Ezúttal is népszerű programnak bizonyult a Háncs-nap

Évekkel ezelőtt, a kezdetekkor egy baráti társaság önmaguk szórakoztatására szervezett programot, aztán – ahogy a csoportot alakító kisiskolásokból felnőttek lettek – úgy változott a Háncs-nap rendezvénye is. Az elnevezés arra a kulturális egyesületre utal, amelynek tagjai a néptánc hagyományát viszik tovább. Meghívták a szomszédos települések idősebb folkloristáit, egyfelől hogy tanuljanak tőlük, másrészt az egyre szorosabbra szövődő barátság miatt. A következő lépés az összefogás volt: az önkormányzattal közösen szervezték meg a programot, a sikeres pályázatoknak köszönhetően több napra.

A Háncs néptánccsoport ifjú tagjai házigazdaként adtak fergeteges műsort a falunappal egybekötött háromnapos vigasságon. Fotó: Garas Kálmán

Az idén már a nyolcadik alkalommal gyűltek össze a helyiek és vendégeik a szabadidőparkban.

Pénteken reggel disznót vágtak, hogy legyen alapanyag a másnapi főzéshez, este pedig fergeteges rockbulival indítottak: közös koncertet adott az Apex és a Galeri nevű formáció. Ebben az a sajátságos, hogy apák és fiúk nyúzták együtt a húrokat.

Szombaton aztán színre léptek a népi hagyományok művelői. Bőröstől fafaragóig, hímzőasszonytól kovácsig egyre több népi kismesterséget folytató mutatta be tudományát a szinte már folklórfesztivállá avanzsált rendezvényen. A fő attrakciót a népzenészek és néptáncosok jelentették. A fellépők között voltak a sitkei citerások, a Fergeteg Nickről, az Ümmögő Répcelakról, a Keltike népdalkör Bükről, a vajdasági Bartók Helga a barátaival, a helyi művelődési ház vegyeskara. Idén először volt vendég az Ákovita zenekar, amelynek tagjai a házigazda Háncs tánccsoport új táncaihoz készítették a zenecédét. Újdonságként egy német zenészekből álló társaság muzsikáját is meghallgathatták az egybegyűltek. Mintegy két évtizeddel ezelőtt Hegyfalun vásárolt házat egy német állampolgár, Richard Löffler, aki odahaza tagja volt egy fúvószenekarnak. Amikor nyugdíjas lett, úgy döntött., hogy végleg a községbe költözik. Tagja lett a csepregi fúvószenekarnak, az idén pedig meghívta német muzsikusbarátait. Löffler úr állítja: az itteni lét, a közösség oly üdítő, hogy fele annyi gyógyszerre sincs szüksége az egészsége fenntartásához, mint volt Németországban... Azért a vasárnapi egészségmegőrző programok némelyikét sem volt rest meglátogatni.