Gazdaság

2007.07.12. 02:29

Fejlesztettek - megérte

Kemenesmagasi (ni) - Az ország egyik legkorszerűbb vágó- és feldolgozóüzemében 50 szarvasmarhát és 80 sertést dolgoznak fel naponta. A Fehérpecsenye Kft. előhű- tött, illetve fagyasztott húsait, házias jellegű füstölt termékeit a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírások figyelembevételével állítják elő. A vágóhídra csak hazai szarvasmarha és sertés kerül be

Nagy Ildikó

Az elmúlt években sokszor hallhattunk az élelmiszer-biztonsági előírásokról: a HACCP-ről, a nyomonkövethetőségről. Ám a fogyasztók számára e fogalmak többnyire megfoghatatlannak tűnnek. Nos, ha valaki fehér köpenybe bújik, és végigjárja a Fehérpecsenye Kft. üzemét, az a gyakorlatban is megtapasztalhatja, mit jelentenek e fogalmak.

A pápai házaspár, Gyurkovics László és felesége, Marika 1999-ben vásárolták meg a Kemenesmagasi határában lévő egykori vágóhidat, amit két szakaszban korszerűsítettek. Elsőként a feldolgozóüzem újult meg - ehhez pályázati támogatást is kaptak, majd tavaly szeptemberben fogtak hozzá az új marha- és sertésvágóhíd tervezéséhez és megvalósításához. És bár ehhez a beruházáshoz nem sikerült támogatást szerezni, a tulajdonosok szerint az üzem létrehozásában közreműködő szakemberek - tervezők, kivitelezők, valamint a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságá- nak munkatársai - korrekt és rugalmas együttműködésükkel segítették az üzem létrejöttét. A több száz milliós beruházás eredményeként január végére egy 600 négyzetméteres, a legmodernebb esz- közökkel felszerelt, húsz főt foglalkoztató üzem született. A vágóhídra kizárólag hazai szarvasmarhák és sertések kerülnek be, a több mint harminc névből álló beszállítói listán a környék nagy telepei és kisebb gazdálkodói ugyanúgy szerepelnek, mint más megyék állattartói. A jó kapcsolat titka a korrekt elszámolás és a pontos fizetés, mondja Gyurkovics László ügyvezető, aki szerint épp ez jelenti az ágazat legnagyobb problémáját: ők azonnal fizetnek a beszállítóiknak, ám nekik csak harminc vagy hatvan nap múlva utalják a termékeikért járó pénzt.

Az üzem a legmodernebb hazai vágóhidak egyike, így az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására is fokozottan ügyelnek. Az állatok a cég szállítójárművein érkeznek az üzembe, a marhák és a sertések külön karámba kerülnek, ahol az állatorvos és a szaksegéd - akik a feldolgozás egészét figyelemmel kísérik - már a beérkezést követően megvizsgálják őket. A marhák és sertések vágását elkülönítve végzik, a kivéreztetett állatok mozgatása magas pályán történik. A bontást elektromos fűrészek segítik. Fontos szabály az is, hogy a negyedelt állatokat addig nem dolgozzák fel, amíg a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok eredményeit meg nem kapják. (Ha gond lenne, az állatokon lévő jelzés alapján a beszállító személyét is azonosítani tudnák.) A hűtött tárolóból a bontócsarnokba kerülnek a hasított állatok, ahol a darabolást kézzel - lánckötényben és lánckesztyűben - végzik a dolgozók. Itt kettéválik a termékek útja: az előhűtött, illetve fagyasztott áruként értékesítendő húsokat a csomagolóhelyiségbe viszik, ahol a gyártó azonosítójával ellátott címkék is rákerülnek a fóliára. A hús másik része a feldolgozóba kerül, ahol házias jellegű kolbász, szalonna, zsír és tepertő készül. A pácolás, a zsírsütés, az érlelés és a tárolás mind-mind külön helyiségben történik, a füstölést pedig számítógépes vezérléssel végzik. A Fehérpecsenye Kft. heti négy tonna húst és húskészítményt állít elő, termékeit hat megye nagykereskedelmi egységeibe és húsboltjaiba szállítják. A cég mozgóértékesítést is végez: az e célra kialakított járművük Sárváron, Celldömölkön, Ajkán, Tapolcán és Pápán várja a vásárlókat.

