Nem mindig az amerikai konyhás nappali a legjobb megoldás – Érvek és ellenérvek

A 20. század egyik legjelentősebb amerikai építésze, Frank Lloyd Wright találmánya volt a nagy, egybefüggő családi tér kialakítása, amely az addig teljesen elszeparált konyhát is magában foglalta. A helyiség legnagyobb előnye az 1930-as években épp az volt, mint napjainkban: az is társasági életet élhet, aki süt-főz, mosogat. A nő egyszerre érvényesülhet háziasszonyi és édesanyai szerepében, hiszen hatalmas segítség, hogy vacsorakészítés közben ráláthat a nappaliban játszó gyermekeire, vagy beszélgethet házastársával.

Nagyobb térérzetet nyújt

Az amerikai konyhás nappali előnye, hogy optikailag tágítja a teret, a helyiségek egybenyitása révén több fény jut a lakásba. A szellős elrendezés megkönnyíti az otthonunkban való közlekedést is: nem foglalják a helyet az ajtók, küszöbök. Ebben a fajta elrendezési módban egyszerűbb az evés előtti-utáni pakolás is, kifejezetten ajánlott azoknak, akik gyakran látnak vendégül nagyobb társaságot. Nem mellesleg pedig későbbi lakáseladás során is értéknövelő hatású a tágas tér.

Ideális esetben 30-40 négyzetméteren kényelmesen, jól összekombinálható a konyha és a nappali tere, de ez nem mindenkinek adatik meg. Egy­re gyakoribb megoldás például, hogy a panelházakban a konyhát a nagyszobába költöztetik, helyén pedig még egy hálószobát alakítanak ki. Mindenkinek a saját szokásait és életvitelét figyelembe véve célszerű eldöntenie, huszon-­egynéhány négyzetméteren is érdemes-e összezsúfolnia az egyes helyiségeket. Nagyon nem mindegy például, hogy valaki csak melegítésre vagy lekvárfőzésre használja-e a konyhát. Bár első hallásra eltörpülnek előnyei mellett, bizony hátrányai is akadnak az amerikai konyhás nappalinak.

Kevesebb rakodóhely

A tervezés során vegyük figyelembe, hogy minél kevesebb a falfelület, annál kevesebb a rakodóhely, pakolófelület. Ha pedig még több ablak, esetleg erkélyajtó is van a helyiségben, nehéz helyet találni a tévének vagy egy nagyobb, magasabb könyvespolcnak. Mielőtt letesszük voksunkat az effajta elrendezés mellett, gondoljuk végig, mi mindennek szeretnénk helyet találni a helyiségben. Az amerikai konyhás nappali ellen szól az is, hogy így mindig szem előtt lesz a főzéssel járó kupi, a mosogatásra váró edényhalom. Bár ma már nagyon jó minőségű, hatékony és egyben mutatós páraelszívók kaphatók, nincs kizárva, hogy az olajszag ennek ellenére beteríti az egész szobát. Míg a hagyományos konyhában egyfajta meditatív kikapcsolódás lehet a főzés, ajtó nélkül a húsklopfolástól kezdve a hűtőn át a robotgépig mindennek hallja majd a hangját az is, aki éppen a nappaliban olvasgat.

Manapság, amikor a nappali dolgozó- és játszószoba, edzőterem és kreatív műhely is egyben, érdemes lehet valamiféle térelválasztásban gondolkodni.

Létezik arany középút

A konyhaszigetek azért is divatosak, mert egyfajta tér­elválasztóként működnek, rá­adásul egy magasabb változata reggelizőpultként is megállja a helyét. Ha helyszűkében vagyunk, keskenyebb bárpulttal is hasonló hatást érhetünk el. Gyakori megoldás, hogy a térbe felhúzott, keskeny és nem túl magas gipszkarton falra kerül a tévé, a másik oldala pedig az étkező hátfalaként szolgál. Ha olykor-olykor gyakorlatilag is szeretnénk elválasztani a teret, jó megoldás lehet az üveges tolóajtó.

Az enteriőr megtervezése során törekedjünk az összhangra: a konyha és a nappali bútorait hasonló stílusban válogassuk össze, a színek köszönjenek vissza a helyiség különböző pontjain. Ne feledjük: a világítással, falfestéssel vagy egy-egy szőnyeggel a tágas légteret optikailag további részekre szeparálhatjuk azok funkciói szerint.