Bohócforradalom Pesten, tüntetés Szombathelyen is

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által szervezett demonstrációra érkezők a város szélén egy hipermarket parkolójában gyülekeztek, majd az előre megbeszélt időpontban, pontosan 15 óra tíz perckor rendőri felvezetéssel megindultak a belváros felé. A kocsik ablakaiban zászlók lobogtak, luftballonok díszlettek, a gépjárművezetők szinte végig dudáltak. Aki nem tudta miről van szó, akár azt is hihette, hogy egy gigantikus esküvői menetnek a tanúja - egyedül a csütörtöki időpont lehetett zavaró.

A szakszervezetis demonstráción mintegy száz gépkocsi, közel kétszáz ember vesz részt, tudtuk meg a Perint-parti parkolóban gyülekező demonstráció vezetőjétől, Horváth Csabától, az MSZOSZ Nyugat-Dunántúli irodavezetőjétől.

Miután minden autó megérkezett a parkolóba, sípszóval, zászlókkal a kezükben vonultak át a demonstrálók a Berzsenyi térre, a Vas Megyei Kormányhivatal elé. Itt Horváth Csaba felolvasta azt a petíciót, amelyet a kormánynak címeztek.

Horváth Csaba a teljes szöveget idézte, melynek egy-egy fajsúlyos követelését, kijelentését füttyszóval, hangos igennel nyugtázta a tömeg. A petíció azzal kezdődött, hogy a kormány stílusa faluszéli suttyógyerekére emlékeztet, vagyis előbb odacsap, majd erősnek hitt pozíciójában ül le tárgyalni. A szövegben vastag betűvel szedték azt a részt, miszerint kormány alatt ők Orbán Viktort értik, a tényleges kormány csak árnyék, a fény maga Orbán Viktor.

A miniszterlenököt később bátor embernek is nevezik a szakszervezetisek, mert korlátozza a bérből és fizetésből élők jogait, tovább fokozza a munkavállalók kiszolgáltatotságát - mindezt az államadósság csökkentése, a gazdaság élénkítése szlogenek mögé bújtatva.

A szónok a petíciót felovasva kijelentette:

- A szakszervezetek felelőssége most nagyobb, mint valaha, mert már nem csak érdekeit, hanem a jogállamot kell megvédeniük. Ennek a felelősségnek a tudatában hirdettük meg a mai autós felvonulással egybekötött autós demonstrációnkat, és fogalmaztuk meg petíciónkat.

Videó a demontsrálásról - videó: Garai Antal Atom

Elhangzott: a demonstráló szervezetek tiltakoznak A munka törvénykönyvének a munkaválallók hátrányára, kiszolgáltatottságának növelésére irányuló átalakítása ellen. Felemelik szavukat az Országos Érdekegyeztető Tanács Megszüntetése, az érdekegyeztetés súlytalanná tétele, a bérminimumok egyoldalú kormányzati megállapítása és az országos bérmegállapodás megszüntetése ellen. A demonstrálók tiltakoznak a munkanélküli- és szociális ellátások drasztikus csökkentése miatt, és az ellen is, hogy a diplomás álláskeresőket közmunkaprogramokba kényszerítik. 

- A valódi, biztos megélhetést adó munkahelyteremtésnek nem alternatívája a közfoglalkoztatás - hangsúlyozta hangos tetszésnyilvánítás mellett Horváth Csaba.

Fájó pont a nyugdíjrendszer egyeztetés nélküli átalakítása is szónok szerint, mert ez súlyos érdeksérelmeket, egzisztenciális fenyegetettséget jelent egyes társadalmi rétegek számára.

A négy szakszervezeti tömörülés (MSZOSZ, Autonóm, SZEF, ÉSZT, Liga) képviselői által aláírt petíciót szerették volna átadni Harangozó Bertalannak, a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjének, de ő nem jelent meg. Helyette dr. Tóth Csaba vette át a dokumentumot.

