Sok a gondjuk a vasi gazdáknak

A megye agrárgazdaságának is szembe kell néznie az integrálódás és globalizáció okozta kihívásokkal, állapítja meg Imre János, a Vas Megyei Agrárkamara titkára a megyei közgyűlés számára készített előterjesztésében.

Ez a folyamat tetten érhető a hipermarketek térhódításában, a kisboltok számának csökkenésében. Figyelemmel kell lenni a vásárlói szokások változására, valamint a vendéglátás igényeinek növekedésére. Eközben az élelmiszerek áfája Európában csak Svédországban magasabb a magyarnál.

Az szja és járulékok fizetése az egyéni agrárvállalkozóknál csekély, a társas vállalkozásoknál túlzott. Pedig ez utóbbiak használják a terület 40 százalékát, s fizetik a közterhek 90 százalékát. A bürokrácia is nagy, s ez ugyancsak jórészt a társas vállalkozásokat terheli.

Vas megyében a középfokú mezőgazdasági szakképzést folytató intézmények profilja az egyéb ágazati képzések javára változott. A legjelentősebb szakképző intézmény, a vépi, a DASZK TISZK-hez csatlakozott. Ezenkívül számottevő agrárképzés már csak a szombathelyi Herman Ottó Szakközépiskolában van.

A megyében a legjelentősebbnek számító élelmiszer-ipari alapanyag-feldolgozó, a zalaegerszegi központú Pannontej Zrt., valamint a SáGa Foods Zrt. is külföldi tulajdonban van.

A megyében az agrártámogatások felhasználása sikeres, a lehívás nagyságrendje a megye méretével arányos, állapítja meg a kamarai titkár. Ugyanakkor szervezettség tekintetében a gazdaságoknál nem mondható kielégítőnek a helyzet, bizonyos fokig ennek a következménye a gyenge érdekérvényesítés is.

A gazdálkodók több szervezettől is kaphatnak segítséget. Az agrárkamara tanácsadói, valamint a falugazdászok is részt vállalnak ebből a munkából. A vasi vállalkozások közül viszonylag kevesen, s nem is elég sikeresen vesznek részt agrár-környezetgazdálkodási programokban.

Vas megyében különösen az állattartó gazdaságok küzdenek súlyos piaci gondokkal. Tekintettel arra, hogy a tej literenkénti 80-85 forintos önköltségi árával szemben a felvásárlási ár csak 55-60 forint, ezért veszteséget termelnek, ez pedig hosszú távon nem tartható fenn.

Imre János arra is rámutatott előterjesztésében, hogy a hazai termékek marketingje, a parasztpiacok, valamint a kistermelői élelmiszer-előállítás lehetőségei a megyében még nem kellőképpen kihasználtak. Kihasználatlan lehetőségek a feldolgozásban és a hazai termékek marketingjébenVasban 2000 óta fokozatosan csökken a termőterület nagysága. A 2000. évi több mt 275 ezer hektár 2007-re már 272 ezer hektár alá süllyedt. Kevesebb a szántó, a gyümölcsös és a gyepterület. Ugyanakkor több lett a szőlő, az erdő, és csaknem négyszeresére növekedett a halastavak területe.