Alig járnak étterembe a magyarok

 Beszűkült a magyar vendéglátás, ezért változtatni kell a gyakorlaton Magyarországon a lakosság 28 százaléka megy évente legalább egyszer vendéglőbe. Ez a szám Franciaországban eléri a 68-78 százalékot. Az ACNielsen Piackutató Kft. 52 országban, köztük hazánkban is készített a témában felmérést. Ezek szerint tizenkilenc európai ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik sohasem étkeznek vendéglőben.
 
Az étterembe járó magyaroknak is több mint fele csak alkalmanként tér be valahová, havi egy alkalomnál is ritkábban. Naponta, vagy majdnem minden nap a válaszadók 4 százaléka megy csak étterembe. Hetenként egyszer-kétszer további 6 százalék eszik vendéglőben, havonta egyszer-kétszer-háromszor pedig 28 százalék. A vendéglőben szokásos étkezések közül a magyarok 52 százaléka a vacsorát nevezte meg, míg az ebédet 46 százalék.
 
A kutatás eredményei ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy a globális pénzügyi válság hatására az európaiak összehúzzák a nadrágszíjat. Ez azt is eredményezi, hogy kevesebbet költenek étkezésre vendéglőben, ám az ázsiaiak például így kevésbé spórolnak. Európában kisebb-nagyobb gyakorisággal legnagyobb arányban, 95 százalékot meghaladó mértékben járnak étterembe a görögök, az írek, a norvégok, a dánok, a portugálok, a svájciak és a finnek.
 
A GfK Hungária Piackutató Intézet étkezési szokásokról készített tanulmánya szerint 2009-ben három fő trend volt megfigyelhető ezen a téren. A magyar lakosság körében a rendszertelen táplálkozás irányzata folytatódik, s az egyre inkább az otthonukat választjuk étkezéseik helyszínéül. Ebben az évben minden téren csökkent a házon kívüli - az éttermi, illetve munkahelyi - étkezések aránya.

A fogyasztók 14 százalékát alkotó befutott értelmiségiek esznek leggyakrabban étteremben, utána következnek a 17 százalékot kitevő hedonista fiatalok, akik kevésbé tudnak főzni, ezért inkább az éttermeket választják. A többiek nem, vagy csak nagyon ritkán járnak étterembe.

Az akciók, így a torkos csütörtökök képesek megmozdítani az embereket. Tavaly egyetlen napon 230 ezer vendég kereste fel az akcióban résztvevő ezerháromszáz éttermet. Arról nincs információnk, hogy közülük mennyien lettek visszatérő vendégek.

A magyar éttermi vendéglátás helyzete a soproni bormarketing konferencián is téma volt. Jakabffy László gasztronómiai szakértő, aki több sikeres vendéglőt is létrehozott, arról beszélt, hogy Magyarországon jó tizenöt évvel ezelőtt a lakosság mintegy 8-10 százaléka járt éttermekbe, ma pedig ennek csak a fele.  

A visszaesésben jelentős szerepe van a fizetőképes kereslet csökkenésének, de a szakember szerint vannak szakmai okai is. Úgy látja, az éttermek töbségében nincs felépített  vendégkör, a pincérek egy jelentős részének nincs meg a szakmai végzettsége. Véleménye szerint változtatni kell az ízvilágon, kik kell nyitni a beszűkült vendéglátást. A séfeknek jelen kell lenniük a vendégek között, az étteremvezetők pedig legyenek újra vendéglősök.
 
 
A BOR IS LEHETNE VENDÉGCSALOGATÓ

Csökken azoknak a borbarátoknak a száma, akik az éttermeket  látogatják. Ebben szerepe van annak, hogy viszonylag kevés az olyan étterem, ahol a palackos borok széles választékából pohárral is lehet kérni. Ehhez pedig a technika már rendelkezésre áll. A vendéglátóhelyek jelentős része nem a termelőtől, hanem a kereskedőtől szerzi be a borokat. Sokan ugyanattól. Ennek logikus következménye az uniformizált borkínálat. Ez sem növeli az éttermek népszerűségét.