OLDALTÖRÉS: Szakszervezeti akciónap volt

Szakszervezeti akciónap volt

Szakszervezeti akciónap volt

Szakszervezeti akciónap volt

A szakszervezetek csütörtökön délután országos akciót szerveztek, melynek az "Ez most nagyot fog szólni" címet adták. Autós felvonulásokat szerveztek több nagyvárosban, így Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kaposvárott, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szombathelyen, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen és Budapesten. Négy szakszervezeti konföderáció - az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - tartott autós figyelemfelhívó demonstrációt 15 megyeszékhelyen, négy megyeközpontban pedig tüntetések lesznek. A szakszervezetek azt követelik a kormánytól, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az érdekképviseletekkel a munka világát, a nyugdíjakat, és az oktatást érintő valamennyi kérdésben, még a döntések előtt.

A szavazás eredményének kihirdetésével véget ért a demonstráció
   
Csaknem húszezer szavazólapon vonták vissza jelképesen a Fidesz-KDNP pártszövetségre tavaly áprilisban leadott szavazatukat a rendvédelmi dolgozók csütörtöki, budapesti demonstrációján; a megmozdulás keretében tartott "szavazás" eredményét este 10 óra előtt a budavári Sándor-palota előtt ismertették.
   
A "bohócforradalomnak" nevezett demonstrációt a korkedvezményes nyugdíj rendszerének átalakítása ellen hirdette meg magánemberként a rendvédelmi szakszervezetek demonstrációs bizottságának két volt vezetője: Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke. A két szakszervezeti vezető csütörtökön több tucatnyi résztvevőhöz hasonlóan bohócnak öltözött.
   
Kónya Péter a tüntetés kezdetén hangsúlyozta, hogy békés, pártpolitikától mentes megmozdulásukkal görbe tükröt szeretnének mutatni a kormánynak, s azt kérte: a résztvevők őrizzék meg a tüntetés békés jellegét. Árok Kornél a demonstráción 17 óra után azt mondta: "legalább 20 ezren vagyunk".
   
Az Alkotmány utca és a Kossuth tér torkolatában egy hatalmas színpadot, az utca másik végén pedig fekete függönnyel eltakart "szavazófülkéket" állítottak fel. Azok, akik személyes adataikat megadták, egy "szavazólapot" vehettek át, amelyen az volt olvasható: "A Fidesz-KDNP pártszövetségnek a 2/3-os többségre adott bizalmat visszamenőleges hatállyal megvonom!" A szavazólapon két rublikát jelölhettek meg: „igen", illetve „de".
   
Kónya Péter kora este elmondott beszédében azt közölte: jövő hétfőn szakszervezeti vezetőként az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul annak megállapítására, történtek-e parancsnoki túlkapások, mivel a demonstráció napjára sok rendőrt berendeltek szolgálatba, a tűzoltóknál pedig létszámellenőrzéseket tartottak.    

OLDALTÖRÉS: A szavazás eredményének kihirdetésével véget ért a demonstráció

Hozzátette, hogy a demokrácia védelemre szorul, ezt mostanra sokan megértették, hiszen sok olyan ember is részt vett a megmozduláson, aki nem rendvédelmi dolgozó. Mint mondta, őszre fog "beérni" az a folyamat, amelynek most ők az elindítói voltak.
   
Árok Kornél szintén a színpadon azt mondta: azért szavaztak a Fideszre, hogy az elhozza a valódi rendszerváltást, jobb és kiszámíthatóbb jövőt építsen, de be kell látni, "újra hazudtak nekünk". Úgy fogalmazott: "képesek vagyunk adni, úgy elvenni is". Közölte, hogy ma csak felháborodást, káoszt és jogbizonytalanságot látnak.
   
A színpadon - amelyen felsorolták, melyik országgyűlési képviselő hogyan voksolt az alkotmánymódosítás parlamenti megszavazásakor - a Hír TV és az ATV beszámolója szerint megjelent Kormos Kata, az MSZP szóvivője is.
   
A megmozduláson többen Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány távozását követelték, ezt tükrözték a transzparensek feliratai is. 
   
Az Alkotmány utcát megtöltő tömeg este fáklyákkal, rendőri biztosítás mellett, sípolva-dobolva, gyalogosan vonult át a köztársasági elnök hivatalához, a szervezők közlése szerint azért mentek oda, mert Schmitt Pál államfő aláírta a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos alkotmánymódosítást, és most tudatni akarták vele "a nép akaratát".
   
A fáklyás menet résztvevői - rendőrök, tűzoltók, börtönőrök, civilek - induláskor teljesen megtöltötték az Akadémia utcát a Parlament és a Magyar Tudományos Akadémia épülete között, s amikor a menet elérte az alagutat, a tömeg vége még az Akadémia sarkánál járt.
   
