Holland virág Afrikából?

2019.03.08. 07:00

Honnét érkezik a nőnapi rózsa?

A Valentin nap után a nőnapon is a tavaszt idéző, friss virágok a leginkább kelendőek, és ez kitart egészen az anyák napjáig. A virágpiacon is vannak divatok, de nálunk inkább a klasszikusok tartják magukat.

Fábos Erika

Nincsenek hivatalos adatok a vágott virág hazai piacáról, de a kereskedők saját felmérései és tapasztalatai szerint az elmúlt négy-öt évben növekedtek az eladások. A virágokhoz kötődő ünnepek – Valentin, nőnap, anyák napja – pedig többszörös forgalmat jelentenek, ahogy a kiemelkedő női névnapok is – írja a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin legutóbbi száma.

„Az év során a legnagyobb kereslet május-júniusban van, akkor az anyák napja, a középiskolai ballagások, az általános iskolai tanévzárók és a pedagógusnap jelentősen növelik a forgalmat – mondta Treer András, a Közép-Európa legnagyobb nagybani virágpiacának, a Flora Hungaricának a szakmai igazgatója. – Annak ellenére növekszik a kereslet, hogy az utóbbi években már a nagy élelmiszerláncok is árulnak virágot. Ez az első időszakban érezhető volt a virágboltokban, de ma már rájöttek a vásárlók, hogy azok a virágok milyen minőségűek és mennyire tartósak, és ha ajándékba akarnak virágot, elmennek inkább a virágoshoz, aki a figyelmét és a tudását is odaadja a virág mellé.”

Hollandia, a virághatalom

A híres holland tulipán ugyan Törökországban őshonos és Magyarországon is előbb virágzott, mint Hollandiában, de a holland kertészek tették világhírűvé. A virágtermesztésben és -kereskedelemben a 16. század óta máig ez az ország bír a legnagyobb befolyással.

A világon mintegy 20 virágtőzsde működik, de a legnagyobb Hollandiában van. Aalsmeerben, egy 100 futballpálya nagyságú területen, ahol naponta több mint 20 millió szál virág cserél gazdát. Az éves forgalom négymilliárd euró.

A legtöbb virág Kenyából, Etiópiából, Tanzániából érkezik, de Izrael, Ecuador és Kolumbia is nagy termesztőnek számít.

„Afrikából érkezik a legtöbb virág, főleg a rózsa – mondta Treer András. – Az elmúlt 10-15 évben rendeződött át a világpiac, amit az energiaárak növekedése indított el az afrikai, közép-amerikai termelő régiók felé. Ott folyamatosan süt a nap, ideális a páratartalom, és éjszaka is van annyi fok, mint a kontinentális éghajlaton a nappali hőmérséklet. Ezt felénk csak fűtéssel, öntözéssel, világítással lehet elérni, ami sok pénzbe kerül, arról nem is beszélve, hogy a munkaerő is jóval drágább Európában, mint Afrikában. Ezzel lehetetlen versenyezni. Olyannyira, hogy már Hollandiából is leköltözött több tradicionális rózsakertész-dinasztia Afrikába.”

Így marad sokáig friss a virág!

  • A liliom, a krizantémok és a szegfűk a legtartósabbak a vázában. Az egzotikus virágok, a flamingó, az orchidea, a papagájvirág és a heliconia még tovább, akár hetekig is szépek.
  • Ha rézsútosan vágja le a szárakat, több tápanyagot képes felszívni és tartósabb lesz a virág.
  • A vízbe merülő részről szedje le a leveleket, azoktól gyorsabban elhasználódik a víz.
  • A hagymás virágok, a nárcisz, a tulipán, a jácint a hideg vizet kedvelik, de a többi virágot legjobb langyos, 30 fokos vízbe tenni.
  • A virágot azok a baktériumok teszik tönkre, amelyek elszaporodnak a vízében, ha a váza és a víz tiszta, tovább virít a csokor, cserélje két naponta a vizet frissre!
  • Ne tegye a vázát meleg, napos helyre. A hagymás virágoknak pedig kifejezetten hűvös helyet keressen.
  • Ne tegye a virágot gyümölcsök, különösen déli gyümölcsök közelébe, mert ezek etiléngázt bocsátanak ki, amely hervadást okoz.
  • Kevesebb a hazai

    Húsz évvel ezelőtt még a hazai termesztésű virág volt a kínálat nagyobb része, igaz, a maival az alig összehasonlítható. Ma már egész évben hozzá lehet jutni bármilyen virághoz. A hazai termelők rózsával és szegfűvel is ellátták a piacot. Az utóbbi évtizedben azonban inkább váltottak. A magyar rózsát a afrikai, a szegfűt a török szorította ki, kénytelenek voltak.

    A magyar kertészetek nagy része cserepes virágot, balkonnövényeket és tavaszi hagymásokat nevel inkább, de sokan vannak az Alföldön, akik a zöldséget választották a virág helyett.

