Burgenlandnak szüksége volt a külföldi munkavállalókra

Bár menetközben - különösen osztrák oldalról - több kifogás érte az osztrák-magyar ingázói egyezményt, a záráshoz közeledve a szakemberek egyöntetűen sikeresnek tartják ezt a programot. Egy osztrák gazdaságkutató intézet, a WIFO külön elemzést készített erről a folyamatról, amelyet Eisenstadtban mutattak be.

A részletekkel a tanulmány egyik készítője, Peter Huber ismertette meg a bemutatón résztvevő szakembereket, politikusokat és újságírókat. Rámutatott arra, hogy az ingázó egyezmény 1998-ban egy olyan időszakban kezdte meg a működését, amikor Burgenland a dinamikus fejlődés időszakában volt. A keleti nyitás alapvetően megváltoztatta a korábban a világ végének tartott tartomány helyzetét. Ezzel együtt megnövekedett a munkaerőigény, így különösen a vendéglátásban és a turizmusban jól jött a magyar munkaerő.

A munkaerő-kínálat csak 6 százalékkal emelkedett, ám a belső szerkezet átalakult, s a nők kerültek domináns helyzetbe. Jelentősen 15,5 százalékkal nőtt a  kínálatban a külföldiek aránya. Némi ellentmondás, hogy ugyanakkor a munkanélküliségi ráta nem csökkent jelentősen. A kutatás megállapította azt is, hogy munkavállalásnál jóval nagyobb volt a férfiak mobilitása mint nőké.

Peter Huber rámutatott arra, hogy az ingázó egyezmény keretében munkát vállaló magyarok képzettségi szintje átlagban alatta maradt mind a burgenlandi, mind pedig a nyugat-dunántúli átlagnak. Éves szinten az ingázók  több munkanapot dolgoztak, mint a magyarországi alkalmazottak. Az ingázó munkavállalásnál fontos motiváció volt a magasabb munkabér lehetősége, igaz Peter Huber adatai szerint jóval kisebb mértékű volt az eltérés annál, mint ami nálunk a köztudatban van.

Hogy mit hoz a jövő arra a kutatónak kétféle változata volt. Az egyik az, hogy növekszik a burgenlandi gazdaság, s a bővülő munkaerőigények kielégítésére nem lesz elegendő belső kínálat, s akkor még több külföldire lehet szükség. A pesszimista változat szerint továbbra is a válság jelei lesznek érzékelhetőek. Ebben a helyzetben viszont kiéleződhetnek a munkaerőpiac jövő májusra tervezett megnyitása miatti feszültségek.

Burgenlandnak szüksége volt a külföldi munkavállalókra, mutatott rá Helene Sengsbratl, a munkaügyi szervezet tartományi igazgatója. A mezőgazdaság kivételével eleve olyan területeken foglalkoztatták őket, ahol elvárás volt a szakképzettség. A dinamikusan fejlődő területeken ezek nélkül nehezen boldogultak volna.

Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója  megállapította: az egyezmény  jó volt a burgenlandi munkaadóknak, s  a magyar munkavállalóknak is. Az előbbiek jól felkészült alkalmazottakat, az utóbbiak pedig  magasabb bért kaptak, s megismerhettek egy új munkakultúrát. A főigazgató reményei szerint a  tapasztalataikat jól tudják majd itthon hasznosítani.