A pápai házaspár, Gyurkovics László és felesége, Marika 1999-ben vásárolták meg a Kemenesmagasi határában lévő egykori vágóhidat, amit két szakaszban korszerűsítettek. Elsőként a feldolgozóüzem újult meg - ehhez pályázati támogatást is kaptak, majd tavaly szeptemberben fogtak hozzá az új marha- és sertésvágóhíd tervezéséhez és megvalósításához. És bár ehhez a beruházáshoz nem sikerült támogatást szerezni, a tulajdonosok szerint az üzem létrehozásában közreműködő szakemberek - tervezők, kivitelezők, valamint a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságá- nak munkatársai - korrekt és rugalmas együttműködésükkel segítették az üzem létrejöttét. A több száz milliós beruházás eredményeként január végére egy 600 négyzetméteres, a legmodernebb esz- közökkel felszerelt, húsz főt foglalkoztató üzem született. A vágóhídra kizárólag hazai szarvasmarhák és sertések kerülnek be, a több mint harminc névből álló beszállítói listán a környék nagy telepei és kisebb gazdálkodói ugyanúgy szerepelnek, mint más megyék állattartói. A jó kapcsolat titka a korrekt elszámolás és a pontos fizetés, mondja Gyurkovics László ügyvezető, aki szerint épp ez jelenti az ágazat legnagyobb problémáját: ők azonnal fizetnek a beszállítóiknak, ám nekik csak harminc vagy hatvan nap múlva utalják a termékeikért járó pénzt.

Az üzem a legmodernebb hazai vágóhidak egyike, így az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására is fokozottan ügyelnek. Az állatok a cég szállítójárművein érkeznek az üzembe, a marhák és a sertések külön karámba kerülnek, ahol az állatorvos és a szaksegéd - akik a feldolgozás egészét figyelemmel kísérik - már a beérkezést követően megvizsgálják őket. A marhák és sertések vágását elkülönítve végzik, a kivéreztetett állatok mozgatása magas pályán történik. A bontást elektromos fűrészek segítik. Fontos szabály az is, hogy a negyedelt állatokat addig nem dolgozzák fel, amíg a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok eredményeit meg nem kapják. (Ha gond lenne, az állatokon lévő jelzés alapján a beszállító személyét is azonosítani tudnák.) A hűtött tárolóból a bontócsarnokba kerülnek a hasított állatok, ahol a darabolást kézzel - lánckötényben és lánckesztyűben - végzik a dolgozók. Itt kettéválik a termékek útja: az előhűtött, illetve fagyasztott áruként értékesítendő húsokat a csomagolóhelyiségbe viszik, ahol a gyártó azonosítójával ellátott címkék is rákerülnek a fóliára. A hús másik része a feldolgozóba kerül, ahol házias jellegű kolbász, szalonna, zsír és tepertő készül. A pácolás, a zsírsütés, az érlelés és a tárolás mind-mind külön helyiségben történik, a füstölést pedig számítógépes vezérléssel végzik. A Fehérpecsenye Kft. heti négy tonna húst és húskészítményt állít elő, termékeit hat megye nagykereskedelmi egységeibe és húsboltjaiba szállítják. A cég mozgóértékesítést is végez: az e célra kialakított járművük Sárváron, Celldömölkön, Ajkán, Tapolcán és Pápán várja a vásárlókat.

A pápai házaspár, Gyurkovics László és felesége, Marika 1999-ben vásárolták meg a Kemenesmagasi határában lévő egykori vágóhidat, amit két szakaszban korszerűsítettek. Elsőként a feldolgozóüzem újult meg - ehhez pályázati támogatást is kaptak, majd tavaly szeptemberben fogtak hozzá az új marha- és sertésvágóhíd tervezéséhez és megvalósításához. És bár ehhez a beruházáshoz nem sikerült támogatást szerezni, a tulajdonosok szerint az üzem létrehozásában közreműködő szakemberek - tervezők, kivitelezők, valamint a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságá- nak munkatársai - korrekt és rugalmas együttműködésükkel segítették az üzem létrejöttét. A több száz milliós beruházás eredményeként január végére egy 600 négyzetméteres, a legmodernebb esz- közökkel felszerelt, húsz főt foglalkoztató üzem született. A vágóhídra kizárólag hazai szarvasmarhák és sertések kerülnek be, a több mint harminc névből álló beszállítói listán a környék nagy telepei és kisebb gazdálkodói ugyanúgy szerepelnek, mint más megyék állattartói. A jó kapcsolat titka a korrekt elszámolás és a pontos fizetés, mondja Gyurkovics László ügyvezető, aki szerint épp ez jelenti az ágazat legnagyobb problémáját: ők azonnal fizetnek a beszállítóiknak, ám nekik csak harminc vagy hatvan nap múlva utalják a termékeikért járó pénzt.

