A műtrágyázás után jól jönne az eső, hogy a talajba mossa, amit kell

Lassan beköszönt a tavasz, ennek egyik legbiztosabb jele, hogy az őszi vetéseknél – mint amilyen a búza és a repce – elkezdődtek a tavaszi fejtrágyázások. A kétszáz hektáron gazdálkodó Bukits Viktor hétfőn a Táplánszentkereszt mellett lévő harminchektáros repceföldjén kezdte meg a tápanyag-utánpótlást. A gazdálkodó elmondta, a tavaszi trágyázásokat megfelelő kondíciók esetén már február 1-jén el lehet kezdeni, a fontos, hogy a föld ne legyen fagyott, ilyenkor ugyanis egy érkező nagy mennyiségű eső ahelyett, hogy a földbe mosná a hatóanyagot, lemossa a földekről a műtrágyát, ami nemcsak a gazdának veszteség, de az élővizeknek is, hiszen azokat erősen szennyezi. Jól meg kell hát gondolni, hogy a gazdák pontosan mikorra időzítik a műtrágyázást!

Van, aki már múlt hét óta túl van rajta, de van, aki még kivár. Bukits Viktor úgy döntött, a héten fog bele, mivel a föld már nem fagyott, ráadásul elég száraz ahhoz, hogy könnyen rá lehessen menni traktorral. Ottjártunkkor egyébként nem a fűtést, inkább a klímát kellett beindítani a traktorban, olyan meleg volt.

Ennél a munkafolyamatnál a legideálisabb az lenne, ha miután a gazdák befejezték a tápanyag-utánpótlást, azonnal jönne egy kis eső, amely szépen bemossa a talajba a műtrágyát és vele együtt a szükséges hatóanyagot.

A trágyázás manapság meglepően gyorsan megy: a traktor tizenkét kilométert tesz meg egy óra alatt a földeken, miközben egy tizennyolc méteres sávban szórja a műtrágyát. Könnyű belátni, hogy egyhektárnyi föld így mindössze pár perc alatt megvan. Ami az időt viszi, az inkább a trágyaszóró utántöltése, erre esetünkben nagyjából húszpercenként van szükség – mesélte a gazda, aki most első körben kétszázötven kilogrammot juttat ki hektáronként a mészammonsalétrom (MAS) műtrágyából, közismertebb nevén pétisóból. Ez a mennyiség tökéletesen megfelel az intenzív gazdálkodás kritériumainak, és többet kiszórni nem is nagyon van értelme, hiszen úgysem tud hasznosulni. Ha túl sok tápanyagot kap egyszerre egy növény, akkor a felesleg egyszerűen kimosódik a talajból, ami nemcsak pazarlással, hanem környezetszennyezéssel is együtt járna.

A jogszabály szerint hektáronként maximum százhetven kilogramm hatóanyagot lehet kijuttatni a földekre. Mivel egy mázsa műtrágya huszonhét kilogramm hatóanyagot tartalmaz, így ezúttal hektáronként hatvanhét és fél kilogrammnyi hatóanyag került a repcetáblára. Persze a tápanyag-utánpótlás a tavaszi fejtrágyázással nem ér véget, ezentúl azonban kisebb adagokban és folyékony formában kapja majd a repce a tápanyagot.

Amint azt megtudtuk, a műtrágya ára a közelmúltban nagyot drágult, míg tavaly még 58 ezer forint alatt lehetett hozzájutni egy tonna MAS-hoz, az idén már ugyanez a tétel 71 ezer forintra rúgott.

Vas megyében a KSH adatai szerint két éve százharmincegyezer hektáron szórtak ki műtrágyát, ekkor hektáronként ötszáztíz kilogrammot kaptak a földek, ami az elmúlt tizenöt év második legnagyobb mennyiségének számított. Mint azonban tudjuk, a kiszórt mű­trágya és az ezzel kijuttatott hatóanyag két különböző dolog. Nem véletlen, hogy csak a műtrágyákról volt szó, egyrészt a szervestrágyázás időszaka alapvetően az ősz, másrészt használata egyre inkább háttérbe szorul a magas költségek és a bonyolult adminisztráció miatt.

– A tél nem okozott nagy kárt a vetésben, a többi meg a mi dolgunk – felelte Bukits Viktor arra a kérdésre, hogy milyen termés várható.

A korábban már említett tápanyag-utánpótlás mellett a gazdák feladata a betegségek elleni védekezés is, repce esetében konkrétan a repceszár­ormányos ellen kell majd felvenni a küzdelmet, ez azonban még odébb van.