Mi jön az édes élet után?

Persze vannak, akik még most is kitartanak. Mint például Patthy Sándor büki családi gazdálkodó. Ő az idén 11 hektárról takarította be a cukorrépát, amit az elismert termelői csoportként működő Nyugati Határ Szövetkezeten keresztül értékesít. A betakarítással október végén végeztek, a répát pedig vasúton szállították a kaposvári cukorgyárba.

- A cukorrépa mindig pénzes növénynek számított - magyarázza a gazda, miért is nem hagyott fel a termesztéssel. Igaz, az idei termésmennyiség elmaradt az elvárhatótól, a nyári csapadék hiánya miatt ugyanis sokat aludt a répa . Patthy Sándor azt mondja, a 16 százalékos cukortartalmú répa tonnájáért 41,3 eurót kap, a jobb minőségért járhat némi felár, de a bevizsgálás eredményét még nem ismeri.

A megyehatáron működő GSD Agrárprodukt Kft. a maga 930 hektárnyi cukorrépájával - melynek fele Vas, másik fele pedig Győr-Moson-Sopron megyében van - igazi répanagyhatalomnak számít. Főleg, ha azt is tudjuk, hogy az országban a hajdani 120 ezer helyett mára csupán 14 ezer hektárnyi cukorrépa maradt. Dorogi Árpád ügyvezető igazgató is a viszonylagosan jó jövedelmezőség miatt tart ki a növény mellett. Mert bár az átvételi ár az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, a jelenlegi összegért még mindig megéri termelni. Igaz, nem tudni, hogy lesz a folytatás. A mostani 41,3 eurós tonnánkénti ár ugyanis a 11 euró uniós, illetve nemzeti támogatást is tartalmazza. Márpedig ha ezt jövőre megvonják, akkor tényleg nem éri meg cukorrépát termeszteni. Ez viszont egyúttal az utolsó hazai cukorgyárat is taccsra tenné. Dorogi Árpád azonban bizakodó. Persze jól tudja, hogy nem árt résen lenni. Ezért aztán ő is élénk figyelemmel kíséri azt a november elején megjelent minisztériumi rendeletet, amely a cukorrépa-termesztéssel részben vagy teljes egészében felhagyó termelőknek kínál egyszeri, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ráadásul Dorogi Árpádot kettős szerepben, Zsira polgármestereként és az agrárcég ügyvezető igazgatójaként is érinti a pályázati lehetőség. A Nem- zeti Diverzifikációs Program ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a cukorreform miatt - munkaerő-piaci vagy más szempontból - hátrányos helyzetbe került települések önkormányzatainak és civil szervezeteinek is nyújthat támogatást. Míg a gazdálkodók elsősorban a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez - azon belül akár gépvásárlásra is -, illetve agrártermékeik értéknöveléséhez igényelhetnek pénzügyi segítséget, addig az önkormányzatok turizmus- és településfejlesztési elképzeléseikhez, valamint a vidéki örökség védelméhez kaphatnak támogatást. A minisztériumi rendelet mellékletében felsorolják azokat a településeket, amelyek részt vehetnek a programban, a listán több vasi város és község - egyebek között Acsád, Bő, Bük, Celldömölk, Chernelházadamonya, Csepreg, Nemesbőd, Ostffyasszonyfa, Porpác, Szombathely, Vasszécseny, Zsira - is szerepel. Dorogi Árpád azt mondja, feltehetően ők is élnek majd az egyszeri támogatási lehetőséggel.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

Persze vannak, akik még most is kitartanak. Mint például Patthy Sándor büki családi gazdálkodó. Ő az idén 11 hektárról takarította be a cukorrépát, amit az elismert termelői csoportként működő Nyugati Határ Szövetkezeten keresztül értékesít. A betakarítással október végén végeztek, a répát pedig vasúton szállították a kaposvári cukorgyárba.