    „Vágott virágban nyáron 60 százalék a hazai termesztés, a többi a kiegészítő import, késő ősztől, télen pedig éppen fordított az arány – mondta Treer András. – Egyedül a krizantém kivétel ez alól. A szálas krizantémok nagyon fontosak a hazai vágott virág piacán. Azok a termesztők, akik ilyenkor tavasszal a nárciszokat, jácintokat nevelik a fólia alatt, ősszel a krizantémot. Az árak nyilván érzékenyebbek a keresletre, amikor többen vásárolnak, drágább a virág, de a nemzetközi ünnepeken nem a hazai kereskedők, hanem a virágtőzsdék verik fel az árakat.”

    Top 3: rózsa, gerbera, liliom

    „Ilyenkor a friss tavaszi hagymás virágok, a jácint, a tulipán, a frézia és a nárcisz a legkeresettebbek, és ez örömteli, hiszen ebből ilyenkor már hazait lehet venni – mondta Treer András. – Valentinkor a vörös rózsából fogyott a legtöbb, de ha az egész éves keresletet nézzük, akkor is a rózsa a sztár – egész évben abból fogy a legtöbb. A dobogón még ott van a gerbera és a liliom – elég konzervatív a vásárlók többsége. Európa más országaiban nem ez a sorrend,

    tőlünk nyugatabbra a különböző nemes krizantémok nagyon népszerűek, főleg azért, mert nagyon tartós, sokáig szép a vázában,

    de például a szegfűt is újra felfedezték, egyre nagyobb divat, de itthon még mindig nem heverte ki, hogy évtizedekig túl sok bőrt lehúztak róla, kényszerűségből is, hiszen más virágot alig lehetett kapni.

    A virágosok is berágnak néha

    Egyre gyakrabban hallani olyan „jótékonysági” akciókról, amikor a virágos ünnepek előtt arra szólítják fel a vásárlókat, hogy a virágcsokor helyett valami nemes célt támogassanak és arra ajánlják fel inkább a virág árát.

    „Ez nagy indulatokat vált ki a szakmán belül, hiszen ez olyan üzenet, mintha a virág valami felesleges kiadás lenne – mondta Treer András. – A virág évezredek óta az érzelmeink egy fontos és csodálatos közvetítője. Végigkíséri az emberi élet fordulópontjait. Kapni és adni is jó. Egy amerikai kutatás szerint amikor virágot kapunk ajándékba, tovább emlékszünk arra, hogy kitől és milyen csokrot kaptuk, mint más ajándék esetében. Néhány alkalom van egy évben, amikor egy csokor virággal lephetjük meg a szeretteinket, ne mondjunk le erről az örömről.”

    Idén a virágkazal és a sárga a divatos

    Ha a középkorban egy lovag virágot küldött kedvesének, azzal nem pusztán érzéseit fejezte ki. A virágok színe, fajtája, de még az elrendezése is árulkodott, akár arról is, hol lesz a legközelebbi találkájuk: innen ered a virágnyelv elnevezés. Azóta tudjuk, hogy a vörös színű virágok a lángoló érzelmeket, a sárgák a reménykedést, a fehér pedig a tiszteletet jelentik. Ennél azonban, ma már jóval több minden meghatározza, hogy valaki aktuálisan milyen bokrétával lepheti meg a szerettét. A virágkereskedelem és a virágkötészet ugyanis hiába klasszikus, elég divatérzékeny iparág. A hollandok a divatra is hatással vannak, de egy-egy tekintélyes virágkötőmester eredeti koncepcióját is sokak követik.

    Boros Attila, a Virágkötők Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta: a frissen virágzó, szezonális virág mindig a legdivatosabb, de persze időről időre bekerül egy-egy virág a körforgásba, ami felkapottabb. Mostanában a szegfűket és a gerberákat fedezték fel újra.

    „Sokáig elhanyagolták, az utóbbi években azonban a nemesítők nagyon különleges példányokkal és színekkel álltak elő és ezek az újdonságok ismét divatosabbá tették ezeket a virágokat – mondta Boros Attila. – Alapvetően azonban nem a virágok, inkább a színek és a formák azok, amit befolyásolnak a trendek. Az adott év trendszíneinek a megállapításához komoly kutatást végeznek a szakemberek, eredményeiket minden évben közzéteszik. A virágkötők is követik ezt, mondjuk, amikor egy karácsonyi dekorációt elkészítenek, de a vásárlókra is hatnak azok a színek, amelyek a ruhadivatban éppen trendik. Idén például a sárga árnyalatai ilyenek. Hangulatban, élményben idén az egyszerűség, a természetesség komoly inspiráció, a kazalszerű, könnyed, légies, szabálytalan csokrok divatosak, papírba csomagolva, illetve a különböző dobozokba szerkesztett kompozíciók.”

    Ez sem új keletű, csokorba ugyanis csak a romantika idején kezdték kötni a virágot. Addig koszorúkat, girlandokat készítettek, a rómaiaknál pedig a testet díszítették vele. A mai virágkötészetre leginkább a biedermeier csokrok és a japán virágrendezés voltak hatással.

     

    Ezek is érdekelhetik