A Sándor-palota előtti járdarészt kötéllel elzárták a demonstrálók elől, az épület előtt egytucatnyi egyenruhás rendőr állt sorfalat. A demonstrálók itt is folyamatosan sípoltak, kiabáltak, szóltak a szirénák, a kereplők.
   
Kónya Péter nem sokkal 22 óra előtt közölte, a demonstráción összesen 19.561 szavazatot adtak le. Közölte:annak alapján, hogy a voksolásokon általában 60 százalék szokott szavazni, a Kossuth téren körülbelül 35 ezren lehettek.
   
A szervezők a Sándor-palotánál a "szavazólapokat" egy általuk performansznak nevezett záróaktus keretében átadták egy bohócnak maszkírozott, öltönyt viselő embernek, aki az arcát Schmitt Pál arcképének fotójával takarta el. Ez a férfi - magát mintegy a köztársasági elnöknek feltüntetve - azt mondta: ha összeszámolja a "szavazólapokat" és azokat hitelesnek találja, akkor mindent feloszlat és 2012. április 1-jére új választásokat ír ki.
   
A helyszínen lejátszottak egy részletet Schmitt Pál újévi beszédéből; amikor az államfő az alaptörvényről és az összefogásról beszélt, a demonstrálók pfujoltak, sípoltak, többen az államfő lemondását követelték.
   
A demonstráció a Szózattal zárult.
   
A megmozduláson az MTI tudósítóinak jelentése szerint nem történt rendbontás.

OLDALTÖRÉS: Rendvédelmisek tüntetnek a Parlament közelében

Csütörtök délután: rendvédelmisek tüntetnek a Parlament közelében

Csütörtök délután: rendvédelmisek tüntetnek a Parlament közelében

Csütörtök délután: rendvédelmisek tüntetnek a Parlament közelében

Rendőrök, tűzoltók, börtönőrök tüntetnek Budapesten, a Parlamenthez közeli Alkotmány utcában a korkedvezményes nyugdíj rendszerének átalakítása ellen; a demonstráció résztvevői, akik csütörtök délutánra megtöltötték az utca nagy részét, jelképesen meg akarják vonni a Fidesz-KDNP pártszövetségre tavaly leadott szavazatokat. Több rendvédelmi szakszervezet elhatárolódott a megmozdulástól.

A "bohócforradalomnak" nevezett megmozdulást a rendvédelmi szakszervezetek demonstrációs bizottságának két volt vezetője, Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke magánemberként hirdette meg, mert szerintük a "kétharmados parlamenti többség elnyerése nem adott felhatalmazást arra, hogy visszamenőleges hatállyal alkossanak törvényeket, alkotmányos alapjogokat és magántulajdont vegyenek el, leépítsék a demokratikus jogállam intézményrendszerét, és ezzel létbizonytalanságba taszítsanak több millió embert".

A szervezők az elnevezés kapcsán arra hivatkoztak, hogy májusban egy miniszterelnöki egyeztetésen Árok Kornél azt javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen ki a Kossuth térre és tartson ott szociális konzultációt, a kormányfő pedig erre a HTFSZ elnökének állítása szerint azt válaszolta: az ötletet majd elmondja "a bohócügyi államtitkárának".

Kónya Péter a demonstráció kezdetén hangsúlyozta, hogy békés, erőszaktól és pártpolitikától mentes, törvényes keretek között zajló megmozdulásukkal görbe tükröt szeretnének mutatni a kormánynak. Azt kérte: a résztvevők őrizzék meg a tüntetés békés jellegét, mert "a hatalom nem erre készül, minden rendőrt berendeltek szolgálatba".

A két szakszervezeti vezető, akik több tucatnyi résztvevőhöz hasonlóan bohócnak öltöztek és maszkíroztatták magukat, azt mondták: az országban elrendelt "fokozott közúti ellenőrzés keretében" a rendőrök az M3-as autópályán Budapest határában visszafordítottak több olyan autóbuszt, amely a megmozdulásra szállította volna a rendvédelmi szervek tagjait.

