2017.12.16. 15:30
A Déli-sark körüli tengervíz hőmérséklete már több mint 0,5 Celsius-fokkal nőtt
A legfrissebb mérési eredmények szerint 2100-ra egy méter tengervízszint-emelkedés biztosra vehető, így több nagyvárost is árvíz fenyeget. Az egyik óriásgleccser hirtelen elolvadása esetén New Yorkot, Los Angelest, Sanghajt és Koppenhágát teljes egészében evakuálni kell majd.
A fényt visszaverő jég töredezése alatti sötétebb tengert a nap tovább melegíti Fotó: Huffingtonpost.com
Sokak számára elcsépelt sulykolásnak, a „zöld lobbi” propagandájának, felesleges pánikkeltésnek hangozhatnak a jégtakarók olvadásával kapcsolatos gyakori hírek. A szakemberek a veszélyek elhárításának esélyét igyekeznek megadni a jelentések közzétételével. A média időnként valóban túlzásokba eshet, de a köztudatba nem árt bevésni, hogy a következő nemzedékeknek változásokra kell felkészülniük a bolygónk élhetőségi viszonyait illetően.
A Déli-sark körüli tengervíz hőmérséklete az utóbbi évtizedekben több mint 0,5 Celsius-fokkal nőtt. Itt találhatóak a Föld leggyorsabban visszahúzódó gleccserei. A nyugat-antarktikai jégtakaró teljes szétesése a műholdképek követéses vizsgálata alapján száz éven belül bekövetkezhet.
A helyszíni méréseket egyre nehezebb elvégezni, mert egyre kevésbé biztonságos a terep. Korábban nem látott sűrűségben jelentek meg jéghasadékok. A mélyebb rétegekben történő mintavétel kritikus jelentőségű, mivel az olvadás a jégtáblák alján, a vízzel érintkező felszínek közelében a legintenzívebb. Kiderült, hogy az Antarktisz leginkább olvadó területeit egy északról érkező rendkívül sós melegáramlat ostromolja. A sókoncentráció-különbség is segíti a megolvadt édesvíz gyors elszállítását. A jégpáncél alját már annyira felszabdalta a melegebb víz, hogy 180 méter mély barázdákat vájt ki. A levegő melegedése is érezteti hatását. A legmegdöbbentőbb a téli átlaghőmérséklet növekedése, amely 1950 óta öt egész fok. Ennek következménye, hogy az ötvenes években még hét hónapra fagyott be a tenger, ma már csak négyre. A meleg levegő felülről fűti a jeget, olvadékvizeket, lefolyásokat, tavakat hoz létre, amelyek mozgásai tovább mélyítik a hasadékokat. A jégtakaró a szárazföldön is vékonyodik. Ez a legérzékenyebb terület, mert a visszahúzódó jég alatti talaj csapdázza a napsugárzás energiáját, és öngerjesztő ciklusban gyorsítja az olvadást.
Az egyik igazán aggasztó jelenség, hogy a klímaváltozás okozta tengeráramlat-változások miatt a melegáramlatok akkor is olvasztani fogják a sarki jeget, ha történetesen sikerülne az üvegházhatású gázok kibocsátásának drámai csökkentésével a globális felmelegedést jelentősen mérsékelni. Úgy tűnik, hogy ezzel máris elkéstünk, és bizonyos utóhatásokkal sajnos már komolyan számolni kell. (Forrás: NG Magyarország)
