Pikkelysömör miatt nem fogadta a szálloda

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (2005 januárjától működő) országos hatáskörű államigazgatási szerv, melynek az egyenlő bánásmód megsértése okán tett panaszokat kell kivizsgálnia, és az egyenlő bánásmód szempontjait érvényesítenie a közpolitikai folyamatokban.

Amennyiben a törvény által garantált egyenlő bánásmódot állami szerv sérti meg, a Hatóság hivatalból jár el, a többi esetben a sértett fél, vagy közérdekű igényérvényesítés esetén a társadalmi- vagy érdek-képviseleti szervezet beadványa nyomán.
 
S, hogy a Hatóság milyen úgynevezett védett tulajdonságokkal rendelkező személyek védelmében jár el díjmentesen? Nos, a lista nem rövid, ezzel együtt is érdemes azonban le- és megjegyezni, hogy a Hatóság a nemi szereppel, faji hovatartozással, bőrszín miatti megkülönböztetéssel, nemzetiséggel, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással, anyanyelv használattal, fogyatékossággal, egészségi állapottal, vallási vagy világnézeti meggyőződéssel, politikai vagy más véleménnyel, családi állapottal, anyasággal (terhességgel) vagy apasággal, szexuális irányultsággal, nemi identitással, életkorral, társadalmi származással, vagyoni helyzettel, érdekképviselethez való tartozással, egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben, illetőleg egyéb, az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos jogsértésekben (például zaklatás, megtorlás, jogellenes elkülönítés) is eljár
 
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kártérítést nem állapíthat meg, de (6 millió és 50 millió forint közötti) bírságot kiróhat az egyenlő bánásmód megsértőire. További szankcióként az elmarasztaló döntést a Hatóság nyilvánosságra hozhatja, e mellett arról sem érdemes megfeledkezni, hogy számos állami pályázat feltétele, hogy a pályázó megfeleljen a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, az egyenlő bánásmód megsértése viszont kizárja ezt.  A Hatóság eljárásaiban a bizonyítási teher rendhagyó módon megoszlik a sértett és a másik fél között. A sértettnek elég csak azt bizonyítania, hogy védett csoporthoz tartozik, illetve valószínűsítenie, hogy ezért érte hátrány. Ezután a másik félnek kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét.
 
Az általános tudnivalók után pedig evezzünk hazai vizekre, annál is inkább, mert a TÁMOP 5.5.5. című projektnek köszönhetően 2009 elején az Egyenlő Bánásmód Hatóság vidéki referens-hálózatot építhetett ki. Vas megyében dr. Jójárt Ágnes Szilvia veszi fel, s továbbítja a beérkező panaszokat, illetve lát el díjmentes tanácsadási feladatokat. Mint elmondta: eleinte egyfajta ingyenes jogsegélyszolgálatként kezelték ezt a szolgáltatást, mostanság viszont már célirányosan, az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos ügyekkel keresik.

Tapasztalatairól szólva dr. Jójárt Ágnes Szilvia elárulta, hogy a legtöbb ügy a foglalkoztatás területéről érkezik, itt sérül leginkább az egyenlő bánásmódhoz való jog. Az egyik leggyakoribb probléma a kisgyermekes anyukák negatív megkülönböztetése, az esetek tapasztalatai szerint őket problémásnak tartják, s nem szívesen alkalmazzák a munkaadók. Egy másik tipikus eset, hogy ugyanabban a munkakörben, s ugyanazért a munkáért egy férfi több fizetést kap, mint egy női munkavállaló: még jogász alkalmazottak körében is előfordult, hogy háromszoros volt az arány a női alkalmazott hátrányára.
 
Dr. Jójárt Ágnes Szilvia elmondása szerint zaklatás is előfordul, s itt nem feltétlenül csak a szexuális vonal jellemző. Ugyanúgy zaklatásnak számít például az is, ha egy munkáltató kiplakátolja azon dolgozók névsorát, akik 30 napnál hosszabb ideig voltak táppénzen. Ezzel ugyanis azt érheti el, hogy a listán szereplő munkatársaikat a többiek lógósnak tartsák, s ellenszenvet érezzenek irántuk, gondolván: miattuk kell túlórázniuk.
 
(De, ha már az előbb a szexuális zaklatást megemlítettük: az egyik cégnél előfordult, hogy egy férfi bosszúból különböző pletykákat talált ki, és terjesztett a közeledését elutasító kolléganőjéről.)
 
Az ügyvédnő elmondása szerint megtorlással kapcsolatos esetek is előfordulnak. Ezeknél a dolgozók által korábban bepanaszolt munkáltatók állnak később bosszút, például hátrányos helyzetbe hozzák vagy egész egyszerűen kirúgják az őket bepanaszoló munkatársat. (Ugyancsak Vas megyében arra is volt példa, hogy egy szakszervezeti tisztségviselőt ért hátrányos megkülönböztetés.)
 
Az elmúlt időszakban több olyan ügy is akadt, amelynél a Hatóság valamilyen szolgáltatás kapcsán állapított meg megkülönböztetést: a jellemző példa szerint a panaszosokat ilyenkor etnikai hovatartozásuk, fogyatékosságuk, bőrszínük, egészségi állapotuk miatt éri hátrány. Egy (nem vasi) szálloda például nem fogadta el egy olyan vendég bejelentkezését, akiről még az előző évről tudták, hogy pikkelysömöre van. Igaz udvariaisan, de elutasították, mint kiderült, azért, mert a hámló bőre miatt nem akartak többet és alaposabban takarítani utána...

NINCSENEK EGYEDÜL A PANASZOSOK
 
Dr. Jójárt Ágnes Szilvia Szombathelyen a Savaria Rehab Team Nonprofit Kft. Szombathely, Szöllősi sétány utca 36. szám alatti épületében fogadja a panaszosokat, akik jól teszik, ha előtte telefonon kérnek időpontot a 945061892-es számon. Az ügyvédnő minden hónapban meglátogat egy vas megyei kistérséget is, legközelebb Kőszeg Kistérségbe utazik el, 2011. augusztus 25-én 9-13 óráig találkozhatnak vele az ügyfelek a Kőszegi Kistérség Munkaszervezetének irodájában .