Szerbiában elfogtak Ratko Mladicot

Boris Tadic szerb elnök csütörtökön bejelentette, hogy a Belgrádtól 80 kilométerre fekvő Lazarevo faluban elfogták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg háborús bűntényekkel vádolt egykori parancsnokát. Mladic a helyi média értesülései szerint álnéven élt Szerbiában.

MTI

"A Szerb Köztársaság nevében bejelentem Ratko Mladic letartóztatását. A kiadatási eljárás folyamatban van" - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón a szerb államfő. Az államfő nyilatkozatát az RTS szerbiai állami rádió- és televízió közvetítette élőben honlapján.

Boris Tadic azt mondta, hogy Mladicot a reggeli órákban fogták el a szerb titkosszolgálat és a háborús bűncselekmények feltárásával foglalkozó szolgálat emberei.

Az államfő gratulált a szerb nemzetbiztonsági tanács akciócsoportjának, amely - mint mondta - a Cvetkovic-kormány megalakulásától számított három év óta éjt nappallá téve dolgozott a háborús bűnösök felkutatásán. Tadic szerint Ratko Mladic elfogása ismételt megerősítése annak: Szerbia a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés lezárásán dolgozott, hogy pontot tegyen a történelem e nehéz fejezetére.

"Megmutattuk, hogy Európába igyekszünk, és erősíteni akarjuk hitelünket a nemzetközi közösségben" - mondta Tadic. Hangsúlyozta, Mladic elfogása után Szerbia számára lehetőség nyílik arra, hogy új kapcsolatokat építsen a délkelet-európai térségben.

Az RTS szerint Mladic elfogásának részleteiről a szerb titkosszolgálat fogja tájékoztatni a nyilvánosságot.

A belgrádi és a zágrábi média körülbelül egy órával Tadic bejelentése előtt szellőztette meg, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnoka Milorad Komadic álnéven élt Szerbiában. Állítólag a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő, a Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le lakossági bejelentés alapján.

Mladic letartóztatásának híre kapcsán az MTI telefonon megkereste a Tanjug szerb hírügynökséget, ahol a belpolitikai szerkesztőség ügyeletese azt a tájékoztatást adta, hogy egyelőre nincs jele semmilyen készülő utcai megmozdulásnak Belgrádban.

Nincs hírük arról, hogy bárki tüntetni készülne a boszniai háború fő bűnösének tartott egykori tábornok, a boszniai szerb hadsereg 16 éven át bujkáló egykori parancsnokának elfogása miatt.

A Tanjug ügyeletese hozzátette, hogy internetes felületeken, például a Twitteren sem tapasztaltak tüntetésre buzdító felhívásokat.

Lazarevo polgármesterét meglepte

Meglepődött Lazarevo polgármestere azon, hogy a vajdasági faluban csütörtök reggel letartóztatták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnokát.

Radmilo Stanisic a belgrádi B-92 rádiónak elmondta, hogy először nem volt tudomása arról, ki az, akit a településen őrizetbe vettek, és csak később, a 12 kilométerrel arrébb fekvő Zrenjanin városában egy találkozón tudta meg a részleteket.

A lazarevói polgármester megerősítette, a reggeli órákban értesült arról, hogy a faluban a rendőrség házkutatást tart három házban, de azt nem tudta megmondani, pontosan melyik épületben rejtőzött Mladic.

OLDALTÖRÉS: Zseniális tábornok, vagy a Balkán mészárosa? - PORTÉ

Zseniális tábornok, vagy a Balkán mészárosa? - PORTÉ

Az MTI Sajtóadatbank portréja:

Ratko Mladic tábornok a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék által leginkább keresett, még szökésben lévő vádlott volt. A Nemzetközi Törvényszék által 1995-ben nyilvánosságra hozott, 15 pontos vádirat népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja Mladicot, akinek egyebek között üldözés, kivégzések, gyilkosságok, deportálások, embertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell felelnie.

Mladic 1942. március 12-én született a boszniai Kalinovik járásban, amely akkor a nácik által létrehozott "független" horvát állam része volt. Apját kétéves korában ölték meg a nácibarát horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek voltak a szemében.

A titói Jugoszláviában nőtt fel, s a Koszovóban szolgáló pristinai hadtest ezredese volt, amikor 1991 júniusában, Jugoszlávia szétesése idején Belgrád megbízta, hogy szervezze meg a horvátországi, krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, ami utóbb a szerb-horvát konfliktus kirobbanásához vezetett. Horvátországban már akkor azzal vádolták, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zára (Zadar) hátországát alkotó kis falvak lakosait.

1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv szövetségi hadsereg visszavonulását követően kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. Mladic "Nagy Szerbia" megteremtésének lelkes híveként irányította Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. 1995 júliusában több mint hétezer muzulmánt gyilkoltak le és tüntettek el, amikor a muzulmán enklávé Mladic embereinek kezére került.

Mladic mindig is elutasította egy olyan egységes Bosznia gondolatát, ahol a szerbek kisebbségben élnének. Ezt a gyakorlatban is képviselte, ezért akart a boszniai háborúban elkeseredett harcok árán is stratégiai jelentőségű folyosót nyitni a keleti területek és boszniai szerbek által uralt nyugati rész között.

