Gazdaság

2014.05.22. 18:20

Borjúval kezdte

Kondorfa - Gaál András családi gazdálkodó állatállományát legutóbb egy őriszentpéteri magyartarka konferencia résztvevői tekintették meg. Láthatóan büszke az állataira.

Némethy Mária

Alig néhány éve még szinte minden falu határában láttunk legelésző szarvasmarhákat. Ma alig van ilyen, pedig a szarvasmarha tenyésztés ezer szállal kötődik a mezőgazdaság egyéb ágazataihoz, sőt, a táj- és környezetvédelem, a településszerkezet és a foglalkoztatáspolitikai összefüggései révén a nemzetgazdasághoz is. Nem túlzás állítani: stratégiai jelentőségű ágazat, a mezőgazdaság nehézipara .

Erről is beszélgetünk Kondorfán Gaál Andrással, aki hét éve kezdett el gazdálkodni - úgy, ahogyan nagyszüleitől látta -, mert a maga ura akart lenni. Előtte teherfuvarozással foglalkozott, járta az országot, aztán dolgozott erdészetnél is. Gazdálkodóként két és fél éve vannak tehenei.

- Az Őrségi Nemzeti Parktól kaptam az állatokat. Bementem az igazgatóságra, s mondtam, szívesen tartanék szarvasmarhát. Rá három napra felhívtak telefonon, hogy van egy magyartarka kihelyezési program: borjakat adnak kamatmentes részletre, s majd a harmadik évben, a szaporulatból kell visszaadnom azokat. Nem számítottam ilyen gyors megoldásra, de nagyon jól jött a lehetőség.

Gaál András kedvenc magyartarka tehenével. Szabadtartásúak az állatai, áprilistól legelésznek (Fotó: Némethy Mária)

A réten megtekintjük mind a 14 tehenét. Szabadtartásúak, tehát áprilistól októberig kint vannak az ég alatt, csak az itatásukról kell gondoskodnia. A villanypásztort három legelőjére tudja áthelyezni Gaál András. Minden tehenét Subrinak hívja, csak egy Bökős van köztük, mert megmaradt a tekintélyt parancsoló szarva. Szinte mind ellés előtt áll, a gazda tehát vissza tudja adni a kamatmentes kölcsönt a nemzeti parknak. A tenyészbikákat a Magyartarka Tenyésztők Egyesületétől kapta, így a belterjesség kizárva.

Dr. Markovits Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója elmondta: a magyarországi nemzeti parkok több okból is felkarolták az ősi háziállatfajták megőrzését, fenntartását, nekik is vannak például muraközi lovaik és magyartarka teheneik. A tehenek kihelyezése nem elsősorban gazdasági érdek. A nemzeti parknak az a fontos, hogy minél több ép gyepterülete legyen, ezt segítik elő a szarvasmarhatartók a legeltetéssel. Karbantartják az Őrség nagy kiterjedésű gyepterületeit, ráadásul nem utolsó sorban turisztikai vonzerőt is képviselnek.

Gaál András mindezt jól tudja, ő is híve a hagyományos állatok megőrzésének. Most 60 hektáros szántója, 10-15 hektár rétje van. Azt mondja, 100 hektárra szeretné a birtokát felfejleszteni, 30-40 közötti üszővel lenne elégedett, s gondolkodik disznók tartásában is. Ez így szép családi gazdaság lenne, biztonságot adó.

Gaál Andrást arról is kérdezem, van-e, amiben még segíteni tudná őt az Őrségi Nemzeti Park?

- Adnak szakmai tanácsokat is, de azért az jó lenne, ha aranykalászos vagy vegyszerező tanfolyamot szerveznének ide, a közelbe. Ezek akkreditáltak legyenek, mert akkor vissza lehet igényelni a tanfolyam árát. Az viszont nem a nemzeti parkon múlik, hogy borzasztó nagy a bürokrácia, egy titkárnő megélne mellettem, mert sajnos annyi a papírmunka.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!