenetét. Az emberek életvitele egyre kevésbé tudatos, nem ritkán egy csoport vagy egy irányvonal befolyása alatt áll. A pénz lett minden tevékenység célja. Az emberek túlhajtják magukat, sokszor többet próbálnak teljesíteni, mint amennyire fizikailag és szellemileg képesek. Ez egy rohanó világot eredményezett, aminek következménye, hogy nincsen időnk odafigyelni egymásra, a környezetünkre, önmagunkra.

A világon számos közösség felismerte ezt, és úgy szervezte meg életét és környezetét, hogy az boldog, közösségépítő ugyanakkor gazdasági és társadalmi szempontból a jövő érdekében fenntartható legyen. Ezeket a fenntartható módon gondolkodó közösségeket ökofalvaknak nevezik. A fenntartható módon való gondolkodás hosszú távú és emberközeli. Abból az alapvetésből indul ki, hogy a Földön mindenkor úgy kell élnünk, hogy az képes legyen eltartani minket, embereket, de az utánunk jövő generációknak is meg kell hagynunk az élettér lehetőségét. A felelős gondolkodás az embereknek az egymáshoz és a természethez való viszonyát is meghatározza, segít visszatalálni emberi mivoltunkhoz és megértetni az élet valódi értelmét.

A világ számtalan országában találunk ökofalu kezdeményezéseket. Bár a társadalom hazánkban is számos problémával küszködik, amelyekre az ökofalu mint rendszer, alternatívaként szolgálhatna, nálunk a mozgalom – legalábbis – látványosan nem bővül. Az ökofalu mozgalom az 1990-es évek elején kezdett kialakulni Magyarországon. Ezen települések lakói próbálják életüket úgy szervezni, hogy harmóniában éljenek a természettel.

Mitől ökofalu egy település? Egy ökofalu épületei természetes anyagokból - vályogból, szalmából - épülnek, lakói az élelmiszert igyekeznek minél nagyobb arányban maguk előállítani, a termelést úgynevezett öko-, (bio)gazdálkodásban végzik, komposzt-WC-t használnak, a felhasznált áramot megújuló energiákból (pl.: nap-és szélenergia) állítják elő, a vizet napkollektorral melegítik, a szennyvizet pedig környezetkímélő gyökérzónás szennyvíztisztítással kezelik. A lakók egymást kalákában végzett munkával segítik és egymás közötti cserére alapozzák a különböző javak felhasználását. Ami közösséget kovácsol az ott élőkből, az az organikus, teljes körű szemlélet, amellyel napi életüket szervezik.

Fő rendezőelv az ökofalvak esetében, hogy bár egymástól eltérőek, olyan jól megélhető kis közösségek, akik több alapértékben egyetértenek egymással, ugyanakkor elegendő megélhető életteret birtokolnak, ami megkönnyíti a toleranciát.

Egyes települések a lehető legteljesebb mértékben függetleníteni szeretnék magukat a külvilágtól – ez élelmiszer- és energetikai szempontból nagyjából sikerült is. Mások ugyanakkor kevésbé vágják el magukat a világ többi részétől, hiszen lakói közül többen járnak élénk kapcsolatot tartanak fenn a környező kisebb nagyobb településekkel, városokkal. Több ökofalui közösségben komolyan foglalkoznak a régi gyümölcsfajták fenntartásával, felélesztésével.
Az ökofalvak, bár népszerűségük a közvéleményben nagy, lakosságszámukban egyelőre szerények. Egyetlen magyarországi ökotelepülés sem küzd túlnépesedési problémákkal. Ennek oka lehet a társadalom tájékozatlansága, vagy az az idilli kép, amely az odaköltözőket vonzza ugyan, de rövid időn belül el is tántorítja, amikor a napi élet nehézségeivel szembetalálják magukat.

Az ökofalvak közösségeinek célja egy-egy jól működő emberi közösség létrehozása, mintegy alternatívát nyújtva az elidegenedett fogyasztói társadalommal szemben. Egyes esetekben ez a régi magyar gyökerekhez való visszatérést is jelenti – a keresztény és népi hagyományok fenntartása, régi magyar állat-és növényfajták megőrzése révén.

Egy a fenti elvek alapján szerveződött ökológiailag tudatos közösség fő célja, hogy segítse a szélesebb társadalmat a természetes életmód felé haladásban. Egy ökofalu ehhez a folyamathoz tud hátteret, kellemes közeget biztosítani.

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl" (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!