Éljünk boldog életet! – Lelki egészségünkről a TIT Hölgyklubban

Az egészség teljes fizikai, lelki és szociális jóllétet jelent – a lelki egészség viszont „csak" része az ember általános egészségének. Csakhogy ez olyan éltető forrás, amely egyedül tesz képessé bennünket arra, hogy sikeresen irányítsuk életünket – hangoztatta bevezetőjében a széles körben ismert és tisztelt pszichológus.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Tudjuk-e min múlik és mi szükséges lelkünk egészségéhez? – kérdezte hallgatóságától. Az előadó hullámhosszára hangolódott közönség az életből vett példákkal válaszolt: biztonság, szeretet, önbecsülés, önmegvalósítás – és persze a létünk biológiai egyensúlya, azaz a testi egészség.

Nagyon fontos, hogy megfogalmazzuk és ki is fejezzük érzéseinket – szóban, írásban egyaránt. Legyünk képesek kapcsolatépítésre, -fenntartásra, -ápolásra, és tudjunk változtatni a dolgok menetén, ha netán lelki megterhelést, stresszt okoznak. A stressz kezelése csak abban az esetben hatékony, eredményes, ha felismerjük a forrását és megszüntetjük, e nélkül nem lesz lelkünk egészséges.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Stresszoldó módszerként javasolta Horváthné dr. Szöllősy Ilona a többi között a rendszeres testmozgást, a sportot, a relaxációt és mindenekelőtt az egyénnek örömet okozó alkotó tevékenységeket. Hangsúlyozta: elengedhetetlen a fontossági sorrend felállítása az életünkben, vagyis az, hogy miként gazdálkodjunk az időnkkel, megelőzendő, hogy összecsapjanak a hullámok a fejünk felett.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Külön szólt a pszichológus asszony „a lelki egészség tízparancsolatáról", amelynek megtartása tulajdonképpen elhatározás, akarat dolga: gondolkodjunk pozitívan, legyünk kedvesek és jók azokhoz, akiket szeretünk, tanuljunk a hibáinkból, mozogjunk annyit, amennyi jólesik, ne bonyolítsuk feleslegesen az életünket és állítsunk célt magunk elé, valósítsuk meg álmainkat!

A betegségek nagy része mögött lelki bajok húzódnak meg – figyelmeztetett az előadó, ezért, ha tartósan nem érezzük is jól magunkat, bele ne merüljünk a reménytelenségbe! Osszuk meg gondjainkat a barátainkkal, és ha ez nem elég, keressünk fel problémánkkal egy szakembert.

Horváthné dr. Szöllősy Ilona a nagy érdeklődéssel kísért előadását a számára nagyon kedves Marcus Aurelius-idézettel fejezte be. A Római Birodalomnak az i. sz. második századában élt császára, aki a „szomszédságunkban", az akkori Vindobonában, azaz Bécsben hunyt el, ekként fohászkodott:

„Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt,

amit nem tudok megváltoztatni.

Bátorságot, hogy megváltoztassam azt,

amit meg bírok változtatni, és

bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni,

a kettő közötti különbséget."

Tátrainé Kulcsár Irén