A szombathelyi Tóth Eszternek kitartást és akaraterőt adott a rúdtánc

- Hobbi rúdtáncosnak mondanám magam, nem indultam versenyen, oktató sem vagyok – mondta a beszélgetés elején Tóth Eszter. – Egy lelkes amatőrnek gondolom magam. Hetente minimum kétszer, háromszor eljárok az órákra. 

Megtudtuk, Eszter a jogi egyetemre jár, a harmadik diplomáját szerzi.

- Szeretnék majd rúdtáncoktató lenni – folytatta. – Egy törés – válás – volt az életemben, amikor elkezdtem ezzel a sporttal foglalkozni. Szerettem volna olyanba belevágni, amire korábban nem volt merszem, vagy nem voltam elég bátor. Aztán pont indult egy kezdőcsoport, jelentkeztem. Teljesen kezdőként nem volt egyszerű, igaz korábban is sportoltam, de az teljesen más volt.  Rá kellett jönnöm: a rúdtánc nem kapcsol ki, mint például a futás, itt folyamatosan együtt kell működnie az agynak az izmokkal.

Eszter azt mondta, rúdtáncnak köszönhetően az élet többi területén magabiztosabb lett. Sokan kérdezik tőle, a nőiességében is megerősödött? – A válaszom az: nem – vágta rá. – Ebben pont nem érzem, sokkal inkább kitartást, akaraterőt kaptam. 

A rúdtáncról elsőként sokaknak a sztriptíz jut az eszébe – ezt is felvetettük.

- Az órák elején készítenek rólunk fotókat, láttam, sok társam kiteszi ezeket a közösségi oldalra – mondta Eszter. – Rendre megkapjuk, magamutogatók vagyunk, miközben, aki egy kicsit is nyitottabb, meglátja ebben a sportértéket. Igaz, alig van rajtunk ruha, de ennek is megvan a maga oka. A nyers bőr jól tapad a fémhez, a ruha, a nadrág nem.

A beszélgetés itt még korántsem ér véget, további érdekességekért hallgassa meg podcastunkat!