Állás nélküli fiatalok Európában

Az osztrák és magyar valamint uniós szakemberek részvételével zajló szakmai találkozó szerdán kezdődött az ausztriai Stadschlainigban (Városszalónakon), csütörtökön folytatódott Szombathelyen. Az idén a fiatalkori munkanélküliség problémáját és megoldási lehetőségeit járták körül. Marc Fachndrich tanácsadó (Európai Bizottság Ausztria képviselete) arra hívta fel a figyelmet, hogy drámai következményekkel jár a fiatalkori munkanélküliség a gazdaságra, a társadalomra és magukra a fiatalokra.

Az unióban a fiatalok munkanélküliségi rátája duplája az általános rátának, hét és fél millió 17-25 év közötti ember nem dolgozik, nem tanul, képzésen sem vesz részt, egyharmaduk tartós munkanélküli. Magyarországon (Olaszországgal, Ciprussal, Szlovákiával együtt) harmincszázalékos ifjúsági munkanélküliséggel számol, ez az uniós átlagnak felel meg. Görög és Spanyolországban 55 százalék, Ausztriában viszont tíz százalék az arány. 

Az épp ezért az Európa Tanács ajánlást adott ki az ifjúsági garanciára, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy valamennyi 25 év alatti fiatalnak az iskolából történő kilépés vagy munkahelyének elvesztése után négy hónappal állásajánlatot, vagy további képzést, illetve színvonalas gyakornoki lehetőséget kapjon.

Fodor István, a konferencia egyik előadója a csütörtöki tanácskozáson (Fotó: Kiss Teodóra)

A fiatalok foglalkoztatását elősegítő programcsomag (YEP) a gyakorlati képzés minőségét, a céges szakmunkásképzést erősítő európai összefogást, a fiatal munkavállalók mobilitását és az ifjúsági kezdeményezések iránti nagyobb befogadókészséget  tartalmazza.

Mindehhez a szociális partnerek (iskolák, munkaadók, munkaügyi és ifjúsági szervezetek) összehangolt munkájára van szükség és persze pénzre - hangsúlyozta Marc Fachndrich, A programcsomag (YEP) hatmilliárd eurós forrást jelent, ebből  azok az országok részesülnek, amelyekben az ifjúsági munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot, így Magyarország is.

A garanciaprogram költségét 21 milliárd euróra teszik, ami az unió GDP-jnek 0,22 százaléka. A szakember megjegyezte, hogy ez sok, ám az, hogy "nem csinálunk semmit" 153 milliárd euróba kerül a közösségnek, ami a GDP 1,28 százaléka. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jó gyakorlatokat minden ország a saját adottságaihoz igazítva hasznosíthatja majd, nincs általános recept.