Az Alkotmány utca és a Kossuth tér torkolatában egy hatalmas színpadot állítottak fel, ez előtt csütörtök délután több százan álltak. Az utca másik végén, a Bajcsy-Zsilinszky úthoz közel fekete függönnyel eltakart "szavazófülkéket” - szám szerint nyolcat - állítottak fel, ezek előtt is nagy volt a tumultus. Azok, akik személyes adataikat megadják, egy "szavazólapot" vehetnek át, amelyre azt nyomtatták: "A Fidesz-KDNP pártszövetségnek a 2/3-os többségre adott bizalmat visszamenőleges hatállyal megvonom!" A szavazólapon két rublikát jelölhetnek meg: „igen”, illetve „de”.

A szavazás után "kampánycsend” lesz, majd a voksolás után a résztvevők fáklyás felvonulás keretében a budavári Sándor-palotához, a köztársasági elnök hivatalának épületéhez mennek, ott hirdetik ki a szavazás eredményét.

A tömegben több tucatnyi egyenruhás tűzoltót és rendőrség feliratú pólót viselő férfit is lehet látni. A helyszínen hatalmas a hangzavar, dudálnak, sípolnak, fütyülnek az emberek.

OLDALTÖRÉS: Sorban állnak a szavazófülkéknél

Sorban állnak a szavazófülkéknél

Sorban állnak a szavazófülkéknél

Sorban állnak a szavazófülkéknél

Továbbra is hosszú sorokban várakoznak a rendvédelmi dolgozók a budapesti Alkotmány utcában kialakított "szavazófülkéknél", hogy a csütörtöki demonstráció keretében jelképesen visszavonják a Fidesz-KDNP pártszövetségre tavaly leadott szavazataikat - jelentették az MTI tudósítói a helyszínről.

A Parlament közelében rendőrök, tűzoltók, börtönőrök tüntetnek a korkedvezményes nyugdíj rendszerének átalakítása ellen; a tömeg késő délutánra megtöltötte az Alkotmány utca Kossuth tér és Bihari János utca közötti részét.

A "bohócforradalomnak" nevezett megmozdulást a rendvédelmi szakszervezetek demonstrációs bizottságának két volt vezetője, Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke magánemberként hirdette meg.

Árok Kornél a demonstráción 17 óra után azt mondta: "legalább 20 ezren vagyunk".

Kónya Péter a demonstráció kezdetén hangsúlyozta, hogy békés, pártpolitikától mentes, törvényes keretek között zajló megmozdulásukkal görbe tükröt szeretnének mutatni a kormánynak, s azt kérte: a résztvevők őrizzék meg a tüntetés békés jellegét.

A két szakszervezeti vezető több tucatnyi résztvevőhöz hasonlóan bohócnak öltözött és maszkíroztatta magát.

A fideszes Lázár János, Balsai István és Talabér Márta által jegyezett alkotmánymódosítási javaslatról - amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást - múlt hétfőn, név szerinti szavazással döntött az Országgyűlés. A képviselők 263 igen szavazattal, 108 ellenében fogadták el az előterjesztést, amelyet a kormánypárti politikusokon kívül csak a független Pősze Lajos támogatott.

Az Alkotmány utcai demonstráción felolvasták minden országgyűlési képviselő nevét, hozzátéve, hogy az adott képviselő a parlamenti szavazáskor hogyan voksolt. Az igennel szavazók nevének elhangzását pfujolás és sípszó kísérte, míg a nemmel voksoló képviselők nevének felolvasásakor a résztvevők tapsoltak.

Az Alkotmány utca és a Kossuth tér torkolatában egy hatalmas színpad áll. Az utca másik végén, a Bajcsy-Zsilinszky úthoz közel fekete függönnyel eltakart "szavazófülkéket” - szám szerint nyolcat - állítottak fel, ezek előtt továbbra is nagy a tumultus. Azok, akik személyes adataikat megadják, egy "szavazólapot" vehetnek át, amelyre azt nyomtatták: "A Fidesz-KDNP pártszövetségnek a 2/3-os többségre adott bizalmat visszamenőleges hatállyal megvonom!" A szavazólapon két rublikát jelölhetnek meg: „igen”, illetve „de”.

A szavazás után a résztvevők fáklyás felvonulás keretében a budavári Sándor-palotához, a köztársasági elnök hivatalának épületéhez mennek, ott hirdetik ki a szavazás eredményét. A szervezők közlése szerint azért vonulnak oda, mert Schmitt Pál aláírta az említett alkotmánymódosítást, és most tudatni akarják az államfővel "a nép akaratát".

