Elbocsátások, átszervezések az egyetemen

Az elmúlt évek alatt folyamatosan vonták ki a pénzt a felsőoktatásból. Ez érzékenyen érintette a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központját is.

Prof. dr. Gadányi Károly, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnök-rektorhelyettese elmondta, hogy 2008-ban a szombathelyi felsőoktatás még stabilizálta magát.
 
- Már akkoriban is voltak leépítések, illetve  megszorítások, de a gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt  - folytatta az elnök. - Azonban az elvonások nem értek véget, az ezt követő időszakban is folyamatosan érték negatívumok a felsőoktatást. A legnehezebb időszak a 2011/2012-es tanévre datálható. Tavaly a Nyugat-magyarországi Egyetemtől az állam több mint egymilliárd forintot vont el. Ezt még nagy nehezen megoldottuk, ám a minőség rovására.
 
Az elnök hozzátette, a helyzet tovább romlott. Kiderült ugyanis januárban, hogy újabb egymilliárd forinttal kevesebbet kap az intézmény.
 
- Az újabb elvonás már megjelent az idei költségvetésünkben - hangsúlyozta az elnök. - Nehéz helyzetbe került az intézmény, a költségvetési bizottságunk és a szenátus leosztotta karokra és gazdálkodási egységekre az idei évre kapott pénzt. Nagyjából kihevertük a 2011-es évi elvonást, ám ez az újabb csökkentés megroppantotta a gazdálkodásunkat. A szombathelyi egyetemet 240 millió forintos elvonással sújtották. Mindennel spórolunk, amivel csak lehet, ám a villany- és a gázszámlát ki kell fizetnünk.
 
Az elnök hozzátette, tudja, nem csak a szombathelyi egyetemet érintik az elvonások, s a magasabb kiadási költségek. Őt is lesújtja, amikor azt hallja, hogy embereket bocsátanak el.
 
- A 240 milliós elvonást nekünk kell megtakarítanunk - mondta prof. dr. Gadányi Károly. - Az összeg nyolcvan százalékát, vagyis 191 millió forintot a személyi bérekből kell megspórolnunk. Amennyire lehet, próbálunk emberségesen eljárni. Folyamatosan tárgyalunk, a célunk az, hogy megtartsuk a munkahelyeket, ehhez azonban mindenkinek kell áldozatot hoznia. Sajnos magasan kvalifikált szakemberektől is meg kell válnunk, s olyanoktól is, akik már átlépték a nyugdíjkorhatárt. Most azon dolgozunk, hogy az értékeinket meg tudjuk tartani. Azt megígérem, ebből a hallgatók nem éreznek majd semmit.

Nincs könnyű helyzetben az egyetem. Egyrészt az államtól jóval kevesebb támogatást kaptak, másrészről pedig a keretszámok meghatározása után derült ki, hogy jóval kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre. Az  a nagy kérdés, hogy a diákok - annak ellenére, hogy sokuknak részben vagy egészben fizetniük kell a taníttatásuk költségeit - jelentkeznek-e az intézménybe. Most sok minden ezen múlik. Az intézmény is próbál tenni a fennmaradás érdekében: ebben a nehéz helyzetben is próbálnak fejleszteni, s új képzéseket beindítani. Egyre nagyobb a kereslet a fordítótolmács szakirány után, s a szakterminológiai képzés iránt is, ezekre nagyobb hangsúlyt fektetnek.