Lehet boldogulni nyelvtudás nélkül Ausztriában?

Hat éve lehet szabadon munkát vállalni Ausztriában, sokan azonban még most sincsenek tisztában az osztrák szabályokkal, és vannak, akik azt hiszik, nyelvtudás nélkül is boldogulhatnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szombathelyi irodája éppen azért jött létre, hogy segítse a külföldi munkavállalókat. Itt hetente akár kétszáz magyar munkavállaló is megfordul. – Igaz, hullámzó az ügyfélforgalom, a legtöbben a februártól májusig tartó időszakban érkeznek, akkor viszont van, hogy már reggel sorban állnak az utcán – mondja dr. Péter Nóra jogász. Hozzáteszi: náluk nincsen munkaközvetítés, csak tanácsadás. A leendő munkavállalónak részletesen elmagyarázzák, miket kell intézni, ha valaki kint szeretne dolgozni, hogyan működik az adóbevallás, milyen papírokat kell hozni, ha valaki befejezte az osztrák munkát és magyar munkanélküli segélyt szeretne, mi a helyzet a társadalombiztosítással (tb) és így tovább. Rengeteg olyan kérdés felmerülhet, amire egy leendő munkavállaló nem is gondol, főleg, ha valaki nem beszéli a nyelvet. Igaz, Péter Nóra nekik nem is javasolja, hogy külföldön próbáljanak szerencsét.

- Tapasztalataink szerint előbb utóbb csalódás a vége, ha valaki a nyelv kellő ismerete nélkül próbál érvényesülni. Hiába kerül ki valaki ismerősön, családon keresztül, a német nyelvvel, az osztrák hatóságokkal előbb-utóbb találkozniuk kell. Németül lesz a bérpapír, az adóbevallás, németül kell intézni a tb-t, ha betegek lesznek. Nyelvismeret nélkül túl nagy a rizikó, például utólag kiderülhet, hogy csak balesetbiztosítása van, a fogászati kezelést már magának kell fizetnie. Hiába visz magával tolmácsot az első alkalommal, ha később elé tolnak egy papírt a szabadságáról, simán alá fogja írni, pedig könnyen lehet, hogy a benne szereplő adatok nem stimmelnek – mond pár, korábbi tapasztalataiból vett példát a jogász. Ők azok a munkavállalók, akik nem tudnak komolyabb állásokra pályázni, és óhatatlanul beragadnak egy adott, alacsonyan reprezentált munkakörbe.

Ilyenkor lehet belefutni abba is, hogy valaki aláír egy szerződést, azt hiszi, hogy egy negyvenórás bejelentett munkát írt alá, aztán kiderül, hogy vállalkozóként alkalmazzák, és közben mindent magának kell intéznie. A legtöbb gond éppen ezekkel a fiktív vállalkozókkal van. Tipikusan ilyen a szórólapozó vagy az újságkihordó, aki azt hiszi, alkalmazott, pedig csak be van jelentve a cég címére egyéni vállalkozónak. Egy év múlva aztán az adóhatóságtól jön a felszólítás, hogy nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének. Az szerencsére ritka, hogy valaki egyáltalán ne tudjon németül, százból legfeljebb tíz ilyen van. Egy közülük azonban a tapasztalatok szerint, így vagy úgy, de pórul jár. Nem feltétlenül úgy, hogy átverik, hanem mondjuk úgy, hogy elesik kedvezményektől, szociális juttatásoktól. Ha azt vesszük, hogy a külföldi munkavállalók egy százaléka kerül nehéz helyzetbe, az nem tűnik soknak, viszont ha azt vesszük, hogy a nyelvet nem beszélők tíz százaléka így jár, az már rossz arány – hangsúlyozza a szakember.

- Az irodának van egy régóta meglévő ügyfélköre, ők egyre felkészültebbek. Sokan csak amiatt jönnek be, hogy biztosan nem változott-e a jogszabály, az új ügyfelek között azonban mindig akad olyan, aki illúziókat kerget. Sokan érkeznek Kelet-Magyarországról, akik azt hiszik, a külföldi munkával minden könnyebb lesz, de azzal nem számolnak, hogy a családjukat jó, ha kéthetente láthatják, baráti kapcsolataik megsínylik a külföldi munkát, ráadásul az ingázás nemcsak fárasztó, de veszélyes is.

TANÁCSOT ADNAK

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei képviseleténél továbbra is minden csütörtökön 14 és 16 óra között telefonon segítik az ausztriai munkavállalókat. A szakembereket család-, valamint adó- és munkajoggal összefüggő kérdésekkel lehet keresni, illetve tanácsot nyújtanak külföldi letelepedéssel és munkavállalással kapcsolatban is. Telefonszám: 94/340-656. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a szakemberek nem közvetítenek munkát és munkahelyek keresésében sem tudnak segíteni.

Aki ma Ausztriában dolgozik, az jellemzően nem a diplomás munkaerőt gyarapítja. A jó szakembereket nemcsak megbecsülik, de ki is használják. A tapasztalat az, hogy a munkavállalóknak rengeteget kell túlórázniuk. Egyáltalán nem biztos az sem, hogy osztrákokkal kell majd együtt dolgozni. Ma már rengeteg náció dolgozik kint a magyarok mellett, leginkább csehek, lengyelek és szerbek. Gyakran jelentkező probléma az is, hogy valaki különböző honlapokról tájékozódik, ám sokszor az információ sem helyes, amit találnak, vagy lehet, hogy valaha az volt, de ma már régen nem aktuális. Én is találtam már az interneten nagyon jól összeszedett tájékoztatót, csak éppen a benne szereplő adatok öt éve nem voltak aktuálisak. Különböző blogokról és a különféle hatóságok oldalairól lehet hasznos információkat gyűjteni, de mindig meg kell nézni a dátumot – hangsúlyozza Péter Nóra.