Hatályban a kárenyhítési törvény

A február 3-án hatályba lépett új kárenyhítési törvény végrehajtási rendeleteként március 31-én kihirdették a kárenyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM-rendeletet. A törvény és a rendelet előírásai csak a termőföldet (szántó, szőlő, gyümölcsös) művelő növénytermesztő mezőgazdasági termelőkre vonatkoznak, így nem érintik a termőfölddel nem rendelkező gazdálkodókat. A kárenyhítési rendszerbe való belépés és ezzel együtt a kárenyhítési hozzájárulás fizetése a piacra termelő gazdasági vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók számára a kárenyhítési törvény erejénél fogva kötelező.

Az őstermelők saját elhatározásuk alapján dönthetnek arról, hogy belépnek-e a rendszerbe, s vállalják-e a hozzájárulás megfizetését, így jogosulttá válnak a kárenyhítő juttatás igénylésére. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés a területalapú támogatások igénylésére szolgáló egységes kérelemnek az MVH-hoz történő beadásával valósul meg. Az őstermelők a kárenyhítési rendszerbe való belépési szándékukat két tanúval is aláíratott nyilatkozattal erősíthetik meg. Mivel a nyilatkozat határozatlan időtartamra szól, annak megadását az őstermelőnek minden évben nem kell megismételnie.

A rendszerből való kilépésre a törvényben rögzített határidőt figyelembe véve a nyilatkozat írásban történő visszavonásával van lehetőség. A termelő kárenyhítési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségét a tárgyév június 30-áig kell teljesíteni. A teljesítés elmaradása esetén a befizetendő összeg adók módjá- ra behajtható tartozássá alakul át.

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke szántóföldi növénytermesztés esetén 800 forint/hektár, szőlő- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2000 forint/hektár. A kárenyhítés a téli és tavaszi fagyok, a belvíz és aszály okozta elemi károkra vonatkozik. Egyéb károkra az üzleti biztosítás lehetősége áll fenn.

A témára legközelebbi írásomban még visszatérek.