A fogcsikorgatás miatt is fájhat az állkapocs

Nem betegség, csak rossz szokás a fogszorítás és a fogcsikorgatás, vagyis más néven a bruxizmus. Sokszor anélkül jelentkezik, hogy igazán tudatában lennénk.

A fogcsikorgatók többsége álmában, éjszaka koptatja a fogait, sokszor csak akkor derül ki a probléma, ha az érintett párja felhívja a figyelmet rá. Mind a fogszorítás, mind a csikorgatás hátterében a túlzott stressz áll: a belső feszültség így jelentkezik, hatalmas teher alá helyezve a fogakat, az állkapcsot és a rágóizmokat. Hosszú távon fej- és fülfájást is okozhat, emellett a fogcsikorgatás a fogzománcot is teljesen lecsiszolja, így fontos, hogy mindenképpen időben tegyünk ellene megfelelő stresszcsökkentéssel vagy harapásemelő sínnel.

A szabálytalan harapás is okozhat gondokat. Jó esetben az alsó és felső fogak összezárva sorakoznak egymáson, így tudunk jól és hatékonyan rágni. Túlharapáskor a felső fogazat az alsó elé kerül, alulharapás esetén pedig ennek ellenkezője történik. Ez gyorsan állkapocsfájdalomhoz is vezethet: a helytelen harapási technika miatt az állkapocsízület porcai fokozottabban kophatnak. Megoldásként segíthet a fogszabályozó kezelés, nagyon súlyos esetben azonban műtéti úton kell a fogíveket helyreigazítani.

Problémát jelenthet a lyukas fog és a ki nem bújt bölcsességfog is. Előbbi esetében az elszaporodó baktériumok eljuthatnak egészen a fog gyökeréig, majd onnan az állkapocscsontba, ezzel hatalmas fájdalmat okozva. Bölcsességfogaknál pedig gyakran előfordul, hogy csak részben vagy egyáltalán nem tudnak előtörni. Ha a fogászati röntgen is igazolja a beragadt fogak jelenlétét, azokat a szakember szájsebészeti úton távolíthatja el.

Kiemelt képünkön: Fájdalom esetén minden harapást „megérzünk”