Perczel András kémikus a 2011-es Bolyai-díjas

Perczel András kémikusnak ítélték oda a 2011. évi Bolyai-díjat; a magyar tudomány legnagyobb értékű, 100 ezer euró adómentes pénzdíjjal járó elismerését Schmitt Pál köztársasági elnök adta át vasárnap este a Nemzeti Színházban.

MTI

Perczel András a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ELTE Természettudományi Kara Szerves Kémiai tanszékének egyetemi tanára a fehérjék és építőköveik szerkezetét, mozgékonyságát és kölcsönhatásait kutatja, vegyész és biológus hallgatókat, valamint doktorjelölteket oktat. Perczel a díj hatodik kitüntetettje.
   
Schmitt Pál köztársasági elnök a díj névadóját, Bolyai Jánost idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy minden tudás az embert kell szolgálja. Az általános vélekedéssel szemben "a valóság az, hogy a tudomány mindennél jobban kötődik az emberhez" - mutatott rá, s egyúttal emlékeztetett az inspiráció, a szakmai és a társadalmi közeg fontosságára a kutató munkájában.
   
Szabó Gábor a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke laudációjában felidézte, hogy Perczel az 1970-es évek végén piarista diákként érettségizett, majd két év kitérő után jutott be az egyetemre, ami még inkább kitartásra nevelte. A méltatásban külön kiemelte, hogy a professzor által létrehozott NMR-laboratórium a jelenkori tudomány elvárásának megfelelően valódi interdiszciplináris műhellyé vált.
   
"Senki nem látta a szerelmet, mégis mindenki tudja, hogy létezik" - hozott példát köszönőbeszédében Perczel András arra, miért foglalkozik egy kutató a szemmel nem látható mikrokozmosszal, a molekulák világával. Mint hangsúlyozta, a kémia nemzetközi évében a kitüntetés az egész vegyészközösség számára megtiszteltetés. A díjkiosztó ünnepség zárásaként Perczel is bejegyezte sorait a Bolyai-díj emlékkönyvébe, melyet neves elődje, Perczel Mór születésének 200. évében dátumozott.
   
A professzor az MTA és az ELTE közös Fehérjemodellező Kutatócsoportjának vezetője, munkájukban szerves szintetikus, spektroszkópiai és molekulamodellezési eljárásokat együttesen alkalmaznak. Az élettani folyamatok megismerését segíti az azokban résztvevő fehérjék térszerkezetének atomi szintű leírása, Perczel munkatársaival mára néhány tucat aminosavból felépülő peptidek és minifehérjék szerkezeti tulajdonságait is sikeresen határozta meg.
   
1995-ben Perczel András indította el az ELTE-n a biomolekulák, elsősorban a fehérjék oldatfázisú szerkezetkutatását egy akkor frissen beszerzett NMR-spektrométerrel. A későbbiekben nemzetközi együttműködésben megteremtette egy magyarországi bioNMR-központ létrehozásának feltételeit. 

A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. Az alapító okirat szerint a tudományterülethez nem köthető díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
   
A kétévente odaítélt díj adományozásáról 15 tagú díjbizottság dönt, melynek tagjai a magyar tudomány elismert képviselői, elnöke pedig a mindenkori magyar köztársasági elnök. Az eddigi díjazottak 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, 2002-ben Roska Tamás villamosmérnök, 2004-ben Bor Zsolt lézerfizikus, 2007-ben Lovász László matematikus, 2009-ben pedig Ritoók Zsigmond ókorkutató voltak.

OLDALTÖRÉS: Perczel András: Sok Nobel-díjat adtak ki a fehérjék kutatásával kapcsolatban

Perczel András: Sok Nobel-díjat adtak ki a fehérjék kutatásával kapcsolatban

Perczel András: Sok Nobel-díjat adtak ki a fehérjék kutatásával kapcsolatban

Perczel András: Sok Nobel-díjat adtak ki a fehérjék kutatásával kapcsolatban

"A kémiának ez a területe igen frekventált, sok Nobel-díjat adtak ki a fehérjék kutatásával kapcsolatban az elmúlt évtizedben" - latolgatta kitüntetése hátterét Perczel András Bolyai-díjas vegyész, aki az "élet molekulái", a fehérjék szerkezetét vizsgálja.

Perczel piarista diákként érettségizett, majd két év kitérő után került az ELTE vegyész szakára, ahol 1985-ben végzett. Jelenleg is a Természettudományi Kar Szerves Kémiai tanszékének munkatársa, immár egyetemi tanárként.
   
A professzor annak a bonyhádi családnak a leszármazottja, melybe 200 éve Perczel Mór is született. "Ez sok mindenben meghatározta részben a neveltetésemet, részben pedig a szemléletemet" - emlékezett vissza. "Nem éreztem soha kísértést, hogy elhagyjam az országot. Ha az őseim küzdöttek ennek az országnak a szabadságáért, akkor nekem küzdenem kell a szabad ország felemelkedéséért a magam szerény képességeivel" - tette hozzá.
   
Külföldi tanulmányútjaira, ösztöndíjaira ugyanakkor örömmel ment, mert egy kutató számára igen hasznos jó dolog, ha más országokban is tud dolgozni, megismerni az ottani viszonyokat. "Voltam a Sorbonne-on rövidebb ideig, majd Bostonban hosszabb ideig, ez utóbbi három év igazán gyümölcsöző volt" - idézte fel. Később a kanadai állam ösztöndíját kapta meg a torontói egyetemre, ahonnan az 1990-es évek elején tért vissza, amikor gyerekei iskolába mentek. "Ezt követően Oxfordba, Ian Campbellhez kaptam ösztöndíjat, akiben nagy szellemet, embert és kutatót ismertem meg" - méltatta brit kutatótársát. Részben ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a későbbiekben az ELTE-n sikerült létrehozni a magyar bio-NMR központot. "Használtuk a mágneses rezonanciás spektroszkópiát korábban is, de annak technikáját, hogy nagy molekulákat miként vizsgál az ember, ott tanultam meg" - emlékezett Perczel.
   
"Bár maguk a fehérjék tipikusan nem azok a rendszerek, amelyek maguk gyógyszerek - nota bene mintegy 70 ilyen szer van, amely ma patikában kapható -, de a hatóanyagok a receptorokon fejtik ki hatásukat, tehát a partner fehérje" - magyarázta a kémikus, miként kötődik áttételesen, sőt időnként közvetlenül is a gyógyszerkutatáshoz a fehérjék és peptidek szerkezetét feltáró munkájuk.
   
"Némi zavar és örömmel vegyes felelősség" volt a díjazott első reakciója. "Ha az embert kiemelik, akkor ezt a bizalmat meg kell szolgálni. Meg kell próbálnom a kémiát népszerűsíteni, visszacsempészni a hétköznapi életbe" - vázolta elképzelését Perczel. "Volt időszak, amikor a kémia sokkal inkább közügy volt, most inkább akkor kerül szóba, ha baj van, pedig a kémia része a világunknak" - tette hozzá.
   
A friss Bolyai-díjas úgy véli, klinikai pszichológus felesége is aktív módon részese a díjnak. A házaspár három gyereke közül kettő orvostanhallgató, egyik lányuk pedig pszichológiát és művészettörténetet tanul. Perczel kikapcsolódásként zenét hallgat, és - mint elmondta -, rendszeresen igyekszik beiktatni egy kis mozgást, focit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!