Hogyan, mitől boldog egy nyugdíjas?

Most sem, régebben sem készítettek fel senkit arra, mi lesz, ha nyugdíjba megy. Pedig nagyon sokakat aggaszt, hogy feleslegessé válik, ha kikerül a munkaerő piacról. Félelemmel tölt el sok embert ez az átmenet, mert nyugdíjasként szegényebb is lesz. Mindez együtt súlyos teher.

Erről beszélgetünk Gódor Józseffel, aki tartalmasan alakította ki nyugdíjas éveit.

Gódor József több kiállításon is szerepelt már a fotóival. Fotó: Németh Iván

– Szerencsésen alakultak az ügyek – meséli az életéről. – Bezárták az üzemet, ahol dolgoztam, de kaptam biztosítási ügynöki állást, így kihúztam a nyugdíjig, aztán műszaki tanácsadói állásom lett és belekeveredtem a politikába is. Nyolc évig önkormányzati képviselő voltam. Nem volt időm soha köldöknézésre, vagy önsajnálatra, és nagyon sokat segítettek a hobbijaim.

Gódor József ma kerékpáron jár ki a kertjébe, oda-vissza négy kilométert kerekezik, teker dombnak felfelé is. Unokáival jár időnként úszni, mert fiatal kora óta sportolt: úszott, kajakozott.

– Én tanítottam őket úszni. Ma már lehagynak, de ez így van rendjén – neveti el magát.

A másik hobbija, a fotózás, idős kori ajándék.

– Fiatalon szerettem fényképezni, de az aktív munka mellett erre nem jutott időm. Mindig sokat kirándult a család. A feleségemmel – amikor már nem három évente lehetett ötven dollárral külföldre utazni – először a környező országokat kerestük fel, aztán Franciaországot, Németországot többször is, eljutottunk Itáliába, Törökországba, a Vatikánba is. Két masinával mentünk. A feleségem az utazást dokumentálta, én pedig rákaptam azoknak a fotózására, ami megragadott: természeti szépségek, történelmi értékek. Bekerültem a Csók István Művészkörbe, szerepeltem a fotóimmal már több kiállításon is.

Mi a nyugdíjas életfilozófiája Gódor Józsefnek?

– Tenni kell azért, hogy egészségesek maradjunk. Fontos a sport, de a családi harmónia, az életmód is. Egy pohár vörösbor vagy egy kupica jóféle zalai pálinka legurul, de csak egy. A mentális és a testi egészség mellett a vallási kötődést is fontosnak tartom. Nem vagyok gyakorló katolikus, de betartom őseim vallási értékrendjét. Kiemelném még azt is, hogy a feleségemmel mi mindig nyíltan, őszintén megbeszélünk mindent. Ez a természetes együttélés számunkra.