Matolcsy: 217 milliárdos megtakarítás várható a rokkantsági ellátások átalakításával

Matolcsy György az MSZP-s Kiss Péter "Mi van a számok mögött?" című írásbeli kérdésére válaszolva kifejtette: a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakításával a tervek szerint idén 12 milliárd forint lenne a költségvetési megtakarítás, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forint, vagyis összesen 217 milliárd.
   
A parlament honlapján elérhető dokumentum idézi a Széll Kálmán Tervet, amely szerint az államháztartási egyensúly fenntartása megkívánja, hogy a költségvetés takarékoskodjon azokkal az állami kiadásokkal, amelyek esetében az állampolgár - az állami ellátás igénybevétele helyett - "aktív részese lehet a társadalmi értékteremtésnek és annak, hogy önmaga ellátásáról gondoskodjon". A rokkantsági nyugdíjrendszer és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások rendszerének átalakítása azt az elsődleges célt szolgálja, hogy a munkaképes korú, foglalkoztatásra, foglalkozási rehabilitációra javasolható emberek visszatérjenek a munkaerőpiacra - tette hozzá Matolcsy György.

Az átalakításról szólva a tárcavezető kifejtette: az egészségkárosodáson, illetve a korábban megváltozott munkaképesség vizsgálatán alapuló rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulhatnak át. A tervek szerint az átalakuló ellátásokkal kapcsolatban új, a foglalkoztathatóságot alapul vevő és a munkaerőpiacra való visszatérést segítő ellátórendszert vezetnének be - jegyezte meg.
   
A változások következtében a jövőben becslések alapján mintegy 150 ezerrel bővülhet a munkaerőpiac különböző területein tevékenykedő munkavállalói létszám - írja Matolcsy György.

OLDALTÖRÉS: Helsinki bizottság: az utólagos megvonás az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértené

 Helsinki bizottság: az utólagos megvonás az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértené

 Helsinki bizottság: az utólagos megvonás az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértené

 Helsinki bizottság: az utólagos megvonás az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértené

A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményének tömeges megsértését jelentené a kedvezményes nyugdíjak utólagos megvonása.

A civil szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben arra figyelmezteti az Országgyűlést, hogy az egyezmény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezésébe ütközne a már megszerzett kedvezményes nyugellátás összegének csökkentése, annak megvonása vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása.
   
Lázár János és Balsai István fideszes képviselő törvényjavaslatot nyújtott be múlt pénteken a hatályos Alkotmány módosítására. A javaslat lehetővé tenné, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást törvény csökkentse, szociális ellátássá alakítsa, munkavégzésre való képesség esetén pedig megszüntesse.
   
A Magyar Helsinki Bizottság közleményében hivatkozott az Emberi Jogok Európai Egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkére, amely azt rögzíti: "Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek ( ) szerint történik."
   
A jogvédők érvelése szerint az egyezmény alapján működő strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga egyértelmű abban a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdoni védelmet élvez.
   
Mint írták, a strasbourgi bíróság számos döntésében kimondta azt is: a törvényesség követelménye nem merül ki abban, hogy a tulajdonjog elvonását vagy jelentős korlátozását formálisan szabályszerű törvényben vagy más jogi normában mondja ki az adott ország megfelelő jogalkotó szerve. Ezen túlmenően az is szükséges, hogy a tulajdonjogot elvonó vagy korlátozó rendelkezés megfeleljen olyan univerzális elveknek, mint az előreláthatóság és a kiszámíthatóság, s ebből értelemszerűen következik a jóhiszeműen szerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége is - tette hozzá a szervezet.
   
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint egy olyan rendelkezés, amely a már megszerzett nyugellátást az érintett számára jelentős hátrányt okozva átalakítja, érdemben csökkenti vagy akár el is vonja, az előreláthatóság hiánya miatt nyilvánvalóan nem felel meg a törvényesség strasbourgi értelemben vett követelményének, így tömeges egyezménysértést eredményezhet.
   
