A téli depresszió késő ősszel támad

Sokan pontosan előre meg tudják jósolni, hogy mikor fognak megjelenni az első tünetek. Ezek a következők lehetnek: borús hangulat, negatív gondolatok, sötét jövőkép, megnövekedett alvásigény, állandó fáradtságérzet, fokozott szénhidrátbevitel, az érdeklődés beszűkülése. A tünetek jellemzően október végén – november elején jelentkeznek minden évben, és a következő év tavaszán szűnnek meg. A tünetek súlyossága eltérő lehet. Aktuális életesemények, lelki történések, az átélt stressz mennyisége éppúgy befolyásolhatják, mint az ősszel mért napsütéses órák száma. A téli depresszió jelensége szoros összefüggésben van az elmúlt évszázad viharos társadalmi átalakulásával. A falusi, paraszti életmód természetes velejárója volt, hogy az aratás, a termények begyűjtése után a tél a pihenés, a regenerálódás időszaka lehetett. A városi életmód elterjedése radikális változáshoz vezetett. A nappalok tetszőleges mértékben meghosszabbíthatóvá váltak, a munka az éjszakába nyúlhat ma már. A téli depresszió mögött megfigyelhető biokémiai elváltozások is állnak. A rövidebb nappalok, a napsütéses órák számának csökkenése a szerotoninszint csökkenéséhez és a melatonin mennyiségének emelkedéséhez vezet. Fontos, hogy igyekezzünk minél több időt tölteni a szabad levegőn, törekedjünk a stresszhelyzetek megoldására. Ebben segíthet valamely relaxációs technika elsajátítása, citromfű, orbáncfű, gyömbér fogyasztása, vagy éppen a fényterápia rendszeres alkalmazása is jótékony lehet.

Ha a tünetek kínzóvá válnak, és önerőből nem sikerül változást elérni, szakember segítségét érdemes kérni. Buzás Tibor, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház pszichiátriai osztályának pszichológusa elmondta: az osztályra sajnos sok súlyos állapotban lévő beteg kerül. Olyanokról van szó, akik pszichotikus állapotban vannak. Ilyenkor a beteg nem tudja, mit cselekszik, nem tud a valóságnak megfelelően gondolkodni. Ilyenkor gyógyszeres kezelésre szorul, hiszen lehetetlen szavakkal bejutni a világába. Megérti, amit mondanak, de azt a saját belső világa alapján értelmezi. A pszichózisból ki lehet hozni a beteget, de nem tudhatjuk, mi marad vissza. Buzás Tibor szerint a „depressziós vagyok” kije-lentést nem átgondoltan használják az emberek. Ugyanakkor a depresszió okát a rohanó világ és a modern társadalom hatásának tudják be. A depressziónak – kialakulását tekintve – két fajtája van. Az egyik az úgynevezett endogén, ilyenkor a depresszió hátterében az agyi működés zavara áll. A másik esetben az agyi működés megváltozását valamilyen külső probléma, nehéz, megoldhatatlan élethelyzet váltja ki, ezt exogénnek hívjuk. Az endogén depresszió előfordulásának aránya hosszú ideje állandó, míg az exogén fajtában szenvedők száma egyre több. Sajnos szaporodik az olyan emberek száma, akiknél a lelki működés zavara folyamatosan, nemcsak a téli időszakban, hanem egész életen keresztül fennáll, ezt hívjuk személyiségzavarnak.

Horváthné Tobischka Katalin, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium biológia-német szakos tanárnője régóta hódol szenvedélyének, a hastáncnak – 2003-ban kezdte. Azt mondja, szoros összefüggésben van egymással a boldogság érzése és a mozgás öröme.

Úgy véli, mint minden sport, úgy a tánc is endorfint, úgynevezett boldogsághormont termel. Feltölt, ellazít, kikapcsol. Terápiaként is ajánlják depresszió, hangulat-ingadozás ellen, akár megelőzésként is! Kellemes mellékhatásként erősíti az immunrendszert, az izmokat, és égeti a kalóriákat. Ez is egy gyógymód, hangsúlyozza Katalin, segít megszabadulni a fájdalomtól. A tanárnő, aki a Váci Mihály Általános Iskolában is tanít – ott németül oktatja a biológiát -, azt mondja, a Savaria Történelmi Karnevál keleti udvarának helyszínfelelőseként és színpadi fellépőként, illetve hastáncoktatóként is tevékenykedik. Szórakozás és hobbi ez számára, miközben fantasztikus embereket ismerhet meg, és az örömnek hét éve két lánya is részese lehet. Aki nehézséggel küzd, bátran keljen fel a karosszékből és mozogjon – hangsúlyozza. Ha nem fut vagy tornászik szívesen, járjon el közösségbe, és táncoljon például! A tánc ugyanis lazítja az ízületeket, izmokat, sőt fájdalomcsillapító hatású. Rehabilitációként is kiváló akár gerincsérv vagy daganatos betegségek után.

- Pár éve salsázunk a férjemmel – meséli a tanárnő. A tánc változatosságot hoz a hétköznapokba. A tánc nyitottabbá, befogadóbbá tesz, és szó szerint elűz minden rosszkedvet.