Az üzem a legmodernebb hazai vágóhidak egyike, így az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására is fokozottan ügyelnek. Az állatok a cég szállítójárművein érkeznek az üzembe, a marhák és a sertések külön karámba kerülnek, ahol az állatorvos és a szaksegéd - akik a feldolgozás egészét figyelemmel kísérik - már a beérkezést követően megvizsgálják őket. A marhák és sertések vágását elkülönítve végzik, a kivéreztetett állatok mozgatása magas pályán történik. A bontást elektromos fűrészek segítik. Fontos szabály az is, hogy a negyedelt állatokat addig nem dolgozzák fel, amíg a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok eredményeit meg nem kapják. (Ha gond lenne, az állatokon lévő jelzés alapján a beszállító személyét is azonosítani tudnák.) A hűtött tárolóból a bontócsarnokba kerülnek a hasított állatok, ahol a darabolást kézzel - lánckötényben és lánckesztyűben - végzik a dolgozók. Itt kettéválik a termékek útja: az előhűtött, illetve fagyasztott áruként értékesítendő húsokat a csomagolóhelyiségbe viszik, ahol a gyártó azonosítójával ellátott címkék is rákerülnek a fóliára. A hús másik része a feldolgozóba kerül, ahol házias jellegű kolbász, szalonna, zsír és tepertő készül. A pácolás, a zsírsütés, az érlelés és a tárolás mind-mind külön helyiségben történik, a füstölést pedig számítógépes vezérléssel végzik. A Fehérpecsenye Kft. heti négy tonna húst és húskészítményt állít elő, termékeit hat megye nagykereskedelmi egységeibe és húsboltjaiba szállítják. A cég mozgóértékesítést is végez: az e célra kialakított járművük Sárváron, Celldömölkön, Ajkán, Tapolcán és Pápán várja a vásárlókat.

Az üzem a legmodernebb hazai vágóhidak egyike, így az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására is fokozottan ügyelnek. Az állatok a cég szállítójárművein érkeznek az üzembe, a marhák és a sertések külön karámba kerülnek, ahol az állatorvos és a szaksegéd - akik a feldolgozás egészét figyelemmel kísérik - már a beérkezést követően megvizsgálják őket. A marhák és sertések vágását elkülönítve végzik, a kivéreztetett állatok mozgatása magas pályán történik. A bontást elektromos fűrészek segítik. Fontos szabály az is, hogy a negyedelt állatokat addig nem dolgozzák fel, amíg a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok eredményeit meg nem kapják. (Ha gond lenne, az állatokon lévő jelzés alapján a beszállító személyét is azonosítani tudnák.) A hűtött tárolóból a bontócsarnokba kerülnek a hasított állatok, ahol a darabolást kézzel - lánckötényben és lánckesztyűben - végzik a dolgozók. Itt kettéválik a termékek útja: az előhűtött, illetve fagyasztott áruként értékesítendő húsokat a csomagolóhelyiségbe viszik, ahol a gyártó azonosítójával ellátott címkék is rákerülnek a fóliára. A hús másik része a feldolgozóba kerül, ahol házias jellegű kolbász, szalonna, zsír és tepertő készül. A pácolás, a zsírsütés, az érlelés és a tárolás mind-mind külön helyiségben történik, a füstölést pedig számítógépes vezérléssel végzik. A Fehérpecsenye Kft. heti négy tonna húst és húskészítményt állít elő, termékeit hat megye nagykereskedelmi egységeibe és húsboltjaiba szállítják. A cég mozgóértékesítést is végez: az e célra kialakított járművük Sárváron, Celldömölkön, Ajkán, Tapolcán és Pápán várja a vásárlókat.

Az üzem a legmodernebb hazai vágóhidak egyike, így az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására is fokozottan ügyelnek. Az állatok a cég szállítójárművein érkeznek az üzembe, a marhák és a sertések külön karámba kerülnek, ahol az állatorvos és a szaksegéd - akik a feldolgozás egészét figyelemmel kísérik - már a beérkezést követően megvizsgálják őket. A marhák és sertések vágását elkülönítve végzik, a kivéreztetett állatok mozgatása magas pályán történik. A bontást elektromos fűrészek segítik. Fontos szabály az is, hogy a negyedelt állatokat addig nem dolgozzák fel, amíg a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok eredményeit meg nem kapják. (Ha gond lenne, az állatokon lévő jelzés alapján a beszállító személyét is azonosítani tudnák.) A hűtött tárolóból a bontócsarnokba kerülnek a hasított állatok, ahol a darabolást kézzel - lánckötényben és lánckesztyűben - végzik a dolgozók. Itt kettéválik a termékek útja: az előhűtött, illetve fagyasztott áruként értékesítendő húsokat a csomagolóhelyiségbe viszik, ahol a gyártó azonosítójával ellátott címkék is rákerülnek a fóliára. A hús másik része a feldolgozóba kerül, ahol házias jellegű kolbász, szalonna, zsír és tepertő készül. A pácolás, a zsírsütés, az érlelés és a tárolás mind-mind külön helyiségben történik, a füstölést pedig számítógépes vezérléssel végzik. A Fehérpecsenye Kft. heti négy tonna húst és húskészítményt állít elő, termékeit hat megye nagykereskedelmi egységeibe és húsboltjaiba szállítják. A cég mozgóértékesítést is végez: az e célra kialakított járművük Sárváron, Celldömölkön, Ajkán, Tapolcán és Pápán várja a vásárlókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!