Kitértek arra: a benyújtott módosító javaslatot az Országgyűlés még nem fogadta el, jelenleg nem lehet megjósolni, miként alakul a szabályozás. Ha olyan megoldás születik, amely a Magyar Helsinki Bizottság megítélése szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, a szervezet jogi segítséget nyújt az érintetteknek alapjogaik érvényesítéséhez.
   
Ez a segítség elsősorban azt jelenheti, hogy a törvény elfogadása estén a jogvédők beadványmintát készítenek, amely megkönnyíti, hogy az érintettek a strasbourgi bírósághoz forduljanak - mondta Kádár András Kristóf az MTI-nek. Hozzátette: hasonló beadványmintát már készítettek a szervezet jogászai a magánynyugdíjpénztárak ügyében, és már voltak is olyanok, akik ezeket felhasználva kezdeményezték a strasbourgi bíróság eljárását.

OLDALTÖRÉS: Lázár: életerős rendőrökre vonatkozik a javaslat

 
Lázár: életerős rendőrökre vonatkozik a javaslat

 
Lázár: életerős rendőrökre vonatkozik a javaslat

 
Lázár: életerős rendőrökre vonatkozik a javaslat

Az elmúlt években nyugdíjba vonult, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó fideszes kezdeményezésű alkotmánymódosítás - jelentette be Lázár János hétfőn. A politikus szerint a kormánynak meg kell szüntetnie a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes szolgálati nyugdíját.

A Fidesz frakcióvezetője - aki Balsai István mellett maga is előterjesztője az alkotmánymódosításnak - napirend előtti felszólalásában, az Országgyűlésben azt mondta: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására. Az országnak szüksége van erre a harmincezer emberre, mert hozzájárulhatnak az ország biztonságához - jelentette ki.

Hozzátette ugyanakkor, a hétvégén megjelent eltérő értelmezésekkel szemben bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem vonatkozik indítványuk, amely szerinte egy diszkriminatív rendelkezést számol fel. Kitért arra is, azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Lázár János a napirend előtti felszólalása után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: céljuk, hogy a hatályos alkotmány tegye lehetővé, hogy a rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak. "Az mégsem normális dolog, hogy valaki 150 ezer forint nyugdíjat kapjon a mai világban negyvenegynéhány évesen, és ezért ne kelljen semmit se csinálnia, miközben egyébként egészséges, tettrekész, és munkájával hozzájárulhat az ország boldogulásához" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezeknek az embereknek 150 ezer forintot nem azért kell fizetni, hogy otthon maradjanak, és ne csináljanak semmit, hanem azért, hogy jöjjenek vissza dolgozni, és munkájukkal járuljanak hozzá a közbiztonság megerősítéséhez.

Hozzáfűzte, mindenkinek az egészségügyi állapotának, a munkavégző képességének megfelelő munkát kell végeznie, és szerinte lehet is az állami szektorban annyi és olyan munkát találni, ami ezt biztosítja a volt rendvédelmi dolgozók számára. Arra viszont a kormánynak javaslatot kell tennie, mi lesz azokkal, akik visszautasítják a munkába való visszatérést; "több variáció elképzelhető" - jegyezte meg, közölve, hogy a kormánynak szerinte érdemes az egészségügyi alkalmassági kritériumok áttekintésére is figyelmet fordítania.

A kormány néhány héten belül döntést hoz nyugdíjkérdésben, és benyújtja a részletes szabályokat tartalmazó előterjesztéseket - közölte a frakcióvezető.

A körülbelül tízezer érintett katona esetében még mérlegelés kérdése, hogy mit fog tenni a kabinet - fűzte hozzá. Lázár János szerint a kabinetnek két lépést kell tennie: a most magas nyugdíjjal rendelkező, munkavégzésre alkalmas korban lévő volt rendőröket vissza kell hoznia a munka világába, és a jövőre nézve meg kell szüntetnie ezt a típusú korkedvezményes szolgálati nyugdíjat, helyette pedig normális fizetést kell biztosítania a rendőrök számára.

A rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban megerősítette, minden rokkantnyugdíj-jogosultságot felülvizsgálnak, de az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel lévők esetében végig kell gondolni, az érintetteknek milyen helye van a munkaerőpiacon, a jelenleg 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasokat viszont munkavégző képességüknek megfelelő módon munkavállalásra kell kérni.

Arra a kérdésre, miért nem várták meg az alkotmánymódosítással a szociális konzultáció eredményét, a frakcióvezető azt válaszolta: reméli, hogy a konzultáció eredménye még pozitívabban fogja befolyásolni a törvényhozást.

A rendvédelmi szakszervezetek tüntetésére úgy reagált, a békés demonstrációhoz Magyarországon mindenkinek alkotmányos joga van, viszont a kabinetnek a leghatározottabban, legkeményebben vissza kell utasítania azt, hogy az érdek-képviseleti vezetők, demonstrációszervezők azzal zsarolják a kormányt vagy a többségi társadalmat, hogy nem tudják e rendezvények békés jellegét biztosítani. Azokkal a szakszervezetekkel, amelyek nem képesek egy tüntetést békésen megszervezni, nincs mit tárgyalnia a kormánynak, az egyeztetések pedig ebben az esetben megszakadnak - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a KDNP képviselői is kivonultak a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői üléséről a nyugdíjvitában, Lázár János azt mondta, "demokráciában élünk, szabad parlament, véleménynyilvánítás szabadsága, minden lehetséges".

OLDALTÖRÉS: Nyugdíjügy - KDNP: lesznek módosítások, de támogatni fogják az alkotmánymódosítást

 
Nyugdíjügy - KDNP: lesznek módosítások, de támogatni fogják az alkotmánymódosítást

 
Nyugdíjügy - KDNP: lesznek módosítások, de támogatni fogják az alkotmánymódosítást

 
Nyugdíjügy - KDNP: lesznek módosítások, de támogatni fogják az alkotmánymódosítást

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint bár lesznek módosító indítványok, de támogatják azt az irányt, hogy aki munkaképes korú, az az ebből származó jövedelemből éljen.

A KDNP alelnöke az MTI kérdésére hétfőn azt mondta, hogy a kormányprogram megalkotásakor is támogatták ezt az irányt. Bár várhatóak a javaslathoz módosító indítványok, de támogatni fogják az alkotmánymódosítást is - jelezte Rétvári Bence. 

Kifejtette: a javaslat lényege, hogy a munkaképes korú, egészséges emberek a munka világába térjenek vissza és helyezkedjenek el. 

Magyarországon nagyon sok életerős és még messze, akár két évtizeddel a nyugdíjkorhatár előtt lévő ember él állami ellátásokból, miközben tudnának munkát vállalni, mert a képességeik megvannak erre - fogalmazott.
 
Kiemelte: az indítvánnyal meg szeretnék védeni azok juttatásait, akik valóban rokkantság vagy más egészségügyi okok miatt nem képesek a munkavégzésre. Akik pedig képesek a munkavégzésre azok ne állami ellátásból éljenek, hanem munkával szerzett jövedelemből, mert "Magyarország az értékteremtő munkán alapul" - mutatott rá.

Hétfőn az MSZP, majd a KDNP képviselői is kivonultak a parlament alkotmányügyi bizottságának üléséről, a fideszes Lázár János és Balsai István pénteken beterjesztett két törvényjavaslatának megvitatása közben. 

Rubovszky György ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére azt mondta, hogy Cser-Palkovics András ülésvezetési stílusa ellen kívántak tiltakozni, és nincs tartalmi kifogásuk a javaslat ellen.

Lázár János és Balsai István pénteken terjesztette az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatát, amely rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban. A javaslat indoklása arra utal, hogy ez például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozhat.

 A módosítás szerint "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".

OLDALTÖRÉS: MSZP: 600 ezer ember és a jogállam ellen indított támadást a Fidesz

MSZP: 600 ezer ember és a jogállam ellen indított támadást a Fidesz

MSZP: 600 ezer ember és a jogállam ellen indított támadást a Fidesz

MSZP: 600 ezer ember és a jogállam ellen indított támadást a Fidesz

Az MSZP szerint 600 ezer ember ellen indított nyílt és agresszív támadást a Fidesz azzal, hogy alkotmánymódosítással tenné lehetővé a korkedvezményes, korengedményes és korhatár előtti rokkantnyugdíjak csökkentését, megvonását.

