Elfogadta a parlament az új alkotmányt

Elfogadta az országgyűlés az új alaptörvényt

Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
   
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek !" feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".
   
Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat" - mondta.

Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek - hangsúlyozta.
   
Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket.

"Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" - mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.
   
"Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" - zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak".
   
A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.

A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.

OLDALTÖRÉS: Vasiak az alkotmányozásban

Vasiak az alkotmányozásban

Vasiak az alkotmányozásban

Vasiak az alkotmányozásban

Az alkotmányozásból kivették a részüket a vasi honatyák is. Mindannyian pozitív véleményüket hangoztatták. Bebes István, Körmend polgármestere nem csak figyelemmel kísérte a vitákat, de tevőlegesen hozzá is szólt. Parlamenti megnyilvánulásának lett is foganatja, így elmondhatja, hogy az ő munkája is benne van az alaptörvényben.

- Nagyon örülök az új alkotmányunknak, amely teljesíti a demokartikus feltételrendszert és száműzi a múlt árnyait - fogalmaztt a képviselő. - Korábbi felszólalásaimat tudom itt és most visszaidézni, mert abban benne van mindaz, amit én az alkotmányozásról gondolok. Eltelt az az időszak, amely  mélyrepülés volt az ország életében, az akkori bizalom inkább kilátástalanságba csapott át. Örömmel tapasztalom, hogy egy olyan alaptörvény született, amely  igazán azokat a hitvallásokat fogalmazza meg, amelyeket a 2000. év időszaka is megkísérelt - mondta el Bebes István, aki szerint az új alaptörvény épít azokra az értékekre, amelyeket az ezeréves államiság magában hordoz. - Épít a megmaradásra, a szabadságra és a függetlenségéért küzdő nemzetre, épít a magyar emberek szellemi teljesítőképességére - folytatta. - Ezek fontos dolgok egy alaptörvény megfogalmazásakor, hiszen erre támaszkodunk, erre tudjuk a felépítményt rátenni. Az új alkotmány, amit örömmel szavaztam meg, kifejezi a keresztény államiságot és utal egyetemes magyar kultúrára. Amelyet a magyarság magában hordozott, és itt a Kárpát-medencében az elmúlt évezred során megalkotott - jelentette ki a honatya. Aki az új alaptörvény egyik nagy erényének tartja a családok, a nemzeti összetartozás erősítését is. - Ezek alapvető értékek, úgy mint a hűség, a hit és a szeretet is. Az  alaptörvény megalkotása fontos feladat volt, és számomra azt is világosá tette: a következő időszak törvénykezése döntő jelentőségű lesz. A többi között  olyan kétharmados törvényeket is meg kell alkotni, amelyek erre az alaptörvényre felépítve az ország sorsát jobbra tudják fordítani. Gondolok itt az önkormányzatiságra, mint fundamentális értékre. A változtatás itt is szükséges, de az intézmény maga nem kérdőjelezhető meg és nem is lesz ilyen - mondta Bebes István.

Dr. Ipkovich György, az MSZP országyűlési képviselője, volt szombathelyi polgármester egy ideig részt vett az alkotmányelőkészítő bizottság munkájában, majd pártjával egyetemben kivonult. - Tettem az azért, mert Orbán Viktor önmagát gondolja mindenhatónak, és azt foglalta most alkotmányba, ami az ő bebetonzási érdeküket szolgálja. A választójogi törvény megváltotatása  általuk világosan utal ama szándékra,  miszerint leválthatalanok legyenek. Nem fogadható el az alkotmány konszenzus nélkül, márpedig itt ez a helyzet állt elő. Horn Gyula kormnya négyötödös feltételéhez szabta az alkotmyényozást, nem volt meg, s ez ma azt jelentené, hogy nem ment volna át ez az alaptörvény. Amelynek legitimitása addig tart, amíg az ezt létrehozó pártszövestég uralma - nyilatkozta a szombathelyi politikus. 

Részletekbe nem ment bele, de a baloldaliként ismert Lengyel László közíró korábban egy publicisztikában kifejtette: a mostani alkotmány népszavazás útján leváltható.

