Mit tegyünk, ha álmunk nem zavartalan? – Kovács Gergő szakpszichológus válaszol

Az alvás létfontosságú az életünkben, elengedhetetlen a megfelelő fizikai és lelkiállapothoz, a jó közérzethez. Az álmatlanság lehet tartós és átmeneti is, de mindenképpen problémát jelent, az érintett személy úgy érezheti, nem elég pihentető az alvása, a többi figyelmeztető jel pedig többek között az, ha nehezen alszunk el, éjszakai pihenésünk felszínes vagy gyakran ébredünk fel közben, esetleg feltűnően korábban kelünk a szokásosnál.

Ezek aztán kihathatnak a mindennapi életünkre is. Egy idő után csökken a koncentrációs és teljesítőképességünk, memóriazavaraink lehetnek, az állandó fáradtság pedig a fizikai mellett, mint a hányinger és szédülés, súlyos esetben pszichotikus tünetekhez is vezethet, mint a hallucinációk – sorolja a pszichológus.

Az egyik legerősebb rizikófaktor a mostani járványhelyzetben a home office miatt megnövekedett képernyőidő, valamint a rendszertelen napi rutin. Az emberek hajlamosak munkaidő után is még a monitorok előtt időzni, az ezek által kibocsátott kék fény azonban felborítja szervezetünkben a melatonin termelését, mely a pihentető alvás legfontosabb hormonja. Ez ellen védekezhetünk a különböző készülékek kékfény-szűrőjével, de ugyanannyira fontos a tudatos napi beosztás is. Csináljunk úgy, mintha továbbra is bejárnánk a munkahelyünkre – tanácsolja Kovács Gergő. Keljünk időben, tartsuk magunkat az étkezésekhez és a munka-, valamint lefekvési időhöz. Ne hagyjuk becsapni magunkat a gondolattal, hogy itthon vagyunk, még belefér a kicsivel több munka, vagy a kicsivel több tévé lefekvés előtt.

Ha mégsem kielégítő az alvásunk, azt nem csak mi, de környezetünk is észreveheti, gyakran fordul elő ugyanis korábban nem jellemző indulatosság, ingerlékenység. Ha ismerőseink vagy családunk felhívja a figyelmünket viselkedésünk ilyesfajta változására, azt érdemes megfogadni és utánajárni – tanácsolja Kovács Gergő.

Ha az állapotunk sokáig fennáll, érdemes szakemberhez fordulni. A hivatalos leírás szerint alvásproblémáról akkor beszélhetünk, ha a korábban felsorolt tünetek, – vagyis a nehéz elalvás, korai ébredés, gyakori éjszakai ébredés – hetente legalább háromszor előfordulnak, és ez az állapot minimum három hónapon át fennáll. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, az hivatalosan is inszomniás

zavart jelez.

Mit tehetünk akkor, ha ezzel a problémával nézünk szembe? Mindenképpen fontos a már említett napi rutin betartása. Ha kitolódik a lefekvési idő, áteshetünk a holtponton, ezáltal csak egyre nehezebb és nehezebb lehet az elalvás.

Az enyhébb tüneteknél jó megoldás lehet a testmozgás és sport, amiben el lehet fáradni, utána sokkal könnyebben térhetünk nyugovóra. A különböző relaxációs módszerek is segítségünkre lehetnek. Ilyen lehet a jóga és az aromaterápia: olyan illatokat érdemes kipróbálni, mint a levendulaolaj, mely az egyik legnépszerűbb választás ilyen problémák esetében, vagy a vaníliaolaj, amely csökkentheti a nyugtalanságot és nyugtatja az idegrendszert.

Kipróbálhatunk különböző gyógyteákat, illetve patikában kapható gyógynövényes készítményeket is. A macskagyökér ellazítja az idegeket, segíti a szervezet regenerálódását, pihenteti a fáradt idegrendszert, segít a békés alvásban, de hatásos lehet – nyugalmat hozhat – a komló is.

Ha nagyobb a baj, érdemes lehet megfontolni nemcsak a pszichológus, hanem a pszichiáter segítségét is, aki felírhat altató hatású gyógyszereket, és ha szükséges, szorongásoldókat is.

Kiemelt képünkön: A koronavírus-járvánnyal járó szorongás és bizonytalanság az alvási szokásainkra is hatással lehet, de ne hagyjuk elhatalmasodni a bajt