Mesterházy Attila hétfőn sajtótájékoztatón arra szólította fel a kormánypártot, vonja vissza azt a Lázár János és Balsai István által pénteken beterjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely kimondaná, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor megszüntethető.
   
Az MSZP elnöke elmondta: levelet írt Schmitt Pálnak, arra kérve a köztársasági elnököt, vesse latba tekintélyét, hogy a Fidesz ne szavazza meg ezt a javaslatot, és ha mégis megteszi, az államfő ne írja alá a törvényt. Az ugyanis - folytatta Mesterházy Attila - amellett, hogy 600 ezer ember megélhetését veszélyeztetné, szerzett jogokat vonna meg, így támadás volna a jogállam és az államba vetett bizalom ellen is.
   
Emlékeztetett arra, hogy Schmitt Pál még európai parlamenti képviselőként garancialevelet küldött a nyugdíjasoknak, amelyben az állt: "biztosítanunk kell, hogy mindenki, aki ma nyugdíjat kap, a jövőben is hiánytalanul megkapja a nyugdíját", és erre a Fidesz garanciát vállalt.
   
A szocialisták azt kezdeményezik, hogy a kormány kezdjen azonnali konzultációt a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekről az érdekvédelmi szervezetekkel és hívja össze az Idősügyi Tanácsot - mondta Mesterházy Attila.
   
Azt is bejelentette: a frakcióülésen úgy döntöttek, az MSZP társadalmi egyeztetést kezd országosan és megyénként a nyugdíjakról, a munka törvénykönyvének módosításáról és az önkormányzati törvényt érintő változásokról.
   
Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője a sajtótájékoztatón vérlázítónak és példanélkülinek nevezte, hogy a szakbizottság ülésén az alkotmánymódosításról folyó vitát többségi szavazással lezárták, azaz a felszólalni kívánó képviselőktől megvonták a felszólalás lehetőségét.
   
Mint mondta, a szocialisták már az ellen is tiltakoztak, hogy a 600 ezer ember szerzett jogait veszélyeztető indítványt egyeztetés nélkül nyújtotta be a két fideszes képviselő, valamint hogy csak reggel derült ki, az előterjesztés felkerül az alkotmányügyi bizottság hétfői napirendjére, az azonban felháborító, hogy az ülésen "ezután belefojtják a szót az ellenzéki képviselőkbe".

OLDALTÖRÉS: Jobbik: a fideszes javaslat "megélhetési vágóhídra" küld embereket

Jobbik: a fideszes javaslat "megélhetési vágóhídra" küld embereket

Jobbik: a fideszes javaslat "megélhetési vágóhídra" küld embereket

Jobbik: a fideszes javaslat "megélhetési vágóhídra" küld embereket

A Jobbik szerint a kormány több tízezer embert és családjaikat küldi a "megélhetési vágóhídra" a Lázár János és Balsai István által pénteken beterjesztett alkotmánymódosító javaslattal - jelentette ki Bertha Szilvia hétfői sajtótájékoztatóján.

A módosítás kimondaná, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor megszüntethető.
   
A Jobbik szerint a Fidesz-kormány nemhogy egymillió új munkahelyet nem teremtett, hanem jelenleg 80 ezer munkahellyel kevesebb van az országban. Dolgozni pedig csak akkor lehet, ha van hol és van mit és ha az állam megteremtette a szabályozási környezetet - hangsúlyozta Bertha Szilvia.
   
Ezzel szemben - folytatta az ellenzéki politikus - a most tervezett intézkedés értelmében elsősorban 50 évnél idősebb, megromlott egészségi állapotú embereket próbál meg a kormány visszaterelni a munkaerőpiacra. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen emberek többsége nagy eséllyel nem fogja megélni a nyugdíjkorhatárt, az ilyen és ehhez hasonló lépések pedig - mondta - már a népirtás kategóriájába tartoznak.