Hadra fogják a napenergiát

2020.02.27. 17:30

Vas megyében négy nagy naperőműprojekt zárult le két év alatt

Az elmúlt években a megye különböző pontjain fedezhettünk fel naperőműveket, amelyek környezetkímélő módon termelik a villamos áramot.

Tóth Kata

Doma János, Pusztai Péter és Vig Gábor a naperőmű egy paneljénél. Az erőmű képes lesz harminc évig működni: az egyik legmagasabb szintű technológiát használták

Fotó: Szendi Péter

A csepregi, vépi és kőszegi létesítmény után tavaly Nádasdon szereltek fel 45 ezer panelt. A projekt(ek) paramétereiről Pusztai Pétert, az erőművek fejlesztését, építését végző cég egyik tulajdonosát kérdeztük. Impozáns látvány Nádasd külterületén a napelempark: amerre a szem ellát, katonás rendben, végeláthatatlanul sorakoznak egymás mellett, mögött a panelek, amelyek a nap elektromágneses sugárzását közvetlenül alakítják át villamos árammá. A Németországból távvezérelt rendszer 15 MWp kapacitású, Magyarországon a nagyobbak közé sorolható.

– Az ország húsz legnagyobb naperőművéből négy Vas megyében valósult meg. Hogy miért éppen itt? Szombathelyen születtem, édesapám, Pusztai Gyula nyolc évig a Vas Megyei Közgyűlés elnöke volt, belénk ivódott otthon a megye szeretete. Most az Őrségben élek, és ha teszek valamit, azt igyekszem Vas megyéért tenni. A döntés, hogy naperőműveket építünk, 2015-ben született. Nemcsak

beszélni akartunk a klímavédelemről, hanem tenni is érte.

A társammal, Halász Róberttel vágtunk bele a munkába: együtt kezdtük el fejleszteni a vépi rendszert. A napenergiából termelt elektromos áram a legtisztább energiaforrás: zéró a szén-dioxid- és a zajkibocsátása is. És nyilván az üzleti szempontot is szem előtt tartottuk – beszél a kezdetetekről az ügyvezető.

Az első projektjük a vépi volt: ott 3,8 MWp-nyi energiát termelő 10 ezer napelemet szereltek fel 2017-ben. A vépivel párhuzamosan elkezdték fejleszteni a csepregi, 5,5 megawattos naperőművet. A két létesítmény vonatkozásában eljött az a pont, amikor ki­apadtak a fejlesztési forrásaik, és befektetőt kellett bevonniuk: egy magyar befektetőcégnek értékesítették a vépi és a csepregi projektet. Kőszeg volt a következő állomás: 2019 óta 3,9 MWp csúcskapacitású naperőmű termeli az áramot. Zala megyében, Söjtörön egy 3 megawattos állt üzembe – ezek voltak a kisebb létesítmények. Majd nekiláttak a nádasdi naperőmű megvalósításának, amely a számítások szerint 18 ezer ember vil­la­mos­energia-szükségletét fedezi. Párhuzamosan Kapuváron 25 MWp-s, Tuzséron egy 17 MWp-s erőművet hoztak létre.

Doma János, Pusztai Péter és Vig Gábor a naperőmű egy paneljénél. Az erőmű képes lesz harminc évig működni: az egyik legmagasabb szintű technológiát használták
Fotó: Szendi Péter

A nádasdi fejlesztést – a projekt tervezését és engedélyeztetését – 2016-ban kezdték, 2017 végére szereztek meg minden engedélyt. A nagy erőművekhez már tőkeerősebb befektetőre volt szükségük: a beruházó egy, az izraeli tőzsdén jegyzett, megújuló energiára szakosodott pénzügyi alap. Nádasdon, Kapuváron és Tuzséron összesen közel 60 MWp-nyi teljesítményű naperőmű épült. Vas megyében négy nagy projekt zárult le két év alatt, összesen 25 MWp teljesítménnyel.

– A fejlesztésekkor mindig több fontos szempontot vizsgálunk. Elsődlegesen a hálózati csatlakozást, az elektromos hálózat befogadóképességét. Nádasdon 15 MWp teljesítményű naperőművet terveztünk. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a körmendi E.ON-alállomás ennyit közvetlenül be tud fogadni. Kavicsbánya volt a létesítmény helyén, alacsony értékű, más célra szinte hasznosíthatatlan, kráterszerű terület, amely mellett elhalad az autóút. Miután megépítettük, hét kilométeres földkábellel csatlakoztunk a körmendi alállomásba úgy, hogy közben még a Rába alatt is „átfúrtuk a kábelt”. Nádasd polgármestere, Karvalits J. Zoltán a kezdetektől pozitívan állt az elképzelésünkhöz, most is nagyon jó a kapcsolatunk.

Pusztai Péter hangsúlyozza még: a villamosáram-termelés során nullaszázaléknyi szén-dioxid-kibocsátásunk van. A napenergiát fogják hadra, ezzel termelnek elektromos áramot, ami a klímaterhelés szempontjából fontos. Másodsorban Magyarországnak vannak vállalásai az Európai Unió felé: a 2020. évi cél több mint 13 százalékos megújuló részarány az energiatermelésben. Sőt erre még tétet emel a kormány: 2030-ig 90 százalékos CO₂-mentes energiatermelést határozott meg, amiben komoly részük lesz az újonnan épülő naperőműveknek.

Az erőművet távvezérléssel Németországból irányítják, a rendszer automatizált, a napokban például volt, amikor a nagy szélviharok néhány panelt megtépáztak. Ha ilyen szempontból nem is munkahelyteremtő beruházás, nagy számban dolgoztak magyar cégek is alvállalkozóként minden munkafolyamatban. A Nádasdon termelt energiát 25 éves kötelező érvényű szerződéssel a hazai energiaszektor meghatározó szereplője, a MAVIR Zrt. vásárolja meg.

– Ha valaki Nádasdon vagy Körmenden felkapcsolja a villanyt, elindítja a mosógépet, az általunk termelt áramot fogyasztja, és büszkén gondolhat arra, hogy nem szennyezi a környezetet, mert zöldárammal működtet mindent – mondja Pusztai Péter. Az üzleti tervük 25 évre szól, de az erőmű képes lesz 30 évig is működni – az egyik legmagasabb szintű technológiát szerelték. A továbbiakban is szeretnének naperőműveket építeni, elsősorban Vas megyében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!