Fáklyaként égett Krisztián (helyszíni fotókkal)

Kemenespálfa - Szörnyű módját választotta a halálnak Sz. Krisztián. Vasárnap este egy kannából benzint locsolta szét a házuk egyik szobájában és a konyhában a harminckét éves kemenespálfai férfi, majd magára is öntött az üzemanyagból. Ezután öngyújtójával berobbantotta a benzingőzt. A férfi súlyos égési sérülései következtében a helyszínen életét vesztette. Riportunk Kemenespálfán.

Angyal László

Alig tizenkét órával a tűzeset után a tragédia helyszínén, a Jókai Mór utcában az áldozat feleségével és sógorával találkozunk. A kiégett ház udvarán pakolják össze a személyes, még használható holmikat. Azt mondják, hogy a konyha és az egyik szoba kiégett, lakhatatlan a lakás. Egyelőre a testvérhez költözik a feleség, s vele az édesanyja, aki eddig itt élt velük. 

A feleség csendes meséli, mi is történt előző este. Szerinte csak a szerencsén múlt, hogy nem maradt ő is odabent a tűzben a férjével együtt. - Olyan váratlanul zajlott minden. Krisztián az egyik pillanatban még itt üldögélt kint az udvaron, az édesanyám az épület hátsó részében volt, én pedig akkor jöttem vissza a vécéről. Beléptem a konyhába, megláttam a kezében a benzineskannát. Előző nap voltunk tankolni, tudtam, van benne benzin. Megpróbáltam kivenni a kezéből, de nem sikerült. A következő másodpercben már a kezében volt az öngyújtó, ki akartam csavarni belőle, de meggyújtotta. A szikra berobbantotta a benzingőzt, én pedig kirepültem az udvarra. Ez volt a szerencsém,  mert ha befelé visz a légnyomás, akkor én is bent maradok - meséli az asszony. 



A vasárnap esti  tragédia nem volt előzmények nélküli. A feleség és a sógor szerint múlt év decemberében kezdődtek a bajok. Melynek oka alapvetően családi és magánjellegű, ezért ennek részleteit inkább mellőznék. Viszont a következményei az egész falu számára nyilvánvaló volt: Krisztián nem tudott megbirkózni a problémával, inkább a pohár után nyúlt. 

Nap mint nap teljesen lerészegedett. Amikor ivott, itthon agresszív volt. A járőrök az elmúlt hónapokban  menetrendszerűen érkeztek, mivel a Jókai Mór utca hangos volt Sz. Krisztiánék házából, vagy éppen az utcán dúló vitáktól, veszekedésektől. Ám sokat nem tehettek a rend őrei, családon belüli konfliktust nem lehet kívülről megoldani. Csak tanácsot adhattak: a válás lehet a kiút ebből a helyzetből. A feleség azt mondja: a válóper előtt próbálkoztak a háziorvosnál is, ám az elvonókúra csak annak használ, aki önként vállalkozik rá.

A férjem belegyezett abba, hogy injekciókúrát kap, megbeszélték az intaházi szakorvossal azt is, hogy utána majd kedélyjavítókat szed. Négy napon át használt a kezelés, az ötödik napon már nem adatta be magának az injekciót. Betelefonáltam a háziorvosnak, aki bevitette őt Szombathelyre, a pszichiátria osztályra. De egy óra múlva már telefonált, hogy mindjárt itthon lesz. Meg is érkezett, de teljesen ittas volt. 

A háziorvos elcsodálkozott azon, hogy hazaengedték, hiszen részletesen leírta, milyen gondok miatt kéri Krisztián kezelését. Szombathelyen azt írták rá a papírra, hogy a beteg enyhén alkoholos állapotban van, tiszta a tudata, vagyis elbeszélgettek vele. Ennek két hete. Egyébként az elmúlt hónapokban mindig mondogatta, hogy egyszer ránk gyújtja a házat, és mindannyian bennégünk. Mi komolyan vettük, hogy beváltja a fenyegetését, ezért vasárnap este, ha akarta volna, akkor sem tudta volna ránk zárni az ajtó, mivel kivettük a kulcsot a bejárati ajtó zárjából.

A különös öngyilkosság miértjére az egész utca keresi a választ.  Két házzal arrébb otthonkás nénik az udvar árnyékos zugában borsót fejtenek. Azt mondják, vasárnap egész délután a füvet nyírta Krisztián, márpedig nem valószínű, hogy ilyennel foglalatoskodik az, akit a halál gondolata foglalkoztatja. Jól tudják azt is, hogy milyen viszály dúlt a szomszédban, de teszik hozzá, érdekes módon ők semmi rosszat nem tudnak elmondani Krisztiánról.

Akárhányszor elment előttünk, bármilyen részeg is volt, még akkor is, amikor szinte alig állt a lábán, nem mulasztotta el a köszönést, minket, szomszédokat sohasem bántott se szóval, se tettel.

Az egyik néni itthon volt vasárnap este. Amikor meghallotta a robbanást, azt hitte, két autó karambolozott az utcában. Kiszaladt a házból, s meglátta a Krisztiánéknál gomolygó füstöt. Összefutott az egész utca, a fiú szülei és testvérei is gyorsan ideértek. 



A ház előtt, az árokparton ülve sírt a család. A  füstölgő házból a közvetlen szomszéd, aki autóval éppen akkor érkezett meg Celldömölkről, és az áldozat édesapja hozta ki Krisztiánt.  Akkor még élt, de a súlyos égési sérüléseibe nem sokkal később belehalt. 



Fotók: Benkő Sándor/ Horváth Csaba

Kemenespálfa polgármestere buszsofőr. Hamarosan indul a délutáni műszakos járattal. Azt mondja, az egész falu ismerte Krisztián problémáját, ő maga néhány hónappal ezelőtt egy fél délelőtt beszélgetett vele. Azt követően  igaz, csak egy hétre megszűnt a viszálykodás.  A feleség ki akarta csavarni a kezéből az öngyújtót,  nem sikerült:     a benzin berobbant

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!