2009.11.03. 03:27
Melyik alma tárolható?
Megyénk az almagyümölcsűek jó termőtája.
A téli fajták szürete szeptember végén, október elején megtörtént. A gyümölcs minőségét a tápanyag- és vízellátottság mellett döntően a növényvédelem befolyásolta.
Az idén a Medárd-ciklusban nehéz volt védeni a varasodásra érzékeny fajtákat a gombabetegségtől. A csapadékos napok után a kertekben intenzív gyomosodás indult el. A leszüretelt gyümölcs, válogatás és osztályozás után a tárolóba került. A házikerti tulajdonosok korszerű raktárral nem rendelkeznek. Szükségtárolóban a padozat öntözésével, éjszakai szellőztetéssel és a gyümölcs havonkénti átválogatásával tudjuk a tárolás feltételeit javítani. A rosszul tárolható fajták sorát a Jonathan vezeti. Termesztése visszaesett, de mások számára változatlanul ez a fajta az alma. A Jonathan-foltosság, vagy népiesen a tipikesedés a gyümölcs felületére korlátozódó világos- vagy sötétbarna foltok. A tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőztetés hiánya következtében káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s idézik elő a foltosságot. A szép, piros, tetszetős almának értékét nagymértékben lerontja. A betegséget kalcium (mész) hiánya, a nitrogén bősége, a fajta fogékonysága, a tenyész-időszak végén kapott ultraibolya sugárzás és több más tényező okozza.
A tárolt gyümölcsök között gyakori a fényes felületű, fekete alma, amelyet a moníliás rothadást kiváltó gomba kór-okozója idéz elő. A fertőzés a fán történt, szüretkor tünetmentes volt a gyümölcs, és a raktárhelyiség alacsony páratartalma következtében fejlődött ki a kórokozó.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
A téli fajták szürete szeptember végén, október elején megtörtént. A gyümölcs minőségét a tápanyag- és vízellátottság mellett döntően a növényvédelem befolyásolta.
Az idén a Medárd-ciklusban nehéz volt védeni a varasodásra érzékeny fajtákat a gombabetegségtől. A csapadékos napok után a kertekben intenzív gyomosodás indult el. A leszüretelt gyümölcs, válogatás és osztályozás után a tárolóba került. A házikerti tulajdonosok korszerű raktárral nem rendelkeznek. Szükségtárolóban a padozat öntözésével, éjszakai szellőztetéssel és a gyümölcs havonkénti átválogatásával tudjuk a tárolás feltételeit javítani. A rosszul tárolható fajták sorát a Jonathan vezeti. Termesztése visszaesett, de mások számára változatlanul ez a fajta az alma. A Jonathan-foltosság, vagy népiesen a tipikesedés a gyümölcs felületére korlátozódó világos- vagy sötétbarna foltok. A tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőztetés hiánya következtében káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s idézik elő a foltosságot. A szép, piros, tetszetős almának értékét nagymértékben lerontja. A betegséget kalcium (mész) hiánya, a nitrogén bősége, a fajta fogékonysága, a tenyész-időszak végén kapott ultraibolya sugárzás és több más tényező okozza.
A tárolt gyümölcsök között gyakori a fényes felületű, fekete alma, amelyet a moníliás rothadást kiváltó gomba kór-okozója idéz elő. A fertőzés a fán történt, szüretkor tünetmentes volt a gyümölcs, és a raktárhelyiség alacsony páratartalma következtében fejlődött ki a kórokozó.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
Az idén a Medárd-ciklusban nehéz volt védeni a varasodásra érzékeny fajtákat a gombabetegségtől. A csapadékos napok után a kertekben intenzív gyomosodás indult el. A leszüretelt gyümölcs, válogatás és osztályozás után a tárolóba került. A házikerti tulajdonosok korszerű raktárral nem rendelkeznek. Szükségtárolóban a padozat öntözésével, éjszakai szellőztetéssel és a gyümölcs havonkénti átválogatásával tudjuk a tárolás feltételeit javítani. A rosszul tárolható fajták sorát a Jonathan vezeti. Termesztése visszaesett, de mások számára változatlanul ez a fajta az alma. A Jonathan-foltosság, vagy népiesen a tipikesedés a gyümölcs felületére korlátozódó világos- vagy sötétbarna foltok. A tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőztetés hiánya következtében káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s idézik elő a foltosságot. A szép, piros, tetszetős almának értékét nagymértékben lerontja. A betegséget kalcium (mész) hiánya, a nitrogén bősége, a fajta fogékonysága, a tenyész-időszak végén kapott ultraibolya sugárzás és több más tényező okozza.
A tárolt gyümölcsök között gyakori a fényes felületű, fekete alma, amelyet a moníliás rothadást kiváltó gomba kór-okozója idéz elő. A fertőzés a fán történt, szüretkor tünetmentes volt a gyümölcs, és a raktárhelyiség alacsony páratartalma következtében fejlődött ki a kórokozó.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
Az idén a Medárd-ciklusban nehéz volt védeni a varasodásra érzékeny fajtákat a gombabetegségtől. A csapadékos napok után a kertekben intenzív gyomosodás indult el. A leszüretelt gyümölcs, válogatás és osztályozás után a tárolóba került. A házikerti tulajdonosok korszerű raktárral nem rendelkeznek. Szükségtárolóban a padozat öntözésével, éjszakai szellőztetéssel és a gyümölcs havonkénti átválogatásával tudjuk a tárolás feltételeit javítani. A rosszul tárolható fajták sorát a Jonathan vezeti. Termesztése visszaesett, de mások számára változatlanul ez a fajta az alma. A Jonathan-foltosság, vagy népiesen a tipikesedés a gyümölcs felületére korlátozódó világos- vagy sötétbarna foltok. A tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőztetés hiánya következtében káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s idézik elő a foltosságot. A szép, piros, tetszetős almának értékét nagymértékben lerontja. A betegséget kalcium (mész) hiánya, a nitrogén bősége, a fajta fogékonysága, a tenyész-időszak végén kapott ultraibolya sugárzás és több más tényező okozza.
A tárolt gyümölcsök között gyakori a fényes felületű, fekete alma, amelyet a moníliás rothadást kiváltó gomba kór-okozója idéz elő. A fertőzés a fán történt, szüretkor tünetmentes volt a gyümölcs, és a raktárhelyiség alacsony páratartalma következtében fejlődött ki a kórokozó.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
A tárolt gyümölcsök között gyakori a fényes felületű, fekete alma, amelyet a moníliás rothadást kiváltó gomba kór-okozója idéz elő. A fertőzés a fán történt, szüretkor tünetmentes volt a gyümölcs, és a raktárhelyiség alacsony páratartalma következtében fejlődött ki a kórokozó.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
A tárolt gyümölcsök között gyakori a fényes felületű, fekete alma, amelyet a moníliás rothadást kiváltó gomba kór-okozója idéz elő. A fertőzés a fán történt, szüretkor tünetmentes volt a gyümölcs, és a raktárhelyiség alacsony páratartalma következtében fejlődött ki a kórokozó.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.
A keserű rothadást több gomba okozza. Az épnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan. A magházrothadást Fusarium gombafajok hozzák létre. A zöldpenészes rothadásért a Penicillium (ecsetpenész) faj a felelős. A taplófoltosságot a fa egyenlőtlen vízellátása idézi elő. A taplófoltok mintegy két milliméter mélyen behúzódnak a húsba is. A gyümölcsön lévő torzulást és felrepedező bőrkeményedést a varasodás ne- vű gomba okozta.