A tömegben több tucatnyi egyenruhás tűzoltót és rendőrség feliratú pólót viselő férfit is lehet látni. A helyszínen hatalmas a hangzavar, dudálnak, sípolnak, fütyülnek az emberek. A mellékutcákban több autóbusszal és teherautóval érkezett rendőrök várakoznak, akiket a demonstráció biztosítására vezényeltek ki.

OLDALTÖRÉS: Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll

Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll

Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll

Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll

Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője szerint a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll, s nem tartja szép dolognak, ha egyes szakszervezetek és szakszervezeti vezetők számára politikai ambíciójuk kiélése és politikai pecsenyéjük sütögetése sokkal fontosabb, mint az emberek érdekképviselete.

"Az is jól látszik, hogy van néhány szakszervezeti vezető, aki bohóctréfát űz annak az állománynak a képviseletéből, mely állomány tagjai megbízták őket azzal, hogy az érdekeiket képviseljék. Ezeknek az embereknek sokkal inkább az lenne a feladatuk, hogy a rájuk bízott állomány érdekeit képviseljék, s nem pedig az, hogy bohóctréfát űzzenek az emberek és családok ezreiből. Mi ezt egy nagyon nem szép dolognak tartjuk" - mondta Szijjártó Péter csütörtökön Pozsonyban magyar újságíróknak a budapesti szakszervezeti megmozdulásokra reagálva.

Rámutatott, hogy "az emberek feje felett való és az embereket semmibe vevő kormányzás az elmúlt nyolc évben kudarcokhoz vezetett, és olyan helyzetbe hozta az országot, hogy most mindannyiunk megfeszített munkájára van szükség ahhoz, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy át tudjuk szervezni, s meg tudjuk újítani az országot".

Megjegyezte, hogy a nemzeti ügyek kormánya 41 konzultációt indított azóta, hogy megalakult, és "az elkövetkezendő esztendőkben is számos konzultációt fogunk indítani, s minden egyes fontos kérdésben ki fogjuk kérni az emberek véleményét".

Szijjártó leszögezte: az ország újraszervezése, megújítása folytatódni fog, s a kormány számít a szakszervezetekre.

"Természetesen a szociális konzultáció eredményeit megvárjuk. A mai napon információim szerint az egymillió százezret is meghaladta a visszaküldött kérdőívek száma, ami hatalmas siker. Látszik, hogy az emberek is abban hisznek, hogy egyedül a velünk való közös kormányzás vezethet el a sikerhez" - fejtette ki a szóvivő.

Úgy fogalmazott, hogy a szociális konzultáció eredményeinek feldolgozása már megkezdődött, az eredményeket, ha minden jól megy, június 30-ig nyilvánosságra hozzák.

"Utána természetesen az ebből fakadó törvényalkotási munkát a parlament majd el fogja végezni, s az ebből fakadó szükséges egyeztetéseket, tárgyalásokat le fogjuk folytatni" - zárta nyilatkozatát Szijjártó Péter.

OLDALTÖRÉS: Elítéli a bohócforradalmat a HM és a Honvédszakszervezet

Elítéli a bohócforradalmat a HM és a Honvédszakszervezet

Elítéli a bohócforradalmat a HM és a Honvédszakszervezet

Elítéli a bohócforradalmat a HM és a Honvédszakszervezet

Hende Csaba miniszter és Czövek János szakszervezeti vezető a szerdai egyeztetésükön egyaránt elítélték a csütörtökre hirdetett, "bohócforradalomnak" nevezett politikai megmozdulást - áll a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Honvédszakszervezet MTI-hez eljuttatott közös közleményében. A "bohócforradalom" szervezői szerint nem a megmozdulástól kellene elhatárolódnia, hanem a katonák érdekeit kellene képviselnie a szakszervezeti vezetésének.

A HM és a Honvédszakszervezet közös közleménye szerint bár a minisztérium és a katonák érdekvédő szervezete közötti egyeztető tárgyalások még nem zárultak le, és a szakszervezet vezetése a kormány nyugdíj-előterjesztését a jelenlegi formájában nem tudja elfogadni, "Czövek János leszögezte, hogy a vitákat nem politikai megmozdulásokkal, hanem a tárgyalóasztalnál kívánja megoldani".