Kósa csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnöke, író, újságíró a következőkpp alkotot véleményt: - Egy pillanatig sem tartom kétségesnek, hogy húsz év múltával szükség van egy olyan alkotmányra, amely a megváltozott politikai és társadalmi viszonyok alapján születik meg. Mivel a legapróbb részleteiben nem ismerem az új alkotmány szövegét - csak a koncepcióját, amely számomra bíztató -, természetesen szakmai vélemény nem várható tőlem. Ezért - íróként, újságíróként - inkább a reményeimet fogalmazom meg: az alaptörvény nemzetünk javára, a sokat gyötört, szenvedett magyarság védelmére, boldogulására szolgál, és minden erővel megvédi drága kincseinket, a szabadságjogokat, a szólás- és a véleményszabadságot és mindig óvó figyelemmel kíséri a határon kívülre szorult testvéreink sorsát. Az új alkotmányt kétharmados parlamenti többség fogadja el. Ezért a többségi politikusok magától értetődő kötelességének tartom: ha ennek az alkotmánynak lennének a valóság próbáját ki nem álló, be nem igazolt részei, amelyek például a fenti jogokat nem biztosítanák, akkor a jelzett  parlamenti többség kész azonnal módosítani, kiigazítani az alaptörvényt.

OLDALTÖRÉS: Nemzeti hitvallás

Nemzeti hitvallás

Nemzeti hitvallás

Nemzeti hitvallás

Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország hétfőn elfogadott új alaptörvénye, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.

A 2012. január elsejéig hatályos - rendszerváltáskor megalkotott és azóta számos alkalommal módosított - alkotmány bevezetője úgy szólt, hogy a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében állapítja meg Magyarország alkotmányának szövegét az Országgyűlés - az új alkotmány elfogadásáig.
   
Az új alaptörvény bevezetőjéül szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
   
"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben.
  
A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait, ígérik, hogy megőrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét.
   
A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők - rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: "vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk".
   
Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit - folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság.
   
A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
   
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi - olvasható az új alkotmány bevezetőjében.
   
E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, tagadják a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
   
"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét" - áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is: a magyarok egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
   
Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra - tartalmazza a hitvallás, amely úgy zárul: "Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk".
   
A preambulumként szolgáló Nemzeti hitvallás válthatja az államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falán a jelenleg kifüggesztett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot.

OLDALTÖRÉS: Alapjogok, alapvetések

Alapjogok, alapvetések

Alapjogok, alapvetések

Alapjogok, alapvetések

Önálló fejezet tartalmazza az új alkotmányban az alapvető jogokat és kötelességeket. Az előbbiek közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez fűződő jog; az alaptörvény mindenki számára kötelességként határozza meg a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést.

Az alkotmány Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
   
Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
   
Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
   
Az új alkotmány változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Ugyanakkor az állam a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi.
   
Ide kapcsolódik, hogy az új alkotmány alapján az időskori megélhetés biztosítását Magyarország a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.
   
Több ponton változik a szociális jogok megfogalmazása. Az új alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson; anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult. A hatályos alkotmány ezzel szemben állampolgári jogként határozza meg a szociális biztonságot, és azt is kimondja, hogy az ellátásnak a megélhetéshez szükséges mértékűnek kell lennie. Az új alaptörvény viszont azt rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek "a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja".
   
Kimondja a dokumentum, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
   
Változás az is, hogy amíg a hatályos alkotmány jogként deklarálja a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, az új alaptörvény ehhez hozzáteszi: képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, Magyarország pedig törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
   
Az alaptörvény szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; nem szerepel ugyanakkor a szövegben a piacgazdaság kifejezés.
   
Bekerül az alaptörvénybe: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
   
Szintén új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.
   
A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
   
A hatályos alkotmányban is szereplő rendelkezés, amely szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, kiegészül azzal, hogy aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni, továbbá hogy "elhelyezés céljából" tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni.
   
Az alaptörvény szerint a természeti erőforrások - a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.
   
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
   
Míg a jelenlegi alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a remény jelképe. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja, míg az eddigi törvényi szabályozás szerint emellett a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásáé is.

OLDALTÖRÉS: Sarkalatos törvények

Sarkalatos törvények

Sarkalatos törvények

Sarkalatos törvények

Számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre.

Újdonság, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről.
   
Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait. Az alaptörvény új elemként azt rögzíti: minden nagykorú állampolgárnak (lakóhelyétől függetlenül) joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Ugyanakkor sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
   
Szintén a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el az Országgyűlés a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, valamint a képviselők javadalmazásáról és összeférhetetlenségének eseteiről szóló jogszabályt.
   
Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevőszékről, a honvédségről, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is.
   
Továbbra is sarkalatos törvény szabályozza a pártok működését és gazdálkodását, a sajtószabadságot, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezéseket, a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét, valamint az eddig nemzeti és etnikai kisebbségeknek nevezett nemzetiségek jogait, így az új alkotmány alapján az Országgyűlés munkájában való részvételüket is.
   
Újdonság ugyanakkor, hogy a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.

OLDALTÖRÉS: Országgyűlés, államfő, népszavazás, önkormányzatok

Országgyűlés, államfő, népszavazás, önkormányzatok

Országgyűlés, államfő, népszavazás, önkormányzatok

Országgyűlés, államfő, népszavazás, önkormányzatok

Az új alkotmány szerint a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.

A 2012. január 1-jétől hatályos új alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
   
Sarkalatos törvény rendelkezik majd az összeférhetetlenségi esetekről, arról, hogy milyen közhivatalokat nem tölthet be parlamenti képviselő, valamint a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségéről. Megszűnik annak a honatyának a mandátuma, aki egy éven keresztül nem vesz részt a Ház munkájában.
   
Újdonság, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt - az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára - megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amelynek legkésőbb 30 napon belül határoznia kell.
   
A házelnöknek öt napon belül kell aláírnia az elfogadott jogszabályokat, amelyek szignálására - miután megkapta - az államfőnek is öt napja van. (A köztársasági elnöknek eddig tizenöt nap állt rendelkezésére, kivéve, ha a Ház sürgős kihirdetést kért, ebben az esetben szintén öt napja volt.)
   
Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
   
A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül - az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
   
A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket - rendelkezik Magyarország hétfőn elfogadott új, jövő januártól hatályos alaptörvénye.
   
A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat továbbra is sarkalatos törvény határozza meg.
   
Az új alkotmány helyi önkormányzatokról szóló passzusai szerint a helyhatóságnak az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, és ha azt vagy annak valamely rendelkezését a hivatal jogszabálysértőnek találja, bírósági felülvizsgálatot kérhet.
   
Kimondja az alaptörvény azt is, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. "Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg" - szól a rendelkezés.
   
Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti.
   
Nem szerepel a szövegben a most hatályos alkotmány azon kitétele, hogy az önkormányzat jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
   
Az új alkotmány szerint az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és változatlanul akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
   
A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról, valamint a központi adónemek, illetékek és vámok mellett új elemként a járulékokról sem.
   
Kikerül az alkotmány szövegéből a népi kezdeményezés intézménye.

OLDALTÖRÉS: Közpénzek

Közpénzek

Közpénzek

Közpénzek

Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz.

"Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról" - rendelkezik a jövő év januárjától hatályos szabályozás. A márciusban benyújtott javaslat még azt tartalmazta, hogy a parlament "egy naptári évre" alkot törvényt a büdzséről.
   
Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".
   
A - hatályos alkotmányban nem szereplő - közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon és ilyet "csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett". Ilyen szerződés pedig - az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen - csak olyan szervezettel köthető, amelynek "tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható".
   
Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak. A fejezet emellett tartalmazza, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek.
   
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is.
   
Az új alaptörvényben - szemben a most hatályossal - szerepelni fog a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához a jövőben szükség lesz a testület előzetes jóváhagyására. (A tanácsot 2008-ban állította fel a parlament. Eredetileg az államfő jelölte a tanács elnökét, a jegybank és az ÁSZ elnöke pedig egy-egy tagra tehetett javaslatot, a választás joga az Országgyűlést illette. A parlament tavaly decemberben változtatott a törvényen, ekkor megszüntették a testület akkori tagjainak megbízatását is.) A tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
   
Arról, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, és ezért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős, az alkotmány Alapvetés című fejezete rendelkezik. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek is kötelesek tiszteletben tartani.
   
