Csökkent az áfa, mégis drága a hal

Idén 27-ről 5 százalékra csökkent a hal áfája, a várt olcsóság azonban elmaradt, pedig a 22 százalékos áfacsökkentés a hal fogyasztói árának 17 százalékos mérséklését indokolta volna. Egy éve márciusban 1870 forint volt átlagosan egy kiló pontyszelet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, most 1960, ez kilencven forintos áremelkedést jelent, vagyis ahelyett, hogy 17 százalékkal csökkent volna az ár: 4,6 százalékkal nőtt. Idén az áfacsökkentés hónapjában hetven forintot mérséklődtek az árak. Az alig 3,4 százalékos csökkenés amúgy sem sok, de ha tudjuk, hogy ez az ár december után alakult ki, amikor a legintenzívebb a hal iránti kereslet, még rosszabbnak tűnnek a számok. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet honlapján a legnépszerűbb halfajták árait hasonlítja össze több áruházlánc és vidéki helyszín adatai alapján, több mint tíz évre visszamenőleg. Az adatokból kitűnik, nincsenek egységes árak az országban adott időpontban, ugyanazt a halat jelentős – a lazacfilé esetében akár kétezer forintos – árkülönbséggel vehetjük meg. Ami azonban ennél is lényegesebb: az előző évekhez képest nem tapasztalható ugrásszerű árcsökkenés, igaz, áremelkedés sem. Utánajártunk, miért nem mozdultak el jelentősen az árak.

Egy általunk megkérdezett szakértő szerint folyamatosan nő a kereslet a hal iránt – részben a halfogyasztást ösztönző kampányok miatt -, azonban a haltermelő telepek, tavak száma és kapacitása nem növekszik. Ennek oka, hogy egy haltermelő cég elindítása a nulláról nagyon sokba kerülne, ráadásul az ehhez szükséges szakértelem sincsen meg. Ez persze csak az egyik ok, a másik, hogy külföldön az év elején felütötte a fejét a halherpesz. Ez a betegség a kopoltyú egy részének elhalását okozza, így nem jutnak elég oxigénhez a halak. Az emberre a betegség nem veszélyes, de emiatt ötödével kevesebb hal van a környező országokban, ahová most rengeteg halat exportálnak a termelők: főleg Lengyel- és Csehországba. A tavakban előforduló betegségek kialakulásának és gyorsabb terjedésének oka egyértelműen az emberi tevékenységre vezethető vissza. Egyre többet akarunk egyre kisebb helyen termelni, korábban csak hat-hét mázsát termeltek hektáronként, ma már 10-13-at, éppen ezért még mindig a kistermelőknél a legbiztonságosabb halat venni.

A harmadik ok, hogy a termelők – éppen a megnövekedett kereslet miatt – megtehették, hogy lenyelték a csökkenő áfa egy részét. A szakértő szerint ugyanis éppen akkor mérsékelték az áfát, amikor ennek hatása a halpiaci helyzet miatt nemigen érződhet.

A negyedik oka a magas árnak biológiai: ilyenkor tavasszal nincsen halászat (az ugyanis csak télen van), nyáron is csak úgynevezett ritkító halászatról beszélhetünk. Éppen ezért nyáron 50-100 forintos áremelkedés várható, az áfacsökkentés ellenére is. Ha megfordítjuk a kérdést, akkor viszont azt mondhatjuk, éppen az áfacsökkentés akadályozta meg, hogy kilőjenek a halárak a rosszkor jött betegség és az egyre növekvő kereslet miatt.