A gazdák kényszerűségből több tavaszi búzát és árpát vetnek majd

– Nagyon kevés betakarítás maradt hátra, a napraforgóval, a szójával és a burgonyával mindenhol végeztek, a kukoricának egy, míg a cukorrépának kilenc százaléka van még kint a földeken a december 8-i összesítés szerint. A cukorrépa esetében a munkák ütemezését ugyanis az időjárás mellett a cukorgyár dönti el, ráadásul a bérgépek alkalmazása miatt is kiszolgáltatott a termelő. Az esőzésekig az őszi talajművelési munkák is jól haladtak – mondta dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke, akit az aktuális mezőgazdasági munkákról kérdeztünk.

Tavalyhoz képest nincs érdemi változás az elvetett kultúrák tekintetében, őszi búzából csaknem 40 ezer, őszi káposztarepcéből közel 26 ezer, őszi árpából majdnem 13 ezer, tritikáléból 1700, rozsból pedig 1000 hektár volt a terv, és ez majdnem százszázalékosan sikerült is. A szeptember 26-án érkező, húsz napig tartó esőzések után – amikor mintegy 180 milliméter csapadék hullott – száraz időjárás köszöntött be, csak a nagyon vizenyős területek maradtak műveletlenül.

Az utóbbi hetekben érkező sok csapadék okozta nehézségek ellenére a Nárai és Szombathely környéki földeken gazdálkodó Zernovácz József is nagyrészt végzett az aratással.

– A kukorica betakarításának többször is neki kellett állni, mert volt, hogy a kombájn egyszerűen elsüllyedt a sárban, pótkocsival már meg sem kíséreltünk a földekre menni. A vetéssel is megcsúsztunk kicsit, későn került a földbe az őszi árpa, és búzából is vethettünk volna többet, de az időjárás nem minden tervünket hagyta megvalósítani – foglalta össze az elmúlt hetek történéseit a gazdálkodó.

Így aztán a most üresen maradt földekre a gazdák kényszerűségből tavaszi árpát és búzát vetnek majd, pedig az őszi jobb lett volna, az többet terem. Az elmúlt napok esőzései jól jöttek a vetéseknek, de többre nincs szükség, most már inkább a hó az, ami jöhetne. A hótakaró megvédi a termést, különösen ott, ahol még csak bujkálnak a növények. A hó csupán egyetlen veszélyt rejt, hogy alatta befülled a gabona, ez azonban könnyen orvosolható: amikor a hó megfagy, hengerrel mennek rá és megtörik a felszínt, így juttatva levegőhöz a fejlődő növénykéket. A hó, akár még a mínusz 20-25 fokos hideggel szemben is védelmet biztosít, sőt, lassú, fokozatos lehűlés esetén a kemény fagyot rövid ideig még hótakaró nélkül is elviselik a mezőgazdasági kultúrák, mivel hozzáedződnek a hideghez. Vízleadással van idejük töményebbé változtatni oldataikat, melyek így alacsonyabb hőmérsékleten kristályosodnak ki, azaz szúrják ki saját sejtjeik falát. Ha a nagy hideg hirtelen gyorsasággal „lepi meg” a növényeket, úgy az felkészületlenül éri a gabonát, ami ilyenkor komolyan károsodhat.

A közeljövőben sem számottevő csapadéktól, sem mínuszoktól nem kell tartani. Így aztán azok, akik még elmaradtak a tavaszi kultúrák alá való őszi mélyszántással (nagyjából a munkák 81 százaléka van meg), amint szikkadnak kicsit a földek, még megtehetik, szántani ugyanis egészen –4 fokig lehet. Amint befejezik ezeket a munkákat a földeken, már tényleg csak a gépek karbantartása marad, Zernovácz Józsefnek ugyan vannak húsmarhái is, de télen azokat is csak etetni kell már.

Kiemelt képünkön: Zernovácz József beszélt arról is, hogy az őszi mélyszántás befejezése után következhet a gépek karbantartása