Januártól az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

OLDALTÖRÉS: Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság

Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól (Ab), ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd. Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

Több ponton módosul az Ab hatásköre és az eljárások kezdeményezésére jogosultak köre az új alaptörvény jövő januári hatálybalépésével.
   
Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.
   
A jogszabályok utólagos normakontrollját ezután csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja, míg a jelenlegi alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
   
Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez a korlátozás tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára került az alkotmányba, és az új alaptörvény értelmében mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
   
Fontos változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Ugyancsak a hatáskörébe tartozik majd, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
   
Változatlanul az Alkotmánybíróság joga, hogy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szembeni eljárásban a cselekményt elbírálja.
   
Az Ab hatásköreit egyébként eddig nem az alkotmány, hanem az Alkotmánybíróságról szóló törvény részletezte, az új alaptörvény viszont felsorolja az eljárások típusait.
   
Az Ab a továbbiakban 11 helyett 15 tagú lesz, amit az előterjesztő a növekvő ügyteherrel indokolt. Az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés választja, kilenc helyett tizenkét évre. Újdonság ugyanakkor, hogy ezután a testület elnökét is a parlament jelöli ki az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt).
   
Az új alaptörvény az alkotmányvédelem legfontosabb szerveként azonosítja az Alkotmánybíróságot, amelynek tagjai továbbra sem folytathatnak politikai tevékenységet és nem lehetnek tagjai pártnak.

OLDALTÖRÉS: Igazságszolgáltatás, jogvédelem

Igazságszolgáltatás, jogvédelem

Igazságszolgáltatás, jogvédelem

Igazságszolgáltatás, jogvédelem

A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.

A Kúria első emberét kilenc évre választja majd a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt.
   
Az új alkotmány úgy fogalmaz, a "bírósági szervezet többszintű", de a hatályossal szemben nem tartalmazza azt a tételes felsorolást, hogy az igazságszolgáltatást az LB, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Kitér viszont arra, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra - külön bíróságok létesíthetők.
   
Az alaptörvény - a jelenlegivel ellentétben - nem nevesíti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot mint a bíróságok igazgatását ellátó szervet.
   
Továbbra is kétharmados törvénynek kell szabályoznia a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírák jogállását és javadalmazását.
   
Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ugyanakkor ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.
   
Beemelik az alaptörvénybe azt a tavaly hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.
   
A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. (A jelenlegi alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tesz említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezik.)
   
Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ majd - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.
   
Az alapjogi biztos eljárását továbbra is bárki kezdeményezheti, míg az a korábban bárkit megillető jog, hogy a törvények utólagos vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól, a kormány és a képviselők negyede mellett az ombudsman lehetősége lesz.

OLDALTÖRÉS: Lázár: minden magyar büszke lehet az új alaptörvényre

Lázár: minden magyar büszke lehet az új alaptörvényre

Lázár: minden magyar büszke lehet az új alaptörvényre

Lázár: minden magyar büszke lehet az új alaptörvényre

A Fidesz frakcióvezetője szerint minden magyar büszke lehet az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új alkotmányra, amely 2012. január 1-jén lép hatályba.

Lázár János a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján - utalva a nemzeti konzultációra - úgy fogalmazott: valószínűleg még nem született olyan törvény Magyarországon, amelyről több mint nyolcmillió választót kérdeztek volna meg. "Minden magyar honfitársunk büszke lehet erre az alkotmányra, (...) ez az alkotmány mindenkié lesz" - mondta, hozzátéve, hogy az új alaptörvény egy húszéves adósságot törleszt, de "talán megérte a húszéves a várakozás", mert a volt kommunista, rendszerváltó országok alkotmányai közül a legjobb született meg, igaz utoljára.
   
A politikus kérdésre szólt arról is, hogy minden magyar választópolgárnak meg kell kapnia az alkotmány teljes szövegét.
   
Az elfogadott alaptörvényből nyolc pontba foglalva kiemelte: garantálja a gazdasági biztonságot; megvédi a nemzeti vagyont, azt, ami megmaradt "az elmúlt húsz esztendő rabló privatizációi után"; megteremti a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás feltételeit, megakadályozza a politikai szereplőket abban, hogy választási kampányok közeledtével felrúgják a jó gazda gondosságának követelményét; biztosítja a szolidaritást; valódi elismerést, támogatást biztosít a gyermeket vállaló családok számára; kiemelten foglalkozik a közbiztonság kérdésével; világosan kimondja az állam erőszak-monopóliumát; és egy új munkakultúrát érvényesít.
   
