Szigorodó szabályok

2017.11.28. 17:45

Nem lehet használni növényvédő szert jövőre?

A 2018-as zöldítésről tartott tájékoztatót a vasi gazdáknak Madarász István Vépen. A szabályok szigorodtak, el lehet felejteni a növényvédő szer használatát.

Budai Dávid

A Mezőgazdasági Termelők Vas Megyei Szövetségének összes választmánya kedden tartotta együttes ülését a Mezőgazdasági Szakképző Iskolában. Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárstatisztikai és Elemző Osztályának vezetője mintegy kéttucat gazdálkodónak tartott előadást a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a 2018-as zöldítés szabályaira. Madarász István elmondta, éppen ma, november 29-én jelenik meg az első olyan hivatalos dokumentum, amely a 2020 utáni agrárpolitikáról már konkrétumokat is tartalmaz. Azt azonban a korábbi évek tapasztalatából tudni lehet, hogy az ilyenkor napvilágra kerülő változások és intézkedések a bevezetésükig még sokat változnak, így nem szabad készpénznek venni sem az esetleges szigorítások, sem a megítélt támogatások mértékét.

Madarász István. Fotó: Budai Dávid

Ami viszont biztos – ráadásul már 2018-tól -, az a zöldítésben alkalmazandó változások. A szakember hangsúlyozta, mindennek az oka az, hogy a zöldítés első évéről agrárökológiai szempontból készített tanulmány megállapította: jó úton indultak el annak idején, de lehetne jobb is. A tanulmányt ugyanis nem csak a bizottság agrárosai, hanem a környezetvédői is olvasták, ők pedig azt szűrték le, hogy a biológiai sokszínűség szempontjából hasznos lenne, ha a jelenleg 85 százalékot képviselő táblaszintű elemek (parlagon hagyott földterület, erdősített területek, nitrogénkötő növényekkel beültetett területek stb.) mellett nagyobb hangsúlyt kapnának a most 15 százalékon álló tájképi elemek (fás sávok, táblaszélek, vizesárkok, stb.). 2016 nyarán a 28 tagállamból 25-en (köztük Magyarország) jelezte a bizottságnak, hogy ez nem jó ötlet. Végül az egyes termelői csoportok, gazdálkodói érdekvédelmi szervezetek, természetvédelmi civil szervezetek kitartó lobbitevékenységét követően húsz ország visszakozott (Magyarország nem volt köztük), így 2017. június 14-én az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta a módosító csomag elfogadását. A 2018-tól kötelezően bevezetendő, minden tagállamra érvényes módosítások az ökológiai jelentőségű területekre (EFA-terület) összpontosítanak. A csomagnak ráadásul részét képezi a nagyon sok vitát kiváltó növényvédőszer-használati tilalom a táblaszintű EFA-területek egy részén. Azt azért látni kell, hogy a bizottság korábban kérdőíveket küldött szét a változtatással kapcsolatban, és míg Magyarországon csak pár ezer kérdőívet küldtek vissza, addig Németországban százezres példányszámban válaszoltak, és elsősorban a környezetvédők – fogalmazott Madarász István.

A jövőre életbe lépő szabályok szerint nem lehet növényvédőszert kijuttatni a zöldítés táblaszintű, ökológiai jelentőségű területein a vetés pillanatától a betakarítás pillanatáig. Fotó: Unger Tamás

A jövőre életbe lépő szabályok szerint nem lehet növényvédő szert kijuttatni a zöldítés táblaszintű, ökológiai jelentőségű területein a termesztés ideje alatt, vagyis a vetés pillanatától a betakarítás pillanatáig, márpedig ez a szója és a borsó esetében nagy fejtörést fog okozni a gazdáknak

- de azért vannak lehetőségek a szakértő szerint. Az számít növényvédő szernek, amelyet a magyar és uniós jog szerint ilyenként engedélyeztek és hoztak forgalomba, tehát minden mást lehet használni. Így például a mű-trágyát is, sőt vannak olyan lombtrágyák és kondicionálószerek, amelyek nem növényvédőként vannak forgalomban, mégis hatékonyan védik az adott kultúrát. Rendben van az is, ha a vetés előtt végzünk egy intenzív gyom-irtást, vagy ha olyan szert használunk, amelynek késleltetett a hatása. Gondot okozhat viszont, hogy a parlagon heverő területet sem lehet gyomirtózni a jövőben, de mi van akkor, ha feljön a parlagfű?

Mechanikai védekezés, kaszálás, szárzúzás jöhet szóba, augusztus 31-e után pedig már akár a kémiai védekezés is. Másodvetés esetén is felmerülhet hasonló probléma. Ilyenkor sem alkalmazható kémiai védekezés, a főszabály viszont az, hogy a kultúrának felismerhetőnek kell maradnia kaszálás esetén is, mert csak így lehet elszámolni a hatóság felé – hangsúlyozta a szakember.

A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt kedvező hatását. Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA-területtel teljesíti kötelezettségét, vagy az intenzív, növényvédőszer-használatot igénylő kultúrák helyett egy extenzívebb kultúrát termeszt.

Ezek is érdekelhetik