Az édesvízek is savasodnak a szén-dioxid-kibocsátás miatt

A világ vízkészletének mindössze egy százaléka édesvíz, de ebben él a Föld teljes halállományának negyven százaléka. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az édesvízkészletek hetven százalékát mezőgazdasági – köztük öntözési és vízművelési célokra – használják fel világszerte. Több tanulmány figyelmeztet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) égetése következtében, a légkörbe ke-rülő szén-dioxid szintjének növekedése miatt az óceánok savasodnak. Ez komoly veszélyt jelent a vizek biológiai sokféleségére, produktivitá-sára és élővilágára. Az édesvízi ökoszisztémák állapotával ritkábban foglalkoznak, de a Current Biology friss számában közölt eredmények szerint a savasodás az édes-vizeket sem kíméli. A kuta-tók négy nagy németországi vízgyűjtőt vizsgáltak meg, 1981 és 2015 közötti adatokat felhasználva. A kutatást vezető Linda Weiss szerint a vizsgált 35 évben folyamatosan emelkedett a vizek szén-dioxid-tartalma, és a pH-értékük is 0,3 egységgel csökkent.

Az óceánok elsavasodásának oka a légkörbe kerülő szén-dioxid növekvő mennyisége, amelynek negyedét az óceánok nyelik el. A vízben a szén-dioxid szénsavvá válik, amely savasítja a vizet és csökkenti a pH-értékét. Ez azt jelenti, hogy az édesvizek gyorsabban savasodnak, mint az óceánok, ahol 2100-ra várható a pH-érték 0,3 egységnyi csökkenése. A kutatók megállapították, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint a halaknak fontos táplálékforrásként szolgáló ágascsápú rákokra is hatással van. Mivel a savasodás lassítja az érzékelésüket, nem tudják időben észlelni a ragadozókat, így rövid időn belül jelentősen megcsappanhat a számuk. Caleb Hasler, a Winnipegi Egyetem munkatársa szerint az édesvizek savasodásának első következménye a rossz vízminőség lehet, mivel a méregtermelő baktériumok remekül érzik magukat a magas szén-dioxid-tartalmú környezetben. A szakértők szerint újabb tanulmányokra lesz szükség, hogy kiértékeljék a belvizek savasodásának ökológiai és gazdasági következményeit. – Több adatot akarunk begyűjteni a világ különböző részeiről, hogy megállapíthassuk, globális jelenségről van-e szó, vagy vannak földrajzi eltérések – mondta Weiss.