Amnesztiát kaphatnak: nyelvvizsga nélkül is jár a diploma?

Pár nappal ezelőtt a Pokorni Zoltán által vezetett fideszes oktatási munkacsoport abban állapodott meg az oktatási államtitkársággal, hogy a 2013-ig diplomát szerzők akkor is megkaphatják a diplomájukat, ha nem tudnak nyelvvizsgát felmutatni, ám csak akkor, ha azt a felsőoktatási intézményük is elfogadja.

A kormánypártiak ugyanis úgy vélik, hogy a képzés során a diákokra fordított közpénz nem hasznosul: ezek a fiatalok ugyanis nyelvtudás és diploma hiányában csak középfokú végzettséget igénylő munkára tudnak elszegődni. Az indítvány szerint 2016-tól pedig már a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga.

A 2010-es becslések szerint a végzős hallgatók harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni. Ezeknek a hallgatóknak adna átmeneti engedményt az oktatási bizottság a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiával."
 
A kormány még karácsony előtt elfogadhatja a felsőoktatási törvényt, melynek a nyelvvizsga-amnesztia is része lehet. A felsőoktatási intézmények vezetői kíváncsian várják a fejleményeket.

Dr. Czetter Ibolya, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnökhelyettese elmondta, hogy az intézményben körülbelül a hallgatók kétharmada végez nyelvvizsgával.

 - Nálunk is jellemző az az országos tendencia, hogy a hallgatók egyharmada csak tanúsítványt kap kézhez tanulmányai befejezése után - folytatta az elnökhelyettes. - A diploma nyelvvizsgához való kötése azonban ösztönözte a hallgatókat a nyelvtanulásra. Az egyetemen van lehetőség szervezett keretek között, ingyen nyelvet tanulni, ezt is szép számmal veszik igénybe a hallgatók. Erre egyébként már a nyílt napokon is felhívjuk azok figyelmét, akik az intézményünkbe jelentkeznek. Tehát a diákok tudnak róla, ám mégsem élnek vele olyan sokan, mint amennyien megtehetnék. -

Az elnökhelyettes hozzátette, hogy a diákok egy része nyelvvizsgával kezdi meg felsőfokú tanulmányait, ám leginkább nem ez a jellemző. Dr. Czetter Ibolya szerint nagyon fontos a mai világban a nyelvtudás, hiszen a Bolognai-folyamat hatásaként megszűntek a határok a felsőoktatásban is, nagy az átjárhatóság az egyetemek között. Külföldre viszont csak nyelvismerettel lehet kimenni tanulni. Az unióban egyébként minden diplomát nyelvvizsgához kötnek, s hazánkban is ez a tendencia volt jellemző már az 1993-as felsőoktatási törvény bevezetése óta.
 
Tavaly 102 923-an tettek Magyarországon sikeres nyelvvizsgát

A jelenlegi felsőoktatási törvény szerint az alapképzésében részt vevő hallgató csak akkor kaphatja meg a diplomáját, ha egy középfokú C típusú általános nyelvvizsgát tett. A mesterképzés követelményeit az intézmények saját maguk határozhatják meg. A törvény szerint nyelvvizsga nélkül is megkaphatja a diplomáját az, aki elmúlt negyvenéves, amikor elkezdte tanulmányait. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint tavaly 102 923-an tettek Magyarországon sikeres nyelvvizsgát. A legnépszerűbb nyelv az angol volt (115 ezer 178-ból 70 ezer 485 sikeres vizsga), ezt követte a német (22 ezer 758 sikeres vizsga), a harmadik helyezett pedig az eszperantó lett (2310 sikeres vizsga).