Devizahiteles mentőcsomag: senki nem dőlhet hátra

A kormányzati adatok szerint Magyarországon ma 1,25 millió embernek van devizahitele, ebből körübelül 100 ezer maradt el a törlesztéssel. A probléma megoldása okán  - mint arról beszámoltunk - a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeként Otthonvédelmi Akciótervet jelentett be a kormány. Első lépésként árfolyamgátat vezetnek be: a hitelfelvevő önkéntes alapon dönthet úgy, hogy előre rögzített devizaárfolyam mellett fizeti a törlesztőrészleteket, így kiszámíthatóvá válnak terhei. Az árfolyamkülönbséget a bank forinthitelként tartja nyilván, amit 2015-től kell majd törleszteni, de akkor sem nőhet drasztikusan a kölcsönfelvevő havi kötelezettsége. A svájci frankot 180 forintos, míg az eurót 250 forintos árfolyamon rögzítik.

Az eddig érvényben lévő kilakoltatási moratórium ezzel együtt megszűnik, fokozatosan, egy időben és földrajzilag is előre rögzített kvótarendszer alapján lesz lehetőség a lakások árverezésére. A bejelentés értelmében létrejön a Nemzeti Eszközkezelő, amely elindít egy zöldmezős lakásépítési programot, bérlőként ezekben a házakban kaphatnak lehetőséget az újrakezdésre azok, akik elveszítették saját otthonukat. Az állami tulajdonú társaság másik feladata az lesz, hogy megvásárolja a bajba jutottak lakását, így a hitelfelvevő bérlőként tovább élhet a saját lakásában. Az így vásárolt ingatlan a nemzeti lakásvagyon része lesz, az Eszközkezelő pedig szorosan együtt fog működni az önkormányzatokkal.

A bejelentett akcióterv részeként Otthonvédelmi kamattámogatást vehet igénybe, aki törlesztési gondját úgy oldja meg, hogy ingatlanát eladva kisebb lakásba költözik.  A támogatás legfeljebb öt évig jár, és elérheti az évi 3,5 százalékot is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a kormány és a bankszövetség megállapodásának néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. Az MNB szerint az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg. A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.

Galcsikné Erdősi Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének szakértője érdeklődésünkre elmondta: az akcióterv a keretet adja meg, a program megvalósulásához azonban jogszabályokat kell alkotni, vagy pedig a meglévőket módosítani. Amíg erre nem kerül sor, addig szakmai alapon senki sem jelentheti ki, hogy jó, a vagy rossz irányba indultak el a dolgok. Egy valamit viszont sem addig, de később sem szabad, nevezetesen az emberekben azt a hitet erősíteni, hogy az árfolyam olyan mértékben tud javulni, hogy az adósságuk eltűnik. (Az egyesület egyik felmérése szerint a frank hitelek 63 százalékát 145-160 forintos, a 28 százalékát 160,1-175 forintos, 4 százalékát 175,1-190 forintos, 5 százalékát pedig 190,1-205 forintis árfolyamon vették fel. Felméréseik alapján azt állapították meg, hogy a lakosság számára még vállalható maximális törlesztőrészlet az eredeti árfolyam plusz 15 százaléka.)

- Az intézkedések bejelentése óta alig csörög az egyesületi telefon, vagyis az emberek mintha teljesen megnyugodtak volna. Holott számtalan kérdés nyitva maradt. Bizonytalanságra ad okot például, hogy az eszközkezelő nem követelést, hanem ingatlant fog majd vásárolni, így pedig előfordulhat, hogy az ügyfélnek a tranzakció után tartozása marad - közölte Galcsikné Erdősi Éva, aki a Híradó minapi adásában ezt a következő számítással támasztotta alá: ha egy 10 milliót érő ingatlanon mondjuk 8 millió forintos hitel van, akkor a házatlakást annak 55 százalékos értékén, 5,5 millió forintért fogják megvásárolni, s az ügyfélenk így 2,5 milliós adósság a nyakán marad.

(A kiszivárgott hírek szerint a különbözet állítólag a bankok sara lesz majd, erre vonatkozó hivatalos vállalás azonban még nem hangzott el.)

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete mindent összevetve azt tanácsolja, hogy senki ne dőljön hátra, hiszen a bankok még egyetlen egy felmondást sem vontak vissza és még egyetlen érintett ügyféllel sem közölték, hogy az ügyét nem továbbítják a végrehajtóhoz.

- Az adósok jól teszik, ha ezt követően is folyamatosan tartják a kapcsolatot és egyeztetnek a pénzintézetekkel, s továbbra is mindent megtesznek azért, hogy ügyük megoldást nyerjen - nyomatékosította Galcsikné Erdősi Éva, hozzátéve: reményeik szerint gyorsan elkészülnek a szükséges törvényváltozások, és elindul az érdemi munka. Ennek során derül majd ki igazából, hogy a kormány intézkedései valós megoldásokat kínálnak-e a problémákra, vagy változtatásokra van, lesz szükség.

Jól teszi az adós, ha egyeztet a bankjával

Banki forrásaink megerősítették, hogy a pénzintézetek számára nem lehet értelmes cél az ügyfelek ellehetetlenítése. A nevük mellőzését kérő szakemberek érdeklődésünkre elmondták: a bankok minden esetben megpróbálnak egyzésgre jutni az ügyfelekkel, sajnálataos módon azonban sokan nem partnerek ebben, nem válaszolnak a megkeresésekre, úgy tesznek, mintha nem is tudnának a tartozásról. Márpedig a strucc-politika az adósságkezelésnél sem vezet eredményre.