Vásárváros a falu szélén - pünkösdi mulatságok Gencsapátiban

A négy napos vigasságokra szinte vásárvárost épített egy profi rendezvényszervező cég a falu határában, a síneken túl, a Gencsapáti-Alsó vasútmegálló közelében.  A néptáncos napon is tömeg volt, a hatalmas sátor előtt önfeledt gyerekek ropták a táncot a kihallatszó népzenére. A fesztivál zárószáma egy igazi pünkösdölő volt, a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, az Ispiláng együttes és az Öreg Kerka Néptáncegyüttes közös produkciójában. Kísért a Boglya zenekar, mint mindig. A koreográfia teljesen új, most rakták össze vasi és zalai számokból, Csollány Csaba készítette. 

- Ha végiggondolom az elmúlt tizenöt évet, elképesztő fejlődésen, változáson ment át a fesztivál  - mondta értékelésében Antal László, a zsűri elnöke. - Nekem azt jelenti, hogy „Nem törött el minden egész.” Történhet bármi, ha a közösségek jól érzik magukat és tudják, mit akarnak, akkor talpon maradnak. Éltető erő a településeken. A fesztivált megálmodó Varga Albin volt az egyik első tanítványom. Amikor végzett, épp kellett egy ember Gencsapátiba, akinek vannak folklór alapjai, megszállottsága, jó kommunikációs készsége, akarata, kapcsolati tőkéje. Kértem, ne menjen haza Zalába. Nélküle mindez nem lenne. És persze kellett a közeg, a hajdani öreg gencsi táncosok, a falu, amely országos jelentőségű fesztivált tudott létrehozni. Gencsapáti neve ma csillog. Az egész ország odafigyel a vasi néptáncos hagyományra. -

A fesztivál évről évre határozottabb karakterű, az együttesek száma megnőtt, megemelkedett a színvonal. Talán az a legbecsesebb, hogy az együttesek közösen tesznek valamit megyén kívül és belül. Nem csak a szakma, hanem a megye is tudomásul veszi, hogy olyan népzenei és tánckultúrája van, amire büszke lehet.

Pesovár Ernő a gyűjtésével megmozdította a hagyományt, és ez visszakerül lábra. „Műveld, élvezd!” A szabadtéren ugráló gyerekek a színpadról másolnak. Antal László koreográfus álma, hogy a gyerekek kiskorukban népdalokat hallhatnának az édesanyjuktól, néptáncokat látnának a szüleiktől. Így fogalmaz: „Add vissza táncosaidnak a táncot, utána lehet kísérletezni. Először a nyelv, aztán a színház.”

A zsűri szakmai értékelését a résztvevő együttesek a könyvtárban hallgatták meg, majd a Cimbaliband adott koncertet a fesztiválsátorban.