1995 elején Mladic és a boszniai szerbek politikai vezetője, Radovan Karadzic között konfliktus alakult ki, miután Slobodan Milosevic - akkor Szerbia elnökeként - parancsot adott, hogy állítsák le a harci cselekményeket és írják alá a békeszerződést. Karadzic, aki 1994 augusztusában már hivatalosan szakított Miloseviccsel, ezt a lépést szégyenletesnek tartotta és felmentette Mladicot, de az nem volt hajlandó távozni. Karadzic 1997-ben lemondásra kényszerült (őt 2008-ban tartóztatták le és adták át a Nemzetközi Törvényszéknek), utóda a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében Biljana Plavsic lett. A később ugyancsak Hágában elítélt Plavsic a Mladic ellen 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján végül eltávolította a tábornokot a boszniai szerb erők éléről. Ekkor Mladic egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán, Szarajevótól északra egy bunkerben húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni.

Mladic Belgrádban is feltűnt, ahol Milosevic nyílt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Milosevic 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a Boszniai Szerb Köztársaságba, ahol annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hírek szerint hol itt, hol szerbiai laktanyákban, hol belgrádi lakásaiban bujkált a felelősségre vonás elől. A belgrádi kormány ugyanakkor kitartóan cáfolta Carla Del Ponte hágai főügyész állításait, hogy Mladic Szerbia területén tartózkodik, de az elfogására indított akciók rendre sikertelenül zárultak.

Boris Tadic szerb elnök 2010-ben bejelentette, hogy mindent megtesznek Mladic felkutatására és elfogására, ugyancsak tavaly előkerült naplója is, amely számos részletes információt tartalmazott a boszniai háborúról. A Nemzetközi Törvényszék sürgette Szerbiát, hogy nagyobb erőfeszítéssel keressék Mladicot, akinek letartóztatása egyre erőteljesebben kapcsolódott össze Szerbia európai uniós csatlakozási lehetőségével.

A külföld által a "Balkán mészárosa", a "Pokol nagykövete" és a "Szerb Napóleon" néven titulált Ratko Mladicot földijei közül sokan még ma is csak a "zseniális tábornokként" emlegetik, s a szerbek többsége ellenzi a kiadatását.

OLDALTÖRÉS: Mivel vádolják el Mladicot? - HÁTTÉR

Mivel vádolják el Mladicot? - HÁTTÉR

A második világháború óta történt legsúlyosabb európai tömegmészárlással, nyolcezer boszniai muszlim módszeres meggyilkolásának levezénylésével vádolja a csütörtökön elfogott Ratko Mladicsot a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY).

Az ICTY 1995 novemberében nyilvánosságra hozott vádja szerint a boszniai szerb hadsereg parancsnokaként Mladic Radovan Karadziccsal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével együtt közvetlenül felelős a srebrenicai ENSZ-biztonsági zónában 1995 júliusában elkövetett népirtásért, amelynek eredményeképp "a srebrenicai muszlim népesség gyakorlatilag megsemmisült". A biztonsági zóna megtámadására Mladic és Karadzic adott parancsot.

"Miután srebrenicát bevették a szerb csapatok 1995 júliusában, a muszlim népességet lemészárolták. Az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elképzelhetetlen kegyetlenségeket tárnak fel: férfiak ezreit végezték ki és temették tömegsírokba, több száz férfit temettek el élve, nőket és férfiakat csonkítottak meg és mészároltak le, gyermekeket öltek meg az anyjuk szeme láttára, egy nagyapát arra kényszerítettek, hogy saját unokája májából egyen. Ezek a jelenetek az emberiség történetének legsötétebb lapjain a valódi poklot írják le" - foglalta össze az ügyet tárgyaló bíró.

A volt parancsnok felelős a mészárlás kiterveléséért, az arra valón felbujtásért és annak elrendeléséért, illetve felelősségre vonható az ő parancsának engedelmeskedők bűntetteiért is. Mladicot a srebrenicai népirtáson kívül Bosznia-Hercegovina területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel is vádolja a hágai ítélőszék.

OLDALTÖRÉS: Brüsszelben és Hágában üdvözlik az elfogást

Brüsszelben és Hágában üdvözlik az elfogást

Az Európai Unió azt várja, hogy az elfogott Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön, a fejleményt üdvözlő nyilatkozatában az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűnökkel vádolt parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára".

A délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljárni hivatott, hágai székhelyű nemzetközi ENSZ-törvényszék (angol rövidítéssel: ICTY) ügyésze 1995-ben emelt vádat Mladic ellen.

Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze első reagáló nyilatkozatában kijelentette: Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét".

Még mielőtt Belgrádban hivatalosan megerősítették volna a körözött háborús bűnös elfogásának hírét, Brüsszelben Stefan Füle bővítési EU-biztos szóvivője kijelentette: ha a hír igaz, akkor az azt jelenti, hogy Szerbia megértette az ICTY-vel való együttműködés jelentőségét.

Szerbia "eldöntötte, hogy konkrét további lépéseket tesz az európai úton" - értékelte a fejleményt Natasha Butler.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke a hivatalos bejelentés után nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását.

"Ez jó hír Szerbiának, a térség stabilitásának, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy még mindig szabadlábon van a Hága által szintén körözött Goran Hadzic.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Emlékeztetett arra, hogy Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelem néhány legsötétebb epizódjában, beleértve Szarajevó ostromát, valamint bosnyák férfiak és fiúk ezreinek 1995-ben Srebrenicában történt legyilkolását". Most, csaknem 16 évvel azután, hogy vádat emeltek ellene, végre lehetőség nyílik az igazságtételre - tette hozzá Rasmussen.