Határtalan találkozó - Magyarok és szlovénok mulattak együtt

Délelőtt tíz órakor indultak el magyar oldalról az ünneplők Szalafő központjából, s közösen tették meg az utat az egykori határig. Itt már javában főtt a gulyás a kondérban, az asztalokon pedig sütemények várták a magyar és szlovén vendégeket. Elsőként V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, hogy saját tapasztalatai szerint az emberek a határtalan dolgokat kedvelik, azokat, melyek térben és időben nem korlátoznak minket. Hozzátette, a karácsony hallatán is nehéz megfogalmazni a határokat, hogy pontosan mikor kezdődik, s mikor ér véget. Ugyanígy a család fogalmát is nehéz behatárolni, hogy csak a szűk családra gondolunk a szó hallatán, vagy azokra is, akik fontos szerepet töltenek be életünkben. Az államtitkár feltette a kérdést, hogy vajon hol van vége az Őrségnek, s rögtön válaszolt is rá: - Addig tart, ahol még ugyanúgy álmodnak, mint mi.

Az államtitkár után Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke hangsúlyozta, hogy azon dolgoznak, hogy azt a határt, amely a fejekben még megvan, megpróbálják eltörölni. Hozzátette, jó érzés, hogy ma már ez a határ nem félelmeket kelt. Rudolf Bunderla, Hodos polgármestere beszédében visszaemlékezett az uniós csatlakozásra, arra az ünnepségre, amikor együtt álltak a határkő mellett. Az emlékezésben Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere követte, s elmondta, hogy a két település története a testvériséggel kezdődött. Sokat tanultak, s tanulhatnak egymástól, s az ilyen rendezvények pont erre hivatottak.

A hivatalos ceremónia után a két község lakói gulyás és vidám zeneszó mellett beszélgettek napnyugtáig.