Az európai szokásokat tiszteletben tartó alaptörvény született - hangsúlyozta Lázár János.
   
Sólyom László volt köztársasági elnök alkotmányozással kapcsolatos kritikájára a frakcióvezető úgy reagált: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját - tette hozzá, megjegyezve, hogy a bírálatot nagy tisztelettel fogadták, megfontolták, de véleménye szerint nem interjúrészletekben kell a volt köztársasági elnöknek, a nemzeti egység korábbi szimbólumának közölnie az álláspontját. "Sokat vesz a kritika erejéből, a kritika hitelességéből, hogy ha valaki külföldön szidja a hazáját vagy a hazájának egy részét, mert hát azért néhányan ránk is szavaztak" - mondta. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában közölt interjút Sólyom Lászlóval az alkotmányról.)
   
A Fidesz-frakcióvezető példaként említette, hogy a Sólyom László által tett észrevételek figyelembevétele után változott meg az Alkotmánybíróság jogköre, az ombudsman pedig utólagos normakontrollra kapott lehetőséget.
   
Lázár János szólt arról is, szeretnék ha az MSZP és az LMP visszatérne a parlamenti munkába a sarkalatos törvények megalkotásánál. Erről már jövő héten tájékozódni is fog.
   
Az állami erőszak-monopóliummal összefüggő kérdésre a politikus kifejtette: tudomása szerint a közeli napokban, még a héten megtárgyalja a kormány azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek "világos és egyértelmű" viszonyokat fognak eredményezni, és megoldják a Hajdúhadházhoz hasonló problémákat. "Fiktív, nyilvánvalóan fenyegető jelleggel fellépő, polgárőrruhába bújt csoportoknak nincs szerepük" abban, hogy rendet tegyenek - jelentette ki Lázár János, majd hozzátette: a Fidesz-frakció nevében a leghatározottabban elítéli azt az akciót, "amellyel káoszt próbál teremteni a hatalom megszerzése érdekében a Jobbik Magyarországon".

OLDALTÖRÉS: Aggodalmát fejezte ki a német külügyminisztérium államminisztere

Aggodalmát fejezte ki a német külügyminisztérium államminisztere

Aggodalmát fejezte ki a német külügyminisztérium államminisztere

Aggodalmát fejezte ki a német külügyminisztérium államminisztere

Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki hétfőn Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere.

Az MTI-hez eljuttatott - és a külügyminisztérium honlapján is megjelent - nyilatkozatban - az államminiszter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben.
   
"Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását" - fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: "Ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket."
   
"Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek" - fogalmazott Werner Hoyer külügyi államminiszter.
   
Európa "egységet jelent a sokszínűségben" - folytatódott a nyilatkozat. Megfogalmazása szerint sokszínűséget az olyan toleráns együttélés értelmében, amelyben nem kérdőjeleződik meg a mindenkori politikai többség joga a döntéshozatalra. Másrészt politikai kultúrája érettségének és hitelességének mértékét tükrözi külföldön és belföldön egyaránt a társadalom kisebbségeivel szembeni magatartás.
   
Európa olyan értékek közösségeként egyesít bennünket, amelyek mellett valamennyien elkötelezettek vagyunk - fogalmazott az államminiszter, utalva a szabadságra, az emberi jogokra és a jogállamra. - Ezek azok a hosszú küzdelem által kiharcolt tartóoszlopok, amelyekre Európa támaszkodik - fogalmazott a nyilatkozat.

OLDALTÖRÉS: Zöld és szocialista EP-reakciók, a bizottság nem kommentál

Zöld és szocialista EP-reakciók, a bizottság nem kommentál

Zöld és szocialista EP-reakciók, a bizottság nem kommentál

Zöld és szocialista EP-reakciók, a bizottság nem kommentál

Hátralépésnek minősítették a demokrácia szempontjából a hétfőn elfogadott új magyar alkotmányt az Európai Parlament Zöld frakciójának vezetői és az MSZP EP-delegációja.

Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms, a Zöldek képviselőcsoportjának társelnökei közös közleményükben úgy vélték, az új alkotmány visszafelé tett lépés a pluralizmus és a demokrácia számára.
   
Conh-Bendit szerint "ahelyett, hogy a magyar társadalom minden szekcióját megpróbálták volna egyesíteni, Orbán Viktor és középjobb többsége áthengerelték ezt az alapvető reformot a parlamenten... Nem meglepő, hogy a végkifejlet egy lépés hátrafelé a pluralizmus és a kisebbségi képviselet szempontjából, de zavaró, különös tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarország látja el az EU elnökségét."
   
Harms úgy fogalmazott, hogy "ez az alkotmány hadilábon áll azokkal az alapértékekkel, amelyekre az EU-t alapozták".
   
Szerinte "elfogadhatatlan az, hogy az Európai Bizottság és az EU tagországai ... úgy tesznek, mintha nem vennék észre hogy az EU ezen lényeges értékeit éri fenyegetés".
   
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető múlt heti közleményére reagálva a magyar néppárti (Fidesz-KDNP) EP-delegáció már jelezte: az új alkotmány "a közös európai hagyományokon és értékeken, az emberi méltóság és szabadságjogok tiszteletén, a demokrácia és jogállamiság elvein alapul".  "Alapjogi katalógusa az Európai Unió Alapjogi Chartájára épül, ugyanakkor egyes jogok még a Chartában előírtaknál is erősebb védelemben részesülnek" - szögezte la Fidesz, kiemelve: "a tervezet választ ad a XXI. századi kihívásokra és iránymutató szabályokat tartalmaz a környezetvédelem, a kisebbségi jogok valamint az állami eladósodottság féken tartása terén".
   
"A tervezet egy európai elkötelezettségű dokumentum" - húzta alá a magyar néppárti közlemény.
   
Verhofstadt hétfőn felszólította az Európai Bizottságot, hogy tanulmányozza át az alkotmány szövegét az uniós értékek szempontjából. Úgy fogalmazott, hogy  Orbán Viktor már jelezte készségét arra, hogy a szöveget erre a célra rendelkezésre bocsátja. 
   
Az MSZP-delegáció az EP többi képviselőjének hétfőn küldött levélben emlékeztetett arra, hogy "az alkotmányt a mai napon kizárólag egyetlen párt, a kormányzó Fidesz képviselőinek szavazataival fogadták el".
   
Úgy vélték, hogy az alaptörvényben az EU közösen vallott értékei "több ponton nem érvényesülnek".
   
A delegáció megismételte, hogy a szocialista párt az LMP-vel együtt milyen hivatkozással nem vett részt az alkotmányozás folyamatában, és újra jelezte az alkotmánnyal szembeni tartalmi kifogásait is.
   
A levél szerint "a demokratikus ellenzék a Magyar Országgyűlésben olyan jogi garanciákat kért, amelyek biztosíthatták volna, hogy az új alkotmány széles politikai konszenzuson alapuljon, demokratikus módon megvitatásra kerüljön, és jelentős támogatást élvezzen az állampolgárok részéről". A Fidesz elutasította ezt a javaslatot - tették hozzá.
   
A szocialista képviselők levele szerint "a kormánykoalíciónak az új alkotmány előkészítése során tanúsított eljárása és az alaptörvény tartalma alapján úgy tűnik, hogy az alkotmányozás egyetlen célja, hogy bebetonozza az Orbán Viktor miniszterelnök által gyakran emlegetett 'centrális politikai erőteret'”.
   
A levélre a néppárti EP-delegáció úgy reagált, hogy "az MSZP a médiatörvénnyel kapcsolatos rágalomhadjárat kifulladása után most újra hazugságokkal teli körlevelekben hangolja hazánk ellen az uniós intézményeket". "A magyar alkotmányról a szocialista EP-delegáció által az Európai Parlamentben köröztetett levél hazugságokat és súlyos csúsztatásokat tartalmaz" - szögezte le a válasz.
   
"Kétszínű és elfogadhatatlan magatartás, hogy míg az MSZP nemzetközi fórumokon az országot és a magyar kormányt lejárató, hazugságokkal teli körleveleket terjeszt, a választóit nem képviselte az alaptörvénnyel kapcsolatos országgyűlési vitában" - emelte ki a néppárti delegáció.
   
