Divatdiéták, stresszevés, nassolás – Táplálkozási tények és tévhitek

A szakember rendkívül fontosnak tartja, hogy a hatékonyság észszerűséggel is társuljon, hiszen a drasztikus, szélsőséges módszerek akár maradandó, nem kívánt következményekkel is járhatnak. Tisztában kell lennünk szervezetünk igényei­vel és táplálkozásunk gyenge pontjaival ahhoz, hogy sikerrel járjunk.

Barcza Zsuzsanna szerint egészségesnek lenni nem azt jelenti, hogy nem fáj semmink. Nemcsak a fizikai egészség számít, hanem a pszichés és szociális jóllét is fontos alappillére az egészségnek. A pillérek közül nem mindegyikért felelünk kizárólag, azonban a fizikai egészségünkért mindennap tu­dunk tenni.

Ha jól szeretnénk érezni magunkat a bőrünkben, kövessük a táplálkozási alapelveket. Ezekkel nagyrészt mindenki tisztában van, mégis sokan nem ezek alapján élik az életüket. Fontos, hogy 3-5 étkezést iktassunk be a mindennapjainkba, azonban azt, hogy ki pontosan hányszor is étkezzen egy nap, személyre szabottan kell megállapítani. Egyszerűen hangzik: ha elfogyasztjuk azt az energiamennyiséget, amelyre a szervezetnek szüksége van, és mindezt megfelelő tápanyagokból tesszük, valamint kellő mennyiségű folyadékot veszünk magunkhoz, akkor egészségesen táplálkozunk. Ám a fizikai egészséghez a testmozgás is hozzátartozik.

Magyarországot évek óta Európa legegészségtelenebb országai között tartják számon. A felnőtt lakosság körülbelül 62 százaléka, a gyermekek közül pedig húsz százalék túlsúlyos vagy elhízott. Minden ötödik felnőtt tíz percnél kevesebbet mozog egy nap, beleértve a gyaloglást is. Az egyre fejlettebb technikai vívmányok birtokában egészségi állapotunk egyre romlik. Sokan a mai kor betegségeit divatbetegségeknek, az embereket pedig kényesebbnek tekintik.

Ez nem így van, csupán a diagnosztikai eljárások lettek fejlettebbek az évtizedek során. Nem szabad elfelejteni, hogy száz-kétszáz évvel ezelőtt az emberek többsége kétkezi munkával szerezte meg a napi betevőt. Ma is élnek így, de ők a né­pesség kisebb százalékát teszik ki. Az, aki ilyen tevékenységet végez, nem tud akkor és azt enni, amikor és amire szüksége van. Ma teljesen más a helyzet: akkor eszünk, amikor kedvünk tartja, nem pedig akkor, amikor valójában éhesek vagyunk. A régi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek – ma a boltok polcain az áru legalább nyolcvan százaléka feldol­gozott.

Kitért az étkezések idejével és minőségével kapcsolatos tévhitekre: sokakban szabályként él, hogy este hat óra után már nem szabad enni – rész­igazság. Az utolsó étkezést lefekvés előtt nagyjából 3-3,5 órával érdemes megejteni. Felhívta a figyelmet a túl korai vacsora, illetve az utolsó étkezés kihagyásának káros hatására. Ha üres gyomorral alszunk el, az alapanyagcseréhez a szervezet az izmokból jut energiához, s leépülnek az izomsejtek.

Zsuzsanna fontosnak tartotta kiemelni: a médiában keringő ellentétes információk között nem könnyű kiigazodni. Sok termékkel valójában az eladási szándék, mintsem annak tényleges egészséges volta miatt találkozunk a különböző médiumokban. Hangsúlyozta, az élelmiszerreklámoknak nem szabad bedőlni – nem minden egészséges valójában, amit annak próbálnak eladni.

A light élelmiszereket nem ítéli el teljesen, ám hozzátette, ha ezek fogyasztásával a fogyás a célunk, jó, ha megnézzük, hogy miben – szénhidrátban, zsírban vagy összenergia-tartalomban – csökkentett a termék. Egy cukormentes csokoládé nem feltétlenül tartalmaz kevesebb kalóriát. Minden light élelmiszer előállításánál az élelmiszeripar célja, hogy a termék minél inkább hasonlítson az eredetire. Egy light csokoládé kalóriaértéke például mintegy harminc százalékkal magasabb, mint az eredetié.

Mivel a gyártó a megfelelő állagot szeretné biztosítani, a cukor elvonása mellett a jó állag megőrzéséhez több zsiradékot kell hozzáadni. Ennek magasabb a kalóriatartalma, ezáltal a cukormentes csokoládénak is magasabb lesz. Kitért a sokak által mentőövként aposztrofált édesítőszerekre is. Az édesítőt tartalmazó élelmiszerekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, büntetlen örömhöz juttatnak minket. Sokan feláldozzák a csokoládéevést az édesítőszeres üdítők fogyasztásának oltárán.

Ezek ugyan kalóriát nem tartalmaznak, így értelemszerűen nem is hizlalnak, ám a fogyást sem engedik a szervezetnek. Általuk ugyanúgy érezzük az édes ízt, ez az érzet pedig az agyat arra sarkallja, hogy üzenetet küldjön a hasnyálmirigynek arról, hogy hamarosan cukor érkezik a vérbe. A hasnyálmirigy ennek hatására inzulint kezd termelni, azonban a cukordózis elmarad. Az inzulin kis mennyiségben bekerül a véráramba, várva a cukor érkezését. Ha túlzott mennyiségű inzulin van a vérben, azáltal elmarad a zsírégetés