- A cukorrépa mindig pénzes növénynek számított - magyarázza a gazda, miért is nem hagyott fel a termesztéssel. Igaz, az idei termésmennyiség elmaradt az elvárhatótól, a nyári csapadék hiánya miatt ugyanis sokat aludt a répa . Patthy Sándor azt mondja, a 16 százalékos cukortartalmú répa tonnájáért 41,3 eurót kap, a jobb minőségért járhat némi felár, de a bevizsgálás eredményét még nem ismeri.

A megyehatáron működő GSD Agrárprodukt Kft. a maga 930 hektárnyi cukorrépájával - melynek fele Vas, másik fele pedig Győr-Moson-Sopron megyében van - igazi répanagyhatalomnak számít. Főleg, ha azt is tudjuk, hogy az országban a hajdani 120 ezer helyett mára csupán 14 ezer hektárnyi cukorrépa maradt. Dorogi Árpád ügyvezető igazgató is a viszonylagosan jó jövedelmezőség miatt tart ki a növény mellett. Mert bár az átvételi ár az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, a jelenlegi összegért még mindig megéri termelni. Igaz, nem tudni, hogy lesz a folytatás. A mostani 41,3 eurós tonnánkénti ár ugyanis a 11 euró uniós, illetve nemzeti támogatást is tartalmazza. Márpedig ha ezt jövőre megvonják, akkor tényleg nem éri meg cukorrépát termeszteni. Ez viszont egyúttal az utolsó hazai cukorgyárat is taccsra tenné. Dorogi Árpád azonban bizakodó. Persze jól tudja, hogy nem árt résen lenni. Ezért aztán ő is élénk figyelemmel kíséri azt a november elején megjelent minisztériumi rendeletet, amely a cukorrépa-termesztéssel részben vagy teljes egészében felhagyó termelőknek kínál egyszeri, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ráadásul Dorogi Árpádot kettős szerepben, Zsira polgármestereként és az agrárcég ügyvezető igazgatójaként is érinti a pályázati lehetőség. A Nem- zeti Diverzifikációs Program ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a cukorreform miatt - munkaerő-piaci vagy más szempontból - hátrányos helyzetbe került települések önkormányzatainak és civil szervezeteinek is nyújthat támogatást. Míg a gazdálkodók elsősorban a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez - azon belül akár gépvásárlásra is -, illetve agrártermékeik értéknöveléséhez igényelhetnek pénzügyi segítséget, addig az önkormányzatok turizmus- és településfejlesztési elképzeléseikhez, valamint a vidéki örökség védelméhez kaphatnak támogatást. A minisztériumi rendelet mellékletében felsorolják azokat a településeket, amelyek részt vehetnek a programban, a listán több vasi város és község - egyebek között Acsád, Bő, Bük, Celldömölk, Chernelházadamonya, Csepreg, Nemesbőd, Ostffyasszonyfa, Porpác, Szombathely, Vasszécseny, Zsira - is szerepel. Dorogi Árpád azt mondja, feltehetően ők is élnek majd az egyszeri támogatási lehetőséggel.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

- A cukorrépa mindig pénzes növénynek számított - magyarázza a gazda, miért is nem hagyott fel a termesztéssel. Igaz, az idei termésmennyiség elmaradt az elvárhatótól, a nyári csapadék hiánya miatt ugyanis sokat aludt a répa . Patthy Sándor azt mondja, a 16 százalékos cukortartalmú répa tonnájáért 41,3 eurót kap, a jobb minőségért járhat némi felár, de a bevizsgálás eredményét még nem ismeri.

A megyehatáron működő GSD Agrárprodukt Kft. a maga 930 hektárnyi cukorrépájával - melynek fele Vas, másik fele pedig Győr-Moson-Sopron megyében van - igazi répanagyhatalomnak számít. Főleg, ha azt is tudjuk, hogy az országban a hajdani 120 ezer helyett mára csupán 14 ezer hektárnyi cukorrépa maradt. Dorogi Árpád ügyvezető igazgató is a viszonylagosan jó jövedelmezőség miatt tart ki a növény mellett. Mert bár az átvételi ár az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, a jelenlegi összegért még mindig megéri termelni. Igaz, nem tudni, hogy lesz a folytatás. A mostani 41,3 eurós tonnánkénti ár ugyanis a 11 euró uniós, illetve nemzeti támogatást is tartalmazza. Márpedig ha ezt jövőre megvonják, akkor tényleg nem éri meg cukorrépát termeszteni. Ez viszont egyúttal az utolsó hazai cukorgyárat is taccsra tenné. Dorogi Árpád azonban bizakodó. Persze jól tudja, hogy nem árt résen lenni. Ezért aztán ő is élénk figyelemmel kíséri azt a november elején megjelent minisztériumi rendeletet, amely a cukorrépa-termesztéssel részben vagy teljes egészében felhagyó termelőknek kínál egyszeri, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ráadásul Dorogi Árpádot kettős szerepben, Zsira polgármestereként és az agrárcég ügyvezető igazgatójaként is érinti a pályázati lehetőség. A Nem- zeti Diverzifikációs Program ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a cukorreform miatt - munkaerő-piaci vagy más szempontból - hátrányos helyzetbe került települések önkormányzatainak és civil szervezeteinek is nyújthat támogatást. Míg a gazdálkodók elsősorban a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez - azon belül akár gépvásárlásra is -, illetve agrártermékeik értéknöveléséhez igényelhetnek pénzügyi segítséget, addig az önkormányzatok turizmus- és településfejlesztési elképzeléseikhez, valamint a vidéki örökség védelméhez kaphatnak támogatást. A minisztériumi rendelet mellékletében felsorolják azokat a településeket, amelyek részt vehetnek a programban, a listán több vasi város és község - egyebek között Acsád, Bő, Bük, Celldömölk, Chernelházadamonya, Csepreg, Nemesbőd, Ostffyasszonyfa, Porpác, Szombathely, Vasszécseny, Zsira - is szerepel. Dorogi Árpád azt mondja, feltehetően ők is élnek majd az egyszeri támogatási lehetőséggel.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

- A cukorrépa mindig pénzes növénynek számított - magyarázza a gazda, miért is nem hagyott fel a termesztéssel. Igaz, az idei termésmennyiség elmaradt az elvárhatótól, a nyári csapadék hiánya miatt ugyanis sokat aludt a répa . Patthy Sándor azt mondja, a 16 százalékos cukortartalmú répa tonnájáért 41,3 eurót kap, a jobb minőségért járhat némi felár, de a bevizsgálás eredményét még nem ismeri.

A megyehatáron működő GSD Agrárprodukt Kft. a maga 930 hektárnyi cukorrépájával - melynek fele Vas, másik fele pedig Győr-Moson-Sopron megyében van - igazi répanagyhatalomnak számít. Főleg, ha azt is tudjuk, hogy az országban a hajdani 120 ezer helyett mára csupán 14 ezer hektárnyi cukorrépa maradt. Dorogi Árpád ügyvezető igazgató is a viszonylagosan jó jövedelmezőség miatt tart ki a növény mellett. Mert bár az átvételi ár az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, a jelenlegi összegért még mindig megéri termelni. Igaz, nem tudni, hogy lesz a folytatás. A mostani 41,3 eurós tonnánkénti ár ugyanis a 11 euró uniós, illetve nemzeti támogatást is tartalmazza. Márpedig ha ezt jövőre megvonják, akkor tényleg nem éri meg cukorrépát termeszteni. Ez viszont egyúttal az utolsó hazai cukorgyárat is taccsra tenné. Dorogi Árpád azonban bizakodó. Persze jól tudja, hogy nem árt résen lenni. Ezért aztán ő is élénk figyelemmel kíséri azt a november elején megjelent minisztériumi rendeletet, amely a cukorrépa-termesztéssel részben vagy teljes egészében felhagyó termelőknek kínál egyszeri, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ráadásul Dorogi Árpádot kettős szerepben, Zsira polgármestereként és az agrárcég ügyvezető igazgatójaként is érinti a pályázati lehetőség. A Nem- zeti Diverzifikációs Program ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a cukorreform miatt - munkaerő-piaci vagy más szempontból - hátrányos helyzetbe került települések önkormányzatainak és civil szervezeteinek is nyújthat támogatást. Míg a gazdálkodók elsősorban a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez - azon belül akár gépvásárlásra is -, illetve agrártermékeik értéknöveléséhez igényelhetnek pénzügyi segítséget, addig az önkormányzatok turizmus- és településfejlesztési elképzeléseikhez, valamint a vidéki örökség védelméhez kaphatnak támogatást. A minisztériumi rendelet mellékletében felsorolják azokat a településeket, amelyek részt vehetnek a programban, a listán több vasi város és község - egyebek között Acsád, Bő, Bük, Celldömölk, Chernelházadamonya, Csepreg, Nemesbőd, Ostffyasszonyfa, Porpác, Szombathely, Vasszécseny, Zsira - is szerepel. Dorogi Árpád azt mondja, feltehetően ők is élnek majd az egyszeri támogatási lehetőséggel.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

