Gazdaság

2009.12.28. 07:29

Több külföldi vendég érkezett a megyébe

Több mint nyolc százalékkal kevesebb turista érkezett az országba az év első tíz hónapjában, mint 2008 hasonló időszakában. Minden megyében érezhető volt a visszaesés, Vasban viszont emelkedett a vendégforgalom.

Burkon László

Az első tíz hónapban az ország kereskedelmi szálláshelyein 6 millió 165 ezer vendég összesen 16 millió 370 ezer éjszakára foglalt szállást, mely egyaránt 8,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A régiókban mindenhol vissza-esés figyelhető meg, melynek mértéke a vendégéjszakákat figyelembe véve 2,2-10,8 százalék között szóródott.

A csökkenés Nyugat-Dunántúlon volt a legkisebb és Észak-Alföldön a legnagyobb. Az átlagos tartózkodási időben lényeges változás nem történt - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) régiós igazgatóságának legfrissebb közleménye.

Az országos vendégforgalom egyötöde Nyugat-Dunántúlon realizálódott, ahol 1 millió 106 ezer vendég 3 millió 474 ezer éjszakát töltött el. A vendégforgalom összetételéből jól látható, hogy a régiót felkereső vendégek elsősorban a szabadidő eltöltése céljából érkeztek, Vas és Zala megyében arányuk 88, illetve 92 százalék. Győr-Moson-Sopron megyében is főleg a pihenni vágyók (68 százalék) foglaltak szállást, de itt hangsúlyosabb szerepet (29 százalék) kaptak a hivatalos üzleti utak. Míg Vas és Zala megyében a turisztikai kínálattal összefüggésben az egészségturizmus 32, illetve 38 százalékos részt képvisel, addig Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány csupán 10 százalék.

A szálláshelyek forgalmának augusztusi és szeptemberi növekedése után októberben ismét kevesebben éjszakáztak a régióban. A vendégek száma 5,4 százalékkal, az éjszakáké 4,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 3 napot tett ki.

Január és október között összességében csökkent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek látogatottsága, a vendégek száma 2,8 százalékkal, az éjszakáké 2,2 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldi és a belföldi forgalom is mérséklődött, a külföldiek 0,7 százalékkal, a belföldiek 3,4 százalékkal kevesebb időre maradtak. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A szálláshelyek forgalmának augusztusi és szeptemberi növekedése után októberben ismét kevesebben éjszakáztak a régióban. A vendégek száma 5,4 százalékkal, az éjszakáké 4,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 3 napot tett ki.

Január és október között összességében csökkent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek látogatottsága, a vendégek száma 2,8 százalékkal, az éjszakáké 2,2 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldi és a belföldi forgalom is mérséklődött, a külföldiek 0,7 százalékkal, a belföldiek 3,4 százalékkal kevesebb időre maradtak. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A szálláshelyek forgalmának augusztusi és szeptemberi növekedése után októberben ismét kevesebben éjszakáztak a régióban. A vendégek száma 5,4 százalékkal, az éjszakáké 4,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 3 napot tett ki.

Január és október között összességében csökkent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek látogatottsága, a vendégek száma 2,8 százalékkal, az éjszakáké 2,2 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldi és a belföldi forgalom is mérséklődött, a külföldiek 0,7 százalékkal, a belföldiek 3,4 százalékkal kevesebb időre maradtak. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

Január és október között összességében csökkent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek látogatottsága, a vendégek száma 2,8 százalékkal, az éjszakáké 2,2 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldi és a belföldi forgalom is mérséklődött, a külföldiek 0,7 százalékkal, a belföldiek 3,4 százalékkal kevesebb időre maradtak. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

Január és október között összességében csökkent a régió kereskedelmi szálláshelyeinek látogatottsága, a vendégek száma 2,8 százalékkal, az éjszakáké 2,2 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldi és a belföldi forgalom is mérséklődött, a külföldiek 0,7 százalékkal, a belföldiek 3,4 százalékkal kevesebb időre maradtak. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A vendégek az éjszakák háromnegyedét a szállodákban töltötték. Közülük a négycsillagos, a háromcsillagos egységek, valamint a gyógyszállók népszerűsége a legnagyobb, a forgalom közel négytizedét, illetve három-három tizedét ezekben regisztrálták. A szállástípusok közül forgalomnövekedést az ötcsillagos szállodákban, a gyógyszállókban, az ifjúsági szállókban, valamint az üdülőházakban értek el, míg a többiben csökkenés volt tapasztalható.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A vendégek 38,5 százaléka a határon túlról érkezett a régióba, ezen belül közel kilenctizedük az uniós országokból. Továbbra is Németország, Ausztria és Csehország a legfontosabb külföldi partnerünk, közülük a németek érdeklődése csökkent, az osztrákoké kismértékben, a cseheké viszont jelentősen nőtt. Számottevően többen foglaltak szállást Bulgáriából, Olaszországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból is. Az átlagos tartózkodási idő 3,8 nap volt, az izraeliek ennél jóval tovább, átlagosan 8,9 napig maradtak a térségben. Az oroszok és a németek is többet időztek az átlagosnál, 6,5, illetve 6,2 napot töltöttek a szálláshelyeken.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

Január-októberben a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek 40,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, ami folyó áron valamelyest nagyobb az előző év azonos időszakában mértnél. A bevételekből Győr-Moson-Sopron megye 8,9 milliárd, Vas 11 milliárd, míg Zala megye 20,3 milliárd forinttal részesedett. A bevételek valamivel több mint felét a szállásdíjak, kevesebb mint felét az egyéb bevételek és a wellness-szolgáltatások tették ki, ami döntően (58,8 százalék) a vendéglátásból származott.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

A szállásfoglalások csökkenése következtében a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,6 százalékkal romlott. Így Zala megyében 30,7, Vas megyében 28,3 és Győr-Moson-Sopron megyében 27,6 százalékos kapacitáslekötéssel működtek a szálláshelyek.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

Az első tíz hónapban - a korábbinál nagyobb külföldi érdeklődésnek köszönhetően - Vas megye idegenforgalma élénkült. A határon túlról 10,7 százalékkal nagyobb számban érkeztek vendégek, és 5,2 százalékkal több éjszakára foglaltak szállást, míg a 3,7 százalékkal kevesebb belföldi vendég 1,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltött el. A régióban eltöltött vendégéjszakák közel háromtizedét a vasi vendégfogadók realizálták. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.

A szállástípusok közül a szállodák látogatottsága - az öt- és négycsillagos hotelek forgalomnövekedésének köszönhetően - kiemelkedően, 5,2 százalékkal nőtt. A gyógyszállók forgalma átlag felett, 16,7 százalékkal növekedett. A wellness-szállók látogatottsága 3,2 százalékkal bővült, míg a többiben visszaesés mutatkozott. A legtöbb éjszakát a négycsillagos és a háromcsillagos szállodákban, valamint a gyógyszállókban töltötték a vendégek.

Az első tíz hónapban a határon túlról érkező 134 ezer vendég közel 526 ezer éjszakára maradt a vasi szálláshelyeken. Egy külföldi átlagosan 3,9 napot tartózkodott a megyében. A legtöbben Ausztriából, Csehországból és Németországból látogattak ide. Kiemelkedően nőtt a csehek érdeklődése a megye szálláshelyei iránt, míg az osztrákoké 4,5 százalékkal nőtt, a németeké viszont 4,9 százalékkal csökkent. A megyében legtovább a svájciak és a németek maradtak, 7,8, illetve 7,1 napot.

 

Ezek is érdekelhetik