A személy- és vagyonvédelmi ágazatban sok a súlyos visszaélés

A munkaügyi hatóság a múlt év januárjától szeptember 30-ig több mint 13 ezer munkáltatót ellenőrzött, a foglalkoztatók 70 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek csaknem 55 ezer munkavállalót, az ellenőrzöttek 68 százalékát érintette. A szabálytalanságok száma a 2017-es évhez képest kismértékben ugyan, de csökkent. A legtöbb jogsértés, az esetek 13,62 százaléka, a feketefoglalkoztatásból adódott – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya. A feketefoglalkoztatással kapcsolatban továbbra is megállapítható: a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság. A munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek. A legterheltebb ágazat az építőipar, a vendéglátás és a vagyonvédelem. A nehezen megközelíthető munkahelyeken – különösen az építőipar és vagyonvédelem területén – a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések csaknem 15 ezer főt érintettek az első háromnegyed évben, ami több mint ezerfős növekedés 2017-hez képest. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, ami részben a jogszabályok ismeretének hiányából, részben pedig a rendkívüli munkavégzés leplezéséből fakad. A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám viszont csaknem kétezer fővel csökkent az előző év január–szeptember közötti időszakhoz képest. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. A szabadsággal kapcsolatos jogsértések is gyakoriak voltak, a jelentés egy vas megyei példát hoz ezzel kapcsolatban. Egy panasz miatt munkaügyi ellenőrzést tartottak 2018. augusztusban egy alkatrészgyártó munkáltatónál. Kiderült, hogy a munkáltató 16 munkavállaló részére táppénzes vagy betegállományuk alatt a 2018. július 21. és augusztus 5. közötti időszakra szabadságot számolt.

Az ellenőrzések nyolc százaléka érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot, ahol továbbra is jellemzőek a súlyos munkaügyi szabálytalanságok, ezeket többségében a munkáltatók vélhetően szándékosan követik el. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a vállalkozások a munkaidővel, nyilvántartási kötelezettséggel, munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket sem tartják be. Továbbra is probléma, hogy a munkáltatók a hivatalos cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele, jelentős részük nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Amennyiben a munkáltató személye megváltozik, a régi munkáltatótól a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanságok, továbbá az új munkáltató általi bejelentés elmaradása, késése, valamint a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás emelhető ki.

Amennyiben a munkavállalók kapnak a bérelszámolásról tájékoztatást, az a legtöbb esetben nincs összhangban a ténylegesen ledolgozott óraszámmal, sem a kifizetett munkabérrel. A jelentés ez esetben is egy vasi példát hoz. Ezek szerint egy telephelyen 2018 augusztusában és szeptemberében munkaügyi ellenőrzést tartottak. Kiderült, hogy a telephely őrzését ellátó kft. egyik munkavállalóját nem teljes munkaidős foglalkoztatásra jelentette be a NAV-nak. Kiderült: ugyanezt a munkavállalót 2016. május közepétől 2018. január végéig öt különböző munkáltató foglalkoztatta, melyből négy szóbeli megállapodás alapján, írásba foglalt munkaszerződés nélkül teljes munkaidőben, de a NAV-hoz történt részmunkaidős bejelentéssel foglalkoztatta; egy munkáltató írt munkaszerződést, csak a NAV-nál felejtette el bejelenteni.