Az Európai Bizottság szóvivője az MTI megkeresésére hétfőn elmondta, hogy a testület egyelőre semmit nem tud hozzátenni korábbi kommentárjaihoz az alkotmánnyal kapcsolatban, mert az elfogadott pontos szöveget még nem ismeri. Így továbbra is José Manuel Durao Barroso elnök korábbi nyilatkozata van érvényben, amelyben az elnök azt jelezte, hogy az Európai Unióban teljes egészében egy-egy ország lakosságára és intézményeire tartozik az alkotmányozás folyamata, továbbá reményét fejezte ki, hogy a törvény azokat az értékeket tükrözi majd vissza, amelyeken az EU alapszik.

OLDALTÖRÉS: Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját

Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját

Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját

Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját

Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban; a volt köztársasági elnök októberben egy magyarországi hetilapban közölte álláspontját, majd több előadás is tartott a témában Budapesten - tájékoztatta a volt államfő titkársága hétfőn az MTI-t.

A titkárság ezt annak kapcsán tudatta közleményben, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Sólyom László alkotmányozással kapcsolatos kritikájára úgy reagált: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját - tette hozzá, megjegyezve, hogy a bírálatot nagy tisztelettel fogadták, megfontolták, de véleménye szerint nem interjúrészletekben kell a volt köztársasági elnöknek, a nemzeti egység korábbi szimbólumának közölnie az álláspontját.
   
"Sokat vesz a kritika erejéből, a kritika hitelességéből, hogy ha valaki külföldön szidja a hazáját vagy a hazájának egy részét, mert hát azért néhányan ránk is szavaztak" - mondta Lázár János. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában közölt interjút Sólyom Lászlóval az alkotmányról.)
   
Sólyom László titkárságága az MTI-hez eljuttatott közleményében az írta: a volt köztársasági elnök az új alkotmánnyal kapcsolatban először tavaly októberben közölte álláspontját a HVG oldalain, majd novemberben előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szervezett konferenciákon. Az MTA Politikatudományi Intézet konferenciáján tavaly decemberben, a Közép-Európai Egyetemen idén januárban, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa konferenciáján pedig februárban tartott előadást a témában - írják.
   
Közölték: Sólyom László interjút adott a Heti Válasznak, és közleményt adtak ki a kormány meghívására Magyarországra látogató külföldi szakértői delegációkkal folytatott megbeszéléseket követően idén áprilisában.
   
"A fentiek alapján különös és megdöbbentő, hogy Lázár János (...) mindezekről nem értesült, és Sólyom elnök úrnak rója föl, hogy álláspontját ő csak 2011. áprilisában ismerte meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung részére adott interjúból" - zárul a közlemény.

OLDALTÖRÉS: Szlovákiai pártok az új magyar alkotmányról

Szlovákiai pártok az új magyar alkotmányról

Bírálatokat fogalmazott meg az új magyar alkotmány egyes rendelkezéseivel kapcsolatban hétfőn több szlovákiai párt. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint viszont nem kell mindenre reagálni, ami Magyarországon történik.

A kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) leginkább azt kifogásolja, hogy az alkotmányban Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért, támogatja kollektív önigazgatásukat és választási jogaikat anélkül, hogy legalább egy ideig Magyarországon élnének.
   
"Sajnáljuk, hogy a KDH-nak rá kell mutatnia az elfogadott dokumentum néhány problematikus pontjára" - jelentette ki sajtóértekezleten Ján Figel, pártelnök.
   
Megjegyezte: a kisebbségi jogokat elsősorban annak az államnak kell biztosítania, amelynek területén a kisebbség él. Kifejezte reményét, hogy sikerül megoldani a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. "Bánt minket, hogy az alkotmányból kimaradt a kisebbségi nyelvek védelme" - tette hozzá.
   
"A Szlovák Köztársaság szuverenitása érinthetetlen, ezért elutasítjuk egy másik állam törvényének alkalmazását területünkön. A területenkívüliség elvének tilalmát megkérdőjelezhetetlennek tartjuk" - szögezte le Figel. A KDH szerint szükséges lenne, hogy az új magyar alkotmány elfogadása utáni helyzetet a koalíciós tanács, majd a szlovák parlament is megvitassa.
   
Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke meg van győződve arról, hogy az Orbán Viktor vezette kormány célja a trianoni szerződés következményeinek felszámolása és Európa elrendezésének megváltoztatása. 
   
"Az alkotmány megteremtette annak kereteit, hogy Magyarország igényt tartson Nagy-Magyarország területére. A határon túli magyaroknak adandó választójog kísérlet arra, hogy eltöröljék a magyarországi magyarok és a határon túl élő magyarok közti különbségeket" - állította Slota.
   
Bugár Béla, a Híd magyar-szlovák párt elnöke szerint Szlovákiának öntudatos és szuverén államként kellene viselkednie, s nem kellene reagálnia mindenre, ami Magyarországon történik.
   
"Ez a Magyar Köztársaság alkotmánya, nem a szlováké. Ez azt jelenti, hogy úgy tekintek rá, mint a Szlovák Köztársaság szomszédjának alkotmányára, s nem gondolom, hogy mindenre reagálnunk kellene" - szögezte le Bugár.
   
Kifejtette: figyelemmel kell kísérni, hogyan fogalmazza meg a magyar fél a külföldi magyarok választójogát. Bugár szerint erről azonban csak azután érdemes nyilatkozni, amikor már ismert lesz az.

OLDALTÖRÉS: LMP: paródia, hogy Lázár János szemrehányást tett az elmúlt húsz évért

LMP: paródia, hogy Lázár János szemrehányást tett az elmúlt húsz évért

LMP: paródia, hogy Lázár János szemrehányást tett az elmúlt húsz évért

LMP: paródia, hogy Lázár János szemrehányást tett az elmúlt húsz évért

Mile Lajos szerint "egész egyszerűen paródia", hogy Lázár János az elmúlt húsz esztendő visszaélései és a kialakult korrupció miatt éppen az átláthatóságot és társadalmi részvételt szorgalmazó LMP-nek tesz szemrehányást. A fideszes frakcióvezető hétfői, napirend előtti felszólalásában elhangzott szavaira az MTI-nek reagáló politikus "komikusnak" nevezte, hogy a Fidesz minden képviselőt esküszegőnek nevez, aki nem ért egyet az alkotmányozással.

A Fidesz frakcióvezetője hétfői, napirend előtti felszólalásában sajnálatának adott hangot, hogy az LMP ebben nem vett részt, és ugyanazt a politikát folytatták, mint a szocialisták. Ez utóbbin nem kell csodálkozni, hiszen abban érdekeltek, hogy ne változzon semmi ebben az országban - jegyezte meg. Önök, akik azzal a programmal jöttek, hogy változzon meg az ország, a saját választóikat csapták be - fordult Schiffer Andráshoz, és azt mondta: az elmúlt húsz év "szétrohadt, korrupt és tolvajlásra épülő rendszerét mentegetik a parlament keretei között és nem akarnak valódi változást".
   
A felszólalást Mile Lajos úgy értékelte, hogy a kormánypárti politikus "szigorú tekintetett vetett ránk" és "egy tömbházbizalmiba oltott csúcspárttitkár vehemenciájával esett nekünk az alkotmányozás kapcsán".
   
A képviselő azt mondta, hogy habár Lázár János "idegesnek tűnik" az LMP szavazói miatt, de velük nincs dolga, mert velük az LMP foglalkozik. Hozzátette, ha a frakcióvezető a saját választói miatt aggódik, "akkor megértem, hogy feszült".
   
Mile Lajos hangot adott annak a meglátásának is, hogy Lázár János "szereptévesztésben van", mert beosztásánál fogva nem az LMP-vel, hanem a Fidesz képviselőcsoportjával kellene foglalkoznia.
   
A politikus sportszerűtlennek nevezte, hogy a napirend előtti felszólalásában a frakcióvezető csak az LMP-ről illetve a Jobbikról beszélt, miközben a házszabály nem teszi lehetővé, hogy az érintettek erre reagáljanak.

OLDALTÖRÉS: Európai botrány: a Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

Európai botrány: a Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

Európai botrány: a Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

Európai botrány: a Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt Európai botrány címmel hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap.