Jön a hallgatói szerződés és a kötelező felvételi nyelvvizsga

A felsőoktatásról szóló törvény tervezetét múlt héten hozták nyilvánosságra. Próbáltuk a törvénytervezetből azokat a pontok kigyűjteni, melyek érintik a megyében folyó oktatást, továbbá szemezgettünk a hallgatókat érintő változásokból is.

A felsőoktatási törvény legújabb tervezete jóval szigorúbban szabályozná többek között a felsőoktatási intézmények létrehozását és működtetését, valamint azt, hogy mely intézmények lehetnek tudományegyetemek, főiskolák és egyetemek. Nem változik a felsőoktatási intézmények száma, a korábbi, főiskolákra, egyetemekre osztott rendszer viszont igen. Szigorú kritériumok szabályoznák a három típus közötti különbségeket, amik a hallgatói létszámra, az oktatók végzettségére, képzési formákra vonatkoznak többek között. Egyetem az a felsőoktatási intézmény lehet, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik. A jelenlegi törvényben nincs kikötve, hogy az egyetemeknek  mekkora állandó oktatói, kutatói karral kell rendelkezniük. Vezetői szinten is lesznek változások a felsőoktatási intézményekben: a rektort, csakúgy mint eddig, mostantól is a miniszter nevezné ki, ám  a jövőben az állami intézmény gazdasági vezetőjét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter nevezné meg.
 
A hallgatókat is érintik a változások: bekerült a munkaanyagba, hogy csak C típusú középfokú nyelvvizsga birtokában kerülhet be valaki a felsőoktatásba. Szigorítanának a diploma megszerzésének szabályain is. Az abszolutórium után két évig lehet záróvizsgázni, ezután a diplomázás már feltételhez köthető. A hallgatói jogviszony lejárta után öt évvel már nem lehet záróvizsgát tenni.

Az államilag támogatott, vagyis állami ösztöndíjas helyek számának csökkentéséről nem szól a tervezet, mivel a hallgatói keretszámokat minden évben rendeletben határozza majd meg a kormány. Az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi a Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a kormányt tájékoztatni kell, áll a tervezetben.

Bekerültek a munkaanyagba a hallgatói szerződések is: az államilag támogatott képzésre felvételt nyert jelentkezővel a képzés költségeinek állami átvállalását biztosító, állami ösztöndíjszerződést kell kötni. Az önköltséges képzésre felvételt nyert jelentkezővel, a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződés köthető. Emellett a felsőoktatási intézmény köteles önköltségessé átsorolni azt a hallgatót, aki utolsó két aktív félévében nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve a tanulmányi átlagot. 

Kevesebb jog jutna a hallgatóknak: a tervezet szerint a minimum kilenctagú szenátusban legfeljebb húsz százalékos részesedést birtokolhat a hallgatói önkormányzat. Jelenleg a tagok legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát ők adják. A javaslat szerint a doktorandusz önkormányzat egy további főt küldhet a testületbe.
 
Változna a tanárképzés is: az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően - hallgatói jogviszonyban - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni. Az általános iskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető. A középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben - a kormány által meghatározott esetben osztott képzésként - szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően hallgatói jogviszonyban két félév iskolai gyakorlatot még kell teljesíteni.

Az abszolutórium után két évig lehet majd záróvizsgázni

Az MSZP szerint 2010 áprilisa óta egyre nagyobb a bizonytalanság a hazai oktatás világában. Az MSZP-s politikusok szerint nem új törvényekre, hanem a korábban meglévő finanszírozás megtartására, az oktatás átlátható, tervezhető és elégséges fenntartására, továbbá az oktatási rendszerben meglévő igazságtalanságok felszámolására lenne szükség. AZ LMP sem ért egyet a törvény koncepciójával. A felsőoktatás minőségének javítása, a korai képzés szerepének erősítése, a professzori életpályamodell és a vidéki intézmények felzárkóztatása: többek között ezek az elképzelések szerepelnek az LMP által készített, és nemrég  bemutatott 12 pontos felsőoktatási koncepcióban.