Savanyú az idei meggy - nincs haszon a gyümölcsön

– Mindig így van, ha normális a termés, agyonvernek minket a piaccal – vélekedik Antal Tibor, a megye legnagyobb meggytermelője. Azt is rögtön hozzáteszi, hogy az érdi bőtermőből túlbecsülték az idei termést, de így is 15-–20 ezer tonna jelenleg a felesleg a piacon.

A szaktárca úgy próbált segíteni, hogy egy üveg meggybefőtt után 40 forint támogatást adott, de ebből egy fillér sem jutott a termelőkhöz a szakember szerint. Ráadásul egyes konzervgyárak már le is álltak az átvétellel.

– A felvásárlók ma azt csinálnak, amit akarnak. 80–90 forintot adnak a meggy kilójáért, ami nagyjából a szedési költséget fedezi – folytatja a kertészmérnök szakember. – Egy alföldi kolléga azt mondja, a fán hagyja a termést, jövőre pedig felszámolja az ültetvényt. A szakember szerint az lenne a megoldás, ha termelők, felvásárlók, feldolgozók minden évben megállapodnának egy olyan bázisárban, amely a termelő számára minimális nyereséget is tartalmazna.

Májusban szélvihar okozott károkat a meggytermelőknek, most a piac szabályozatlansága. Antal Tibor horvátzsidányi ültetvényén. Fotó: Szendi Péter

– A bázisárral kalkulálhatna a piac összes szereplője, így jó lenne mindenki számára – folytatja. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Etikai Bizottsága is foglalkozik az üggyel. A felvásárlási árakat összegszerűségében nem kívánja befolyásolni, de jogosítványaival élve felhívja a kamarai tagságot, hogy vállalkozási tevékenységét az Üzleti Etikai Szabályzatban foglalt elveknek megfelelően folytassa áll a – kamarai közleményben. Az etikai bizottság állásfoglalása értelmében csak olyan vállalkozói magatartás tekinthető etikusnak, amely még a szerződéskötés alkalmával egyértelműen tisztázza, hogy egy termék meghirdetett felvásárlási ára bruttó, vagy nettó árnak tekinthető.

A NAK információi szerint ugyanis idén már többször előfordult, hogy a feltüntetett felvásárlási ár nem volt egyértelmű, hogy az bruttó vagy nettó árnak minősül-e.