A megyehatáron működő GSD Agrárprodukt Kft. a maga 930 hektárnyi cukorrépájával - melynek fele Vas, másik fele pedig Győr-Moson-Sopron megyében van - igazi répanagyhatalomnak számít. Főleg, ha azt is tudjuk, hogy az országban a hajdani 120 ezer helyett mára csupán 14 ezer hektárnyi cukorrépa maradt. Dorogi Árpád ügyvezető igazgató is a viszonylagosan jó jövedelmezőség miatt tart ki a növény mellett. Mert bár az átvételi ár az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, a jelenlegi összegért még mindig megéri termelni. Igaz, nem tudni, hogy lesz a folytatás. A mostani 41,3 eurós tonnánkénti ár ugyanis a 11 euró uniós, illetve nemzeti támogatást is tartalmazza. Márpedig ha ezt jövőre megvonják, akkor tényleg nem éri meg cukorrépát termeszteni. Ez viszont egyúttal az utolsó hazai cukorgyárat is taccsra tenné. Dorogi Árpád azonban bizakodó. Persze jól tudja, hogy nem árt résen lenni. Ezért aztán ő is élénk figyelemmel kíséri azt a november elején megjelent minisztériumi rendeletet, amely a cukorrépa-termesztéssel részben vagy teljes egészében felhagyó termelőknek kínál egyszeri, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ráadásul Dorogi Árpádot kettős szerepben, Zsira polgármestereként és az agrárcég ügyvezető igazgatójaként is érinti a pályázati lehetőség. A Nem- zeti Diverzifikációs Program ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a cukorreform miatt - munkaerő-piaci vagy más szempontból - hátrányos helyzetbe került települések önkormányzatainak és civil szervezeteinek is nyújthat támogatást. Míg a gazdálkodók elsősorban a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez - azon belül akár gépvásárlásra is -, illetve agrártermékeik értéknöveléséhez igényelhetnek pénzügyi segítséget, addig az önkormányzatok turizmus- és településfejlesztési elképzeléseikhez, valamint a vidéki örökség védelméhez kaphatnak támogatást. A minisztériumi rendelet mellékletében felsorolják azokat a településeket, amelyek részt vehetnek a programban, a listán több vasi város és község - egyebek között Acsád, Bő, Bük, Celldömölk, Chernelházadamonya, Csepreg, Nemesbőd, Ostffyasszonyfa, Porpác, Szombathely, Vasszécseny, Zsira - is szerepel. Dorogi Árpád azt mondja, feltehetően ők is élnek majd az egyszeri támogatási lehetőséggel.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

A megyehatáron működő GSD Agrárprodukt Kft. a maga 930 hektárnyi cukorrépájával - melynek fele Vas, másik fele pedig Győr-Moson-Sopron megyében van - igazi répanagyhatalomnak számít. Főleg, ha azt is tudjuk, hogy az országban a hajdani 120 ezer helyett mára csupán 14 ezer hektárnyi cukorrépa maradt. Dorogi Árpád ügyvezető igazgató is a viszonylagosan jó jövedelmezőség miatt tart ki a növény mellett. Mert bár az átvételi ár az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, a jelenlegi összegért még mindig megéri termelni. Igaz, nem tudni, hogy lesz a folytatás. A mostani 41,3 eurós tonnánkénti ár ugyanis a 11 euró uniós, illetve nemzeti támogatást is tartalmazza. Márpedig ha ezt jövőre megvonják, akkor tényleg nem éri meg cukorrépát termeszteni. Ez viszont egyúttal az utolsó hazai cukorgyárat is taccsra tenné. Dorogi Árpád azonban bizakodó. Persze jól tudja, hogy nem árt résen lenni. Ezért aztán ő is élénk figyelemmel kíséri azt a november elején megjelent minisztériumi rendeletet, amely a cukorrépa-termesztéssel részben vagy teljes egészében felhagyó termelőknek kínál egyszeri, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ráadásul Dorogi Árpádot kettős szerepben, Zsira polgármestereként és az agrárcég ügyvezető igazgatójaként is érinti a pályázati lehetőség. A Nem- zeti Diverzifikációs Program ugyanis nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem a cukorreform miatt - munkaerő-piaci vagy más szempontból - hátrányos helyzetbe került települések önkormányzatainak és civil szervezeteinek is nyújthat támogatást. Míg a gazdálkodók elsősorban a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez - azon belül akár gépvásárlásra is -, illetve agrártermékeik értéknöveléséhez igényelhetnek pénzügyi segítséget, addig az önkormányzatok turizmus- és településfejlesztési elképzeléseikhez, valamint a vidéki örökség védelméhez kaphatnak támogatást. A minisztériumi rendelet mellékletében felsorolják azokat a településeket, amelyek részt vehetnek a programban, a listán több vasi város és község - egyebek között Acsád, Bő, Bük, Celldömölk, Chernelházadamonya, Csepreg, Nemesbőd, Ostffyasszonyfa, Porpác, Szombathely, Vasszécseny, Zsira - is szerepel. Dorogi Árpád azt mondja, feltehetően ők is élnek majd az egyszeri támogatási lehetőséggel.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.

Néhány évvel ezelőtt akár órákig is elbeszélgethettünk a cukorrépaszezon eredményeiről Kondics Józseffel, aki a vasszécsenyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Sárvári Térségi Cukorrépatermelő Szövetkezet elnökeként is érintett volt a témában. A cukorrépáról ma már múlt időben beszélhetünk, hiszen a szövetkezet már tavaly felhagyott a növény termesztésével. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a vetésszerkezetet is át kellett alakítaniuk, hiszen korábban az általuk művelt 1600 hektárnyi terület egytizedén termesztették a cukoripari alapanyagot. A helyére már tavaly is árpa és napraforgó került. Kondics József nem titkolja: sajnálja a cukorrépát, hiszen az - a jó ideje bizonytalannak nevezhető piaci viszonyok között - viszonylag biztos pontnak számított. Tudták, hogy a megtermelt mennyiséget átveszi a gyár, és abban is biztosak lehettek, hogy időben megkapják az árát. Rá-adásul az ár is mindig tervezhető és kiszámítható volt, ellentétben a többi növényével. Példaként említi a napraforgót, aminek a tavalyi 108 ezer forint helyett az idén csupán 60 ezer forintot adtak tonnájáért. A vasszécsenyi termelőszövetkezet is pályázik majd a diverzifikációs programra, valószínűleg gépvásárláshoz kérnek majd támogatást. Apropó, gépek: az egykori termelők a cukorrépa-termesztéshez, illetve -betakarításhoz használt speciális gépektől sem tudnak megválni, hiszen manapság ezekre már egyáltalán nincs kereslet.