Felelős szülők

2020.08.16. 15:30

Minőségi mellett nem kell a silány – Meseterapeuta ad tanácsot

Este altatóként, délutáni elcsendesedéshez és közvetlenül a reggeli ébredés után is mesélhetünk fejből vagy könyvből felolvasva. Mesét mondani és hallgatni is boldogság – Albert Zsuzsánna mesemondó, meseterapeuta kortalanul ajánlja a műveket, most éppen a nyár utolsó heteire.

Tóth Kata

A gyermek egész lényére hatnak a történetek, a jó mesének kerek, szeretni való története van, hasznos mondanivalója és választékos nyelvezete. Ha felolvassuk, szívből, örömmel tegyük, olyan történetet válasszunk, amelyikkel azonosulni tudunk, és nem utolsó szempont, hogy igényes grafika, illusztráció társuljon hozzá, ajánlja Zsuzsánna. Persze a legfontosabb, hogy miközben szól a mese, együtt jól érezzük magunkat a gyerekekkel.

Könyvkiadók alapján is lehet, sőt érdemes kutakodni – mondja. Bátran válasszunk például a Móra Könyvkiadó, a Cerkabella Könyvek, a Csimota Gyerekkönyvkiadó, a Libri, a Kolibri, a Manó Könyvek Kiadó kötetei közül – az utóbbinál a Mesélj Nekem sorozatban a népszerű klasszikusok mellett kevésbé ismert magyar népmesék is megelevenednek, kimondottan gyerekeknek, Luzsi Margó szerkesztésében.

A kiindulópontot a bölcsődés és óvodás korosztálynak a Forrai Katalin-féle könyvek jelentik, a mondókák, énekek, kiszámolók. Ismerjék, tudják, hallgassák a száz magyar népmesét is, ezek bármikor előhívhatók felnőttkorban. Bajzáth Mária Népmesekincstár sorozata életkoronként válogat – a legkisebbeknek most jelent meg a Gingalló, de egészen a kamaszkorig készül mesékkel az öt kötet.

Albert Zsuzsánna: A mesélés intim hangulata lelki közösséget teremt
Fotó: Szendi Péter

Ugyancsak alap, hogy a világ népmeséivel megismertessük a gyerekeket, de párhuzamosan a gyermekirodalom-válogatásokat is olvashatjuk. A kortárs szerzők közül Berg Judit Lengemesék sorozata sok család kedvence. Albert Zsuzsánna szerint nemhiába: a természet leírása és a képi áramlás is gyönyörű.

Hosszú a lista, de töretlenül népszerűek Tóth Krisztina, Lackfi János, Varró Dániel, Szabó T. Anna, Dániel András, Kántor Kata meséi, versei; Czigány Zoltán Csoda és Kósza sorozata; Kádár Annamária érzelmi intelligenciát fejlesztő, Boldizsár Ildikó tündér- vagy éppen fiúknak és lányoknak írt esti meséi. És kellenek a klasszikusok: Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Nagy László, Lázár Ervin, de elővehetjük Mórát, Móriczot is. Akár több évtizedes mesekönyveket is felkutathatunk, kölcsönözhetünk könyvtárból, és persze lehetünk kreatívak is a mesélésben. Merthogy az nem kérdés: mesélni kell, a gyermeki képzelet bontakozik ki ezáltal, a gyerekek képi világa leginkább a mesék által fejlődik.

A mesemondó úgy mesél, hogy a képek sorozatát látja maga előtt, azt színezi nyelvi adottságai, szókincse és humora, gesztusai, arcjátéka által. Nem jó, ha túljátsszuk a szerepünket, és az sem, ha visszahúzódunk. Meg kell ta­lálnunk azt a természetes mesélési formát, amelyik a miénk, vallja Zsuzsánna. Az élő, szemtől szemben mesélés a legjobb: „ilyenkor minden rezdülés számít, megtörténik a közös áramlás, egymásra hangolódunk. A gyermek velünk együtt éli meg, ami a mesében történik.”

Szerinte azon se csodálkozzunk, ha egyes meséket apától, férfihangon szeretnék meghallgatni a gyerekek. A mélyebb hang, karakteresebb stílus jobban megadja például a humoros tartalom hangulatát. (Mesemondóink egyébként is férfiak voltak az ősidőkben, ma is a férfiak mesélnek a halottsiratón, a lélek elkísérése a másvilágra kimondottan a férfi feladata.)

– Az sem mindegy, milyen az illusztráció: ne legyen túlzsúfolt, giccses, túl színes, ami elvonja a gyerek figyelmét. Egyes könyvek sem esztétikailag, sem tartalmilag nem felelnek meg a kritériumoknak. Zavaró a rossz helyesírás és a megváltoztatott tartalom, ha átírják a mesét – hívja fel a figyelmet. A gyermek mindig annyit fogad be a meséből, amennyit ért. Ha valami nem világos a számára – például a tájnyelvi változatok –, magyarázzuk el a szavak jelentését, ehhez akár meg is szakíthatjuk a mesefolyamot. Hagyni kell, hogy megízleljék, megértsék a történetet.

Ha szépen felolvasunk egy mesét, a gyereket ez is megbabonázza, a mesemondás ideje alatt varázslat van.

Ha egy történetet többször kérnek, tegyünk ennek eleget – addig a problémával dolgoznak, a feszültségüket oldják, vagy egyszerűen tetszenek nekik egyes fordulatok. Néha ők szeretik befejezni vagy továbbszőni a meséket – ez testvérek között is jó játék lehet. A lényeg, hogy minél többet olvassunk, daloljunk, énekeljünk, táncoljunk velük, menjünk múzeumba, skanzenbe, várost nézni és az erdőre, mezőre, hadd legyen minél több szép élményük. A befektetett munka gyümölcse már az iskola 1. osztályától érezhető: kimagasló szövegértést mutatnak, akik mindennap hallgattak mesét. A képek alapján szemléletesebben, jobban tudnak tanulni, és a szókincsük is gazdagabb.

– A gyerekeknek kitüntetett figyelemre van szükségük, és ma sokszor nem kapják meg az élményt, hogy meghallgatják őket. A mese, a meséltetés, beszéltetés erre a legkiválóbb lehetőség. Mindennap legyen az életükben mese, és legyen receptorunk a gyermekünk lelkéhez: mindegyikük másra rezonál. Egy biztos: ha a minőségit is hallják, egy idő után nem kérik majd a silányt.

Ezek is érdekelhetik