2017.12.16. 15:30
A Déli-sark körüli tengervíz hőmérséklete már több mint 0,5 Celsius-fokkal nőtt
A legfrissebb mérési eredmények szerint 2100-ra egy méter tengervízszint-emelkedés biztosra vehető, így több nagyvárost is árvíz fenyeget. Az egyik óriásgleccser hirtelen elolvadása esetén New Yorkot, Los Angelest, Sanghajt és Koppenhágát teljes egészében evakuálni kell majd.
Sokak számára elcsépelt sulykolásnak, a „zöld lobbi” propagandájának, felesleges pánikkeltésnek hangozhatnak a jégtakarók olvadásával kapcsolatos gyakori hírek. A szakemberek a veszélyek elhárításának esélyét igyekeznek megadni a jelentések közzétételével. A média időnként valóban túlzásokba eshet, de a köztudatba nem árt bevésni, hogy a következő nemzedékeknek változásokra kell felkészülniük a bolygónk élhetőségi viszonyait illetően.
A Déli-sark körüli tengervíz hőmérséklete az utóbbi évtizedekben több mint 0,5 Celsius-fokkal nőtt. Itt találhatóak a Föld leggyorsabban visszahúzódó gleccserei. A nyugat-antarktikai jégtakaró teljes szétesése a műholdképek követéses vizsgálata alapján száz éven belül bekövetkezhet.
A helyszíni méréseket egyre nehezebb elvégezni, mert egyre kevésbé biztonságos a terep. Korábban nem látott sűrűségben jelentek meg jéghasadékok. A mélyebb rétegekben történő mintavétel kritikus jelentőségű, mivel az olvadás a jégtáblák alján, a vízzel érintkező felszínek közelében a legintenzívebb. Kiderült, hogy az Antarktisz leginkább olvadó területeit egy északról érkező rendkívül sós melegáramlat ostromolja. A sókoncentráció-különbség is segíti a megolvadt édesvíz gyors elszállítását. A jégpáncél alját már annyira felszabdalta a melegebb víz, hogy 180 méter mély barázdákat vájt ki. A levegő melegedése is érezteti hatását. A legmegdöbbentőbb a téli átlaghőmérséklet növekedése, amely 1950 óta öt egész fok. Ennek következménye, hogy az ötvenes években még hét hónapra fagyott be a tenger, ma már csak négyre. A meleg levegő felülről fűti a jeget, olvadékvizeket, lefolyásokat, tavakat hoz létre, amelyek mozgásai tovább mélyítik a hasadékokat. A jégtakaró a szárazföldön is vékonyodik. Ez a legérzékenyebb terület, mert a visszahúzódó jég alatti talaj csapdázza a napsugárzás energiáját, és öngerjesztő ciklusban gyorsítja az olvadást.
Az egyik igazán aggasztó jelenség, hogy a klímaváltozás okozta tengeráramlat-változások miatt a melegáramlatok akkor is olvasztani fogják a sarki jeget, ha történetesen sikerülne az üvegházhatású gázok kibocsátásának drámai csökkentésével a globális felmelegedést jelentősen mérsékelni. Úgy tűnik, hogy ezzel máris elkéstünk, és bizonyos utóhatásokkal sajnos már komolyan számolni kell. (Forrás: NG Magyarország)