A két vezető egyetértett abban, hogy "a feltételezhetően politikai háttértámogatással bíró", csütörtökre meghirdetett eseményt nem tekintik érdekvédelmi megmozdulásnak. "Leszögezték továbbá, hogy az érdek-képviseleti tevékenység nem terjedhet ki és nem irányulhat politikai agitációra", amelyet egyébként a katonák jogállásáról szóló törvény is tilt. A Honvédszakszervezet elítél minden, érdekvédelmi tevékenységnek álcázott politikai akciót - írják.

A közlemény szerint a Honvédszakszervezet vezetője az egyezetésen kijelentette, hogy nem támogatja, és nem vesz részt a rendezvényen, alapszervezeteit pedig arra szólítja fel, hogy hasonlóan cselekedjenek, és tartsák magukat távol a politikai célú demonstrációtól. Mindkét tárgyaló fél megerősítette, hogy "a Magyar Honvédség a rend oldalán áll, és elutasítják, hogy a haza fegyveres szolgálatára felesküdött katonákat bárki politikai eszközként használja fel". 

Czövek János kiemelte, hogy várják a tárgyalások folytatását a honvédelmi tárcával a katonák életpályamodelljének új koncepciójával kapcsolatban, amelynek során továbbra is határozott formában, de a jogszabályok keretein belül kívánják érvényesíteni a katonák érdekeit. Hende Csaba az egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy a szakszervezetet teljes mértékben bevonják a kidolgozó munkába. A felek megállapodtak abban, hogy az új életpályamodellről június 20-án folytatják érdemi tárgyalásaikat - áll a közleményben.

Kedden a "bohócforradalmat" szervező Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke magánemberként hirdettek demonstrációt csütörtökre a fővárosi Alkotmány utcába. Békés, erőszaktól és pártpolitikától mentes, törvényes keretek között zajló megmozdulást ígértek.

Az MTI-nek akkor azt mondták: azért hirdették meg a megmozdulást, mert úgy vélik, a "kétharmados parlamenti többség elnyerése nem adott felhatalmazást arra, hogy visszamenőleges hatállyal alkossanak törvényeket, alkotmányos alapjogokat és magántulajdont vegyenek el, leépítsék a demokratikus jogállam intézményrendszerét, és ezzel létbizonytalanságba taszítsanak több millió embert".

Kónya Péter közlése szerint csütörtök délután az Alkotmány utcában, a Bajcsy-Zsilinszky utca torkolatánál felállítandó fülkékben lehet "voksolni" arról, hogy a résztvevők bizalomvesztés miatt megvonják-e a Fidesz-KDNP-re tavaly áprilisban leadott szavazataikat. Az este nyolc óráig tartó szavazás után fáklyás felvonulás keretében a budavári Sándor-palotához, a köztársasági elnök hivatalának épületéhez mennek, ott hirdetik ki a szavazás eredményét.

Árok Kornél azt mondta: "bohócforradalmi" tüntetésük egyetlen célja, hogy görbe tükröt tartsanak a kormánynak egy nem reprezentatív felmérés keretén belül. A megmozdulásra a rendvédelmi dolgozók mellett bohócnak maszkírozott embereket is várnak, akik szintén leadhatják, "visszavonhatják" szavazataikat - tette hozzá.

A két szakszervezeti vezető szerdán a Honvédszakszervezet elnökségének címzett nyílt levélben úgy fogalmazott: "nem a Bohócforradalomtól és annak szervezőitől kellene elhatárolódnotok, mondvacsinált indokokkal, kellő miniszteri támogatással, hanem a hivatásos, szerződéses, és nyugállományú katonákat képviselve, végre szakszervezeti vezetőként kellene viselkednetek és tevékenykednetek".

Sajnálatukat fejezték ki azért, hogy őket vádolják politikai indíttatással, és háttércélokkal. "Teszitek mindezt úgy, hogy gyávaságotokat takargatva, segítséget egy vezető kormánypolitikustól, a honvédelmi minisztertől kértek és kaptok" - áll a levélben.

Úgy fogalmaztak, "mi nem csinálunk mást, csak nem tettük fel mindkét kezünket az első dorgáló-fenyegető szóra, hanem következetesen, munkánkkal védjük a törvényekben garantált jogainkat, a hivatásunk védelmében".