Elvárt béremelés: a megélhetéshez nagy szükség lenne rá

Mint arról már beszámoltunk: idén január elsejétől megszűnt a munkavállalók adó-jóváírási lehetősége, s kereseti pozícióikat az is rontja, hogy ugyancsak az év elejétől a munkavállalók által fizetett egészség-biztosítási járulék is emelkedett. A havi 216 ezer 806 forint alatt keresők  tavalyi nettó bére a fentiek nyomán az idei évre csak úgy őrizhető meg, ha bruttó béreik emelkednek. Ennek végrehajtásához a kormány kompenzációs segítséget nyújt. A folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében (a vonatkozó rendeletben foglaltak végrehajtása esetén) a foglalkoztatók a béremelések 5 százalék feletti teljes költségét (bér és szociális hozzájárulási adó) levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. Ez az adókedvezmény azonban csak akkor vehető igénybe, ha a rendelet szerinti elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott dolgozónál végrehajtják.
 
Az elvárt béremeléssel kapcsolatban a támogatás mellett azonban szankciót is kilátásba helyez a kormány. Nevezetesen: a korábban elfogadott törvény szerint a közbeszerzési pályázatokon nem indulhatnak, s állami támogatást sem kaphatnak azok a munkáltatók, amelyek az érintett (havi bruttó 216 ezer 806 forint alatt kereső) munkavállalóik legalább kétharmadánál nem hajtják végre az elvárt béremelést.
 
Vasi vállalkozókkal beszélgetve kiderült, többük számára a minimálbér 93 ezer, illetve a garantált bérminimum 108 ezer forintra való emelése is problémát okoz, Kiss Sándor, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés csak az elkövetkezendő két évre teszi lehetővé, hogy a béremelések 5 százalék feletti részét a vállalkozások leírják.

Ennek megfelelően hosszabb távon 13-15 százalékos többletteher marad a vállalkozások nyakán, ami rontja a versenyképességüket. 

Több munkavállalóval is szót váltottunk, köztük olyanokkal is, akik saját maguk hívták fel munkaadójuk figyelmét az elvárt béremelés elmaradásának esetleges következményire, illetve a költségvetési bérkompenzációra, továbbá arra, hogy a törvény szerint a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosíthatja a munkáltató...

Gyors és meglehetősen reprezentatív közvéleménykutatásunk egybecsengett a Randstad Workmonitor nemrégiben publikált felmérésével, amely szerint a munkavállalók nagy része sem fizetésemelésre, sem a béren kívüli juttatások növelésére nem számít. Holott a megélhetéséhez nagy szüksége lenne erre.