Gazdaság

2015.09.13. 19:28

GMO-mentes szója, hibrid kukorica

Táplánszentkereszt - A szójateremsztők jelentős támogatást kapnak. Egy kukoricahibrid előállítása minimum tíz évig tart.

Budai Dávid

Soha annyian nem voltak kíváncsiak a Gabonakutató Nonprofit Kft. Nyugat-dunántúli kukorica és szója szakmai napjára, valamint fajtabemutatójára, mint múlt héten, csütörtökön. Mint megtudtuk, több mint száz termelő regisztrált, hogy megismerkedhessen az elmúlt évek fejlesztéseivel. A minden év szeptember második hetében megrendezett fajtabemutató már hagyomány a megyében, tudtuk meg Virágné Pintér Gabriellától, a cég kereskedelmi igazgatójától. Idén azokat a szójafajtákat és kukorica hibrideket mutatták be az érdeklődőknek, amelyeket az elmúlt években nemesítettek.

Virágné Pintér Gabriella elmondta: a szója nagyon fontos növény és egyre fontosabb lesz. Ennek jele, hogy egy uniós prog-ram részeként, ha valaki fémzárolt szójavetőmagot vet, akkor 180-200 euró közötti támogatásra jogosult hektáronként. Ehhez csak azt kell vállalni, hogy a termelő rendben tartja a területét és legalább egy tonna/hektár termésátlagot produkál. Az igen jelentős támogatás oka, hogy hatalmas mennyiségű szójadarát hozunk be az országba, mivel Magyarország a szójafelhasználásának csupán tíz százalékát termeli meg. Igaz ugyan, hogy hazánk deklaráltan GMO- (genetikailag módosított növény) mentes, már ami a termesztést, illetve a nemesítést illeti, az import szója azonban kivétel nélkül GMO-s. A cél, hogy a hazai takarmánybázis minél inkább GMO-mentes legyen. A Duna-menti régiókban mindenki próbálja megtermelni a szükségleteit. Hazánkban is megmutatkoznak a fejlődés jelei, hiszen idén 65 ezer hektáron vetettek szóját, a korábbi 45 ezer hektárhoz képest, a cél a 100 ezer hektár elérése lenne. A szójatermesztésből Vas megye is kiveszi a részét jó pár ezer hektárral.

A táplánszentkereszti állomás vezetője, Balassa György kukoricanemesítő a fajtabemutatón Fotó: Unger Tamás

Kíváncsiak voltunk, mi az oka a szója ilyen méretű térhódításának, hiszen megoszlanak a vélemények a növény élettani hatásait illetően, annak hormontartalma miatt, másrészt arra is választ szerettünk volna kapni, hogy miért ez az ádáz ellenállás a génmódosított élelmiszerek ellen, amikor azok káros hatásai nem bizonyítottak, és Amerikában gyakorlatilag az egész növénytermesztés erre épül.

A szójában vannak allergének, ez kétségtelen, így aki allergiás, az nem ehet szóját. viszont fontos azt is megjegyezni, hogy élettanilag nagyon jó a hatása, tudtuk meg. A bioszója-készítmények nagyon elterjedtek, készítenek joghurtot és szójatejet is, ezek pedig a tejfehérje-érzékenyeknek is kínálnak megoldást. A takarmányozásban pedig azért erősödött fel a szójafelhasználás, mert míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt használható volt a hús-, a hal- és a csontliszt, addig ezt mára, főként állategészségügyi okokból, betiltották, ezért kellett keresni alternatívát. A szója az egyetlen, amely magas fehérjetartalma miatt ki tudta váltani az állati eredetű takarmányozást.

Ami pedig a génmódosított élelmiszereket illeti, megtudtuk: a világ szójatermesztésének döntő hányada nem Európában zajlik. Amerika és Kína termeli meg a világ szójabab-mennyiségének kilencven százalékát, és ezeken a területeken a szójatermesztés mindenhol génmódosított szójával történik, Magyarország azonban a GMO-mentességre törekedett mindig is, ráadásul az unió is egyre inkább ezt szorgalmazza. Európában a felhasználói oldalról van nyomás a termelők felé, hogy szeretnének nem génmódosított élelmiszereket fogyasztani. Magyarország GMO-mentessége olyan plusz adottság, ami a későbbiekben a világpiacra jutásban árelőnyt jelenthet, hiszen a GMO-mentes termékek most is drágábbak. Nincs egységes álláspont a tekintetben, hogy a GMO-s élelmiszerek károsak vagy sem, Magyarország azonban úgy döntött, hogy amíg nem bizonyosodik be, hogy nem káros, addig a termesztésből kizárja a génmódosított növényeket. Az európai ember amíg nem látják biztosan, hogy nem okoz gondot a génmódosított élelmiszer szeretne tartózkodni tőle.

Sokan azzal védik a GMO-s termesztést, hogy például ellenállóbb lesz a növény, ezért kevesebb növényvédő szert kell felhasználni. Megtudtuk: a szója esetében ez nem feltéttelenül jelentkezik. A génmódosított szójánál csupán gyomirtószer-rezisztenciáról beszélhetünk, viszont a termesztés enélkül is megvalósítható egy kis odafigyeléssel.

A kereskedelemi igazgató elmondta: a Gabonakutató a szójatermesztésben piacvezető, a legnagyobb területen hazánkban a Pannónia Kincsét vetik. Megtudtuk: most már nem csupán a vetőmagot értékesítik, komplett fajtaspecifikus termelési technológiát dolgoznak ki, és azt adják át a gazdáknak, akik pontos útmatatást kapnak a vetés, a tápanyag-utánpótlás módjáról, idejéről is.

A kukorica esetében olyan hibrideket mutattak be, amelyek jelenleg is a köztermesztésben vannak, és bemutattak új fajtákat is. Például olyan extra korai hibrideket, amelyek attól, hogy nagyon korán vethetők és emiatt nagyon korán arathatók, kevésbé érzékenyek az aszályra. Márpedig a szárazságtűrés egyre inkább előtérbe kerül a kukorica esetében tudtuk meg Virágné Pintér Gabriellától, aki elmondta: tíz évből hét aszályos, bár ez kevésbé érezhető az Alpokalján. Ezért nem könnyű feladat új hibriddel előrukkolni, hiszen a termelőknek a hozam a lényeg. Mindig többet és többet szeretnének termelni, csakhogy a Kárpát-medencében az időjárási körülmények nagyon meghatározzák a termés nagyságát. Míg a tavalyi csapadékos évben kiugróan magasak voltak a termésátlagok, az idei aszályosabb évben kisebb termésre számíthatnak a gazdák. A nemesítőknek az aszályos időszak is hasznos, hiszen ki tudják szűrni az ellenálló fajtákat.

A nemesítésben tehát kiemelt cél a terméshozamok növelése, illetve az utóbbi években az aszálytűrés, egy azonban biztos: ahhoz, hogy egy új hibrid megkaphassa a minősítést, igazoltan jobbnak kell lennie, mint az előző fajtának. Mivel a technológiák folyamatosan fejlődnek, még nem látjuk, hol az a határ, ami fölött már nem tudnak a nemesítők magasabb hozamot produkálni egyelőre úgy néz ki, hogy még tudnak